John Kerry: Szünet, majd újragondolás

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön, etiópiai látogatása során annak a véleményének adott hangot, hogy mind az izraeli, mind a palesztin fél fontosnak tartja a megbeszéléseket és keresi a módját a tárgyalások jövőbeni folytatásának.

Mint ismeretes, április 29-én lejárt a megbeszélések elején, július 29-én a felek által elfogadott 9 hónapos határidő, amelynek a hosszabbításába a palesztin fél olyan feltételekkel egyezett volna bele, amelyekbe az izraeli fél eleve nem fogadhatott el.

A megbeszélések megszakadásának fő oka még a határidő lejárta előtt a Nyugati Partot kormányzó Fatach és a Gázai-övezetet uraló Hamasz közötti békülés látványos meghirdetése. Ezt Izrael elfogadhatatlannak tartja, mert a Hamaszt terrorszervezetnek tekinti.

Kerry, aki magánidejéből is sokat áldozott a közvetítésre, kitart azon véleménye mellett, hogy a több, mint nyolc hónapig folyt megbeszélések számos területen említésre méltó előrehaladást hoztak.

„Nem hiszem, hogy az eddig elért eredményeket bármely fél el akarná veszíteni” – mondta, majd hozzátette: a jelenlegi szituációban a legjobb, ami tenni lehet, az szünetet tartani, és az egész problémakört újból, alaposan végiggondolni. ◙

A határidő lejárt, Amerika bedobta a törülközőt • Indyk hazatért, Kerry Izrael megbélyegzésétől tart

Martin Indyk, az Egyesült Államok különmegbízottja az izraeli-palesztin békeegyezményt előkészítő megbeszéléseken vasárnap elhagyta a körzetet, és a közeljövőben nem tervezi a visszatérést.

Hírmagyarázók szerint ez világos jele annak, hogy a megbeszélések jelenlegi szakasza befejeződött.

Erre utal Barack Obama elnök múlt heti megjegyzése is, amely szerint egy szünet a feszültségekkel terhelt megbeszélésekben akár hasznos is lehet a felek számára.

Amerikai források nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt John Kerry külügyminiszter beszédéből, amelyben a politikus abbeli aggodalmát fejezi ki, hogy amennyiben a felek elvetik a „két nemzet – két állam” elvet, a nemzetközi közösség Izraelt apartheid államként bélyegezheti meg, miután a huzamos ideje fennhatósága alatt élő több millió palesztin nem bír izraeli állampolgársággal.

Kerry egy megújuló palesztin intifáda kitörésétől is tart. 

Az Egyesült Államok közvetítésével tavaly július 29-én megkezdett előkészítő megbeszélések kilenc hónapban megállapított határideje április 29-én, kedden lejárt. ◙ 

Emléknap

Ennyi is elég volna.

Ez a szó, hogy emléknap, a második világháborút túlélt és azóta született zsidóknak szerte a világon a Vészkorszakot juttatja eszébe.

Ez a kozmikus csapás, amely a negyvenes évek első felében Európa zsidóságát érte, és amiről mindenki beszél, de senki meg nem érthet, átalakított minden fogalmat Istenről, emberről, sorsról, logikailag belátható jövőről.

Izraelben 1953 óta tartják emléknapként Niszán 27-ét vagy 28-át, a varsói gettólázadás és Izrael Állam függetlenségnapja közé eső napot.

Ilyenkor, a Pusztulás és hősiesség emléknapján (héberül Jom hásoá vöhágvurá) hangzanak el "A Holokauszt tanulságai" és hasonló bugyuta beszédek.

A Holokausztnak természetesen nincs semmiféle tanulsága. A római légiók, a keresztesek, a spanyol inkvizitorok, az ukrajnai pogromlovagok, a nemzetiszocialisták és segítőik nem azért tették, amit tettek, hogy Izrael népét megtanítsák valamire.

Tanulság nincs, történelmi szükségszerűség van. 

Izrael Állama aligha jött volna létre az orbitális pusztulás nélkül. 

Tanulság nincs, kötelesség van. Elemi kötelesség, hogy a felfoghatatlan intelligencia által 3000 évvel ezelőtt kísérleti csoportként kiválasztott kis pásztornép kései utódai a Történet végefelé olyan társadalomban éljenek, amely nem csak katonailag képes megvédeni magát, de erkölcsi értékeiben is igazolja érdemességét a Felső Akarat bármennyire is érthetetlen döntésére. ◙