Netanjáhu alaptörvényt hozatna, amely Izraelt zsidó nemzetállammá nyilvánítaná • Az ellenzék tiltakozik

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy olyan alaptörvényt kíván elfogadtatni a Kneszetben, amely Izrael Államát a zsidó nép nemzetállamává nyilvánítja, de hozzátette, hogy az állam továbbra is garantálja minden polgára teljes törvény előtti egyenlőségét, etnikumra, vallásra és származásra való tekintet nélkül.

Cipi Livni igazságügyminiszter asszony közölte, hogy ennek elfogadását minden eszközzel meg fogja akadályozni.

Netanjáhu minden jel szerint a Palesztin Autonómia e kérdéssel kapcsolatos elvi ellenállására reagált Izraelnek zsidó államként történő elismerésére. Ez az ellenállás a végleges békeegyezményt előkészítő tárgyalások megszakadásának egyik fő  oka volt.

Az alaptörvények (chukéj jeszod) az alkotmányt helyettesítik, minthogy Izraelnek mindmáig nincs írott alkotmánya. A Kneszet, az izraeli országgyűlés  az állam fennállása, 1948. május 14 óta összesen 15 alaptörvényt szavazott meg.

A tervezet ellenzői, zsidók és arabok egyaránt az állam demokratikus berendezkedését féltik a lépéstől, mások pedig jogi szempontból fölöslegesnek tartják a tervezett alaptörvényt, mondván, hogy az 1948-ban kelt Függetlenségi Nyilatkozat (Megilát háácmáut) ezt világosan rögzíti: “Izrael országában kelt életre a zsidó nép és itt alakult ki szellemi, vallási és nemzeti jellege... Izrael otthona valamennyi zsidónak, éljenek bárhol a szétszóratásban...” ◙ 

John Kerry: Szünet, majd újragondolás

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön, etiópiai látogatása során annak a véleményének adott hangot, hogy mind az izraeli, mind a palesztin fél fontosnak tartja a megbeszéléseket és keresi a módját a tárgyalások jövőbeni folytatásának.

Mint ismeretes, április 29-én lejárt a megbeszélések elején, július 29-én a felek által elfogadott 9 hónapos határidő, amelynek a hosszabbításába a palesztin fél olyan feltételekkel egyezett volna bele, amelyekbe az izraeli fél eleve nem fogadhatott el.

A megbeszélések megszakadásának fő oka még a határidő lejárta előtt a Nyugati Partot kormányzó Fatach és a Gázai-övezetet uraló Hamasz közötti békülés látványos meghirdetése. Ezt Izrael elfogadhatatlannak tartja, mert a Hamaszt terrorszervezetnek tekinti.

Kerry, aki magánidejéből is sokat áldozott a közvetítésre, kitart azon véleménye mellett, hogy a több, mint nyolc hónapig folyt megbeszélések számos területen említésre méltó előrehaladást hoztak.

„Nem hiszem, hogy az eddig elért eredményeket bármely fél el akarná veszíteni” – mondta, majd hozzátette: a jelenlegi szituációban a legjobb, ami tenni lehet, az szünetet tartani, és az egész problémakört újból, alaposan végiggondolni. ◙

A határidő lejárt, Amerika bedobta a törülközőt • Indyk hazatért, Kerry Izrael megbélyegzésétől tart

Martin Indyk, az Egyesült Államok különmegbízottja az izraeli-palesztin békeegyezményt előkészítő megbeszéléseken vasárnap elhagyta a körzetet, és a közeljövőben nem tervezi a visszatérést.

Hírmagyarázók szerint ez világos jele annak, hogy a megbeszélések jelenlegi szakasza befejeződött.

Erre utal Barack Obama elnök múlt heti megjegyzése is, amely szerint egy szünet a feszültségekkel terhelt megbeszélésekben akár hasznos is lehet a felek számára.

Amerikai források nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt John Kerry külügyminiszter beszédéből, amelyben a politikus abbeli aggodalmát fejezi ki, hogy amennyiben a felek elvetik a „két nemzet – két állam” elvet, a nemzetközi közösség Izraelt apartheid államként bélyegezheti meg, miután a huzamos ideje fennhatósága alatt élő több millió palesztin nem bír izraeli állampolgársággal.

Kerry egy megújuló palesztin intifáda kitörésétől is tart. 

Az Egyesült Államok közvetítésével tavaly július 29-én megkezdett előkészítő megbeszélések kilenc hónapban megállapított határideje április 29-én, kedden lejárt. ◙