Az Amman-i parlament képviselőinek a
többsége Izrael jordániai nagykövetének a kiutasítása, és saját, Tel-Avivba
akkreditált nagykövetük visszahívása mellett szavazott.
A szavazás indoka – vagy inkább
ürügye – a Kneszetben kedden lefolyt vitaülés volt, amelyet Mose Feiglin, a
Likud jobbszárnyához tartozó képviselő kezdeményezett a zsidók jogáról, hogy a
Templomhegyen is imádkozhassanak.
Az ammani parlament döntése semmire nem kötelezi a kormányt, így a szavazás
csak egy további demonstratív lépés marad az Izrael elleni gyűlölet
kifejezésére.
Mint ismeretes, a ma Nyugati Part, avagy Ciszjordánia néven ismert terület,
benne Jeruzsálem Óvárosa, a Templomhegy és alatta a Nyugati Fal 1948. májusa,
az izraeli Függetlenségi Háború és 1967. júniusa, a Hatnapos Háború között a
jordániai hadsereg megszállása alatt volt. Ez idő alatt a zsidóság szenthelyeire egyetlen zsidót sem engedtek be, az Izrael kezében maradt Újvárost
viszont rendszeresen lőtték.
1967. júniusa után a terület izraeli
fennhatóság alá került. Jeruzsálem Óvárosát Izrael annektálta, a Templomhegy
fölötti adminisztrációt azonban a Wakf, a muzulmán hitbizományi intézmény
kezébe adta.
A Wakf azóta mindent elkövet, hogy a
zsidókat távol tartsa a helytől. Ásatásokat is kezdeményezett, amelynek során
minden, kezébe jutott zsidó régészeti emléket összetöretett és a szemétdombra
hordatott.
A néhai Husszein király, Jordánia
akkori uralkodója 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel. Jordánia viszonya
Izraelhez Husszein király halála, 1999 óta egyre hűvösebb, többek
között azért, mert a lakosság mind nagyobb aránya palesztin (Jordánia eredetileg
beduin királyság).
A jordániai döntéshozók azonban tisztában
vannak vele, hogy a fenti békeszerződés értelmében Izrael által évente szállított 50
millió köbméter víz nélkül a sivatagi királyság a szó szoros értelmében
szomjhalálra van ítélve... ◙
