Izrael fellőtte az OFEK 10 jelű felderítő műholdat

A Földközi tenger partján lévő Palmachim légibázisról szerdán reggel sikerrel bocsátották az űrbe az Ofek tipusú felderítő műhold-család legújabb tagját.

A kémholdnak is nevezett védelmi fegyver a legutolsó technikai vívmányokat alkalmazza mind a kamera, mind az azt vezérlő számítástechnika tekintetében, és minden időjárásban üzemképes.

Az Ofek 10 műholdat a Táászijá Ávirit (Légiipari Művek), a Táászijá Cváit (Hadiipari Művek), a Ráfáél és az ElOp vállalatok együttes munkával állították elő. 

Csütörtök reggeli jelentés szerint a műhold pályára állt és a földi irányító központ veszi a kisugárzott képeket és adatokat. ◙

Kerry vádol, Netanjáhu csalódott, Bennett annektálna

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere kedden a Szenátus külügyi bizottsága előtt. Az általa közvetített izraeli-palesztin békeegyezményt előkészítő megbeszélések válságával kapcsolatban sérelmezte, hogy Izrael nem hajtotta végre a 104, Izraelben gyilkosságokért és terrorcselekményekért bebörtönzött palesztin rabok negyedik csoportjának, 26 főnek a szabadon bocsátását, és hogy a Netanjáhu-kormány építésügyi minisztere bejelentett egy verseny-kiírást 700 új lakás építésére a Nyugati Parton (Ciszjordániában).

A State Department, az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilatkozatban cáfolta, hogy Kerry beszámolájában konkrétan Izraelt vádolta volna, de hivatalos izraeli tényezők a beszámolót mégis ekként értékelik.

Szerdán a New York Times-ban az izraeli miniszterelnöki hivatal mély csalódását fejezte ki John Kerrynek a Szenátus előtt elmondott értékelése fölött, amelyben egy vállalkozóknak kibocsátott versenykiírást a megbeszélések kudarca okának nevezett. A cikkben a hivatal szerint éppen a palesztin fél szegte meg az előzetes megegyezéseket, amikor egyoldalúan az ENSZ 15 különböző alszervezetéhez és intézményéhez fordult állami léte nemzetközi elismertetése céljából.

"Mr. Kerry bizonyára tudtában van annak, hogy a palesztinok azok, akik nem voltak hajlandók Izraellel egyenes tárgyalásokat folytatni. Ők azok, akik nem hajlandók zsidó államként elismerni Izraelt. Izrael soha nem kötelezte el magát az építkezések befagyasztására Jeruzsálemben, saját fővárosában" – mondta a lapnak nyilatkozó izraeli tisztviselő. Izrael ugyanakkor semmiféle, a jövőbeni megbeszéléseket korlátozó intézkedést nem hozott.  Ugyanakkor Benjámin Netanjahu miniszterelnök a palesztinok ENSZ-hez való fordulása után utasította a minisztériumokat, hogy függesszék fel kapcsolataikat a Palesztin Autonómia kormányzati szerveivel, kivéve a honvédelmi minisztériumot, valamint a palesztin-izraeli megbeszéléseken részt vevő izraeli delegációt. 

Naftali Bennett gazdasági miniszter, a jobboldali Bájit Jehudi (Zsidó Otthon) párt vezetője szerdán késő este levélben sürgette Binjamin Netanjáhu miniszterelnököt Júdea és Somron zsidó többség által lakott település-blokkjainak a haladéktalan annektálására. 

Nem először hangoztatott követelését azzal támasztotta alá, hogy a Palesztin Autonómia az ENSZ alszervezeteihez való egyoldalú csatlakozási kérelmei által megszegte az Oslo-i egyezményeket. ◙

Választások Izraelben? • A palesztinokkal folytatott megbeszélések válsága jobbról is, balról is buktatná a Netanjáhu-kormányt • Palesztin követelések

Avigdor Lieberman külügyminiszter vasárnap New Yorkban, a Jerusalem Post fórumán kijelentette: ha a béketárgyalások folytatásának egyetlen feltétele megadás a Palesztin Autonómia szélsőséges követeléseinek, jobb, ha kiírják a választásokat – amivel a külügyminiszter egyértelműen a Netanjáhu-kormány lemondására célzott.

Másnap Jicchák "Buzsi" Herzog, az ellenzék munkapárti vezetője erre reagálva így nyilatkozott: "Lieberman, választásokat akarsz? Jól van, legyenek választások!"

A baloldal, talán nem is alaptalanul úgy vélekedik, hogy új Kneszet-választások eredményeként a romló biztonsági és szociális környezetben megdől a jobboldali koalíció, vagyis a Likud-Jiszráél Béjténu, illetve a vele szövetséges Bájit Jehudi (Naftali Bennett) nyomasztó fölénye, és lehetőség nyílna a jelenleg részben ellenzéki, részben koalíció-társutas pártok, mint a Munkapárt (Jicchák Herzog) – Hátnuá (Cipi Livni) – Jés Atid (Jáir Lapid) – Merec (Zehává Gál-on), és az ultravallásos SASZ (Árje Der’i), illetve a Jáhádut Hátorá (Jákov Litzmann) koalíciójának a megalakítására.  

A palesztin követelések:

• Netanjáhu írásbeli kötelezettségvállalása a palesztin állam elismerésére, miszerint annak határai azonosak az 1967. június 4-i fegyverszüneti vonalakkal

• Netanjáhu írásbeli kötelezettségvállalása annak elismerésére, hogy a független palesztin állam fővárosa Kelet-Jeruzsálem, beleértve az Óvárost

• 1200, terrorcselekményekért börtönbüntetésre ítélt palesztin arab szabadonengedése, beleértve Maruán Barguti volt Tanzim-terrorvezér és Ahmed Száádát, a "Népi Front Palesztina Felszabadításáért" nevű terrorszervezet vezetőjének az elengedését

• A Gázai-övezet körül kiépített biztonsági kerítésrendszer lebontása

• Családegyesítés keretében 15 ezer külföldön élő palesztin beengedése Izraelbe

• A 2002. májusában a betlehemi Születési Bazilikában magukat elbarikádozott, majd a Területekről kiutasított terroristák visszaengedése a Gázai-övezetbe

• Az építkezések befagyasztása a Nyugati Part (Ciszjordánia) zsidó településein

• A palesztin intézmények megnyitása az Izrael által annektált Kelet Jeruzsálemben

• A Nyugati Part úgynevezett "C" területének teljes átadása a palesztinoknak

• Izrael fegyveres szervei nem foganatosítanak letartóztatásokat palesztin területeken.  

Mindezekért cserébe semmi egyebet nem adnának, mint beleegyezésüket a végleges békeegyezmény-megbeszélések április 29-i határidejének a meghosszabbítására ez év végéig. ◙