Az elsőként szóló Ferenc pápa úgy fogalmazott, a békéhez nagyobb
bátorság kell, mint a háborúhoz. Beszéde végén a pápa az általa testvéreknek
nevezett keresztények, zsidók és muzulmánok közös Istenéhez imádkozott a
békéért.
A békeima első felében héber, angol és arab nyelvű imádságok követték egymást. Ezeket Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben egymás mellett ülve hallgatta.
Az imákat a zsidó-keresztény-muzulmán delegációk tagjai mondták el. A héber imádságot David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke zárta le. Az angolul szóló keresztény imádságot I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kezdte el mondani. Az arab ima elején Szent Ferenc egyik békehimnuszát idézték.
A békeima első felében héber, angol és arab nyelvű imádságok követték egymást. Ezeket Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben egymás mellett ülve hallgatta.
Az imákat a zsidó-keresztény-muzulmán delegációk tagjai mondták el. A héber imádságot David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke zárta le. Az angolul szóló keresztény imádságot I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kezdte el mondani. Az arab ima elején Szent Ferenc egyik békehimnuszát idézték.
A közel-keleti békeima végén a katolikus egyházfő, majd az izraeli
és a palesztin elnök is beszédet mondott.
Az elsőként, olaszul beszélő Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy "a békéhez nagyobb bátorság kell mint a háborúhoz". Kijelentette, a Szentföldért mondott imádság előrelépés azon az úton, amely az egységet a megosztottság elé helyezi.
"A világot elődeinktől örökségbe, gyermekeinktől pedig kölcsön kaptuk. Fiaink belefáradtak a háborúkba, és arra vágynak, hogy megpillantsák a béke hajnalát. A békével azoknak a fiataljainknak is tartozunk, akik éppen a békéért haltak meg" - fogalmazott Ferenc pápa.
Hangsúlyozta, a béke már többször közelinek tűnt, mégsem valósult meg. Ezért van szükség az imára, hogy a "félelem bizalommá, a feszültség megbocsátássá, a fegyverek a béke eszközeivé változzanak. Csakis Isten tudja lefegyverezni a nyelveket és kezeket, hogy soha többé ne legyen háború, megosztottság és gyűlölet!" - hangsúlyozta Ferenc pápa.
Simon Peresz izraeli államfő héber és angol nyelvű beszédében kijelentette: a békét nem könnyű elérni, de az izraeli és a palesztin szülőknek is kötelessége, hogy békét teremtsenek gyermekeiknek, még ha ez áldozatokat és kompromisszumokat is követel. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának a békeimára való felszólítása ösztönző erőként hatott és "megérintette a szíveket". "Soha többé háborút!" - mondta Peresz arra emlékezve, hogy kilenc éves kora óta tudja, mi az a háború.
Mahmúd Abbász palesztin elnök olyan békét kért, amely igazságot, méltó életkörülményeket, szabadságot és független palesztin államot biztosít. Hangoztatta: legyen vége a palesztin nép szenvedéseinek és a Szentföld legyen biztonságos föld mindenki számára.
Mindhárman a béke szóval zárták beszédüket, amelyet olaszul, héberül és arabul is elismételtek.
A beszédeket követő kézfogás helyett Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász arcon csókolta egymást. A vatikáni kertekben elültettek egy olajfát, majd a békeima helyszínével szomszédos épületbe, a IV. Pius-házba mentek, ahol zárt ajtók mögött tanácskoztak. A találkozón részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is.
Az elsőként, olaszul beszélő Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy "a békéhez nagyobb bátorság kell mint a háborúhoz". Kijelentette, a Szentföldért mondott imádság előrelépés azon az úton, amely az egységet a megosztottság elé helyezi.
"A világot elődeinktől örökségbe, gyermekeinktől pedig kölcsön kaptuk. Fiaink belefáradtak a háborúkba, és arra vágynak, hogy megpillantsák a béke hajnalát. A békével azoknak a fiataljainknak is tartozunk, akik éppen a békéért haltak meg" - fogalmazott Ferenc pápa.
Hangsúlyozta, a béke már többször közelinek tűnt, mégsem valósult meg. Ezért van szükség az imára, hogy a "félelem bizalommá, a feszültség megbocsátássá, a fegyverek a béke eszközeivé változzanak. Csakis Isten tudja lefegyverezni a nyelveket és kezeket, hogy soha többé ne legyen háború, megosztottság és gyűlölet!" - hangsúlyozta Ferenc pápa.
Simon Peresz izraeli államfő héber és angol nyelvű beszédében kijelentette: a békét nem könnyű elérni, de az izraeli és a palesztin szülőknek is kötelessége, hogy békét teremtsenek gyermekeiknek, még ha ez áldozatokat és kompromisszumokat is követel. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának a békeimára való felszólítása ösztönző erőként hatott és "megérintette a szíveket". "Soha többé háborút!" - mondta Peresz arra emlékezve, hogy kilenc éves kora óta tudja, mi az a háború.
Mahmúd Abbász palesztin elnök olyan békét kért, amely igazságot, méltó életkörülményeket, szabadságot és független palesztin államot biztosít. Hangoztatta: legyen vége a palesztin nép szenvedéseinek és a Szentföld legyen biztonságos föld mindenki számára.
Mindhárman a béke szóval zárták beszédüket, amelyet olaszul, héberül és arabul is elismételtek.
A beszédeket követő kézfogás helyett Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász arcon csókolta egymást. A vatikáni kertekben elültettek egy olajfát, majd a békeima helyszínével szomszédos épületbe, a IV. Pius-házba mentek, ahol zárt ajtók mögött tanácskoztak. A találkozón részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is.
*
Előrelépésként értékelte a hétfői olasz sajtó Ferenc pápa, Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnök vatikáni békeimáját, a kommentárok azonban a találkozó szerintük gyenge pontjaira is rámutattak.
Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed katolikus közösség elnöke szerint a vasárnap esti vatikáni békeima üzenete Ferenc pápának abban a mondatában rejlett, mely szerint "azt kell keresni, ami összeköti, nem azt, ami elválasztja" a három legnagyobb vallást és az ezeket képviselő népeket.
Riccardi a konzervatív Corriere della Serában értékelte az egyházfő, Simon Peresz és Mahmúd Abbász találkozóját hangsúlyozva, hogy a békeimával Ferenc pápa álma valósult meg: a felek lépést tettek előre a béke felé vezető úton.
A Ferenc pápa által tavaly szeptemberben tartott szíriai békeima után "meglepetésszerű nemzetközi fordulat történt. Lehetséges lesz ugyanez a Szentföldön? A béke napról napra távolodik, mivel a helyzet egyre nehezebben feloldható. Időhatárt kell kitűzni a békefolyamatban, máskülönben megvalósítása lehetetlenné válik" - írta Andrea Riccardi.
A Corriere megjegyezte, hogy a Szent Márta-ház, ahol a pápa vendégeit fogadta "a világ kapujává vált", de más elfoglaltságra hivatkozva a találkozón nem volt jelen Riccardo Di Segni római főrabbi. Di Segni a találkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy a békeimát a pápa szentföldi útja alatt kellett volna megtartani.
A La Stampa szerint a vatikáni békeimával az egyházfő "követ dobott a béketárgyalások mocsarába" és megmozdította a pangó vizet. A torinói napilap kiemelte, hogy a békeimán Ferenc pápa a keresztény egységet is megteremtette I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával az oldalán, aki a találkozó kezdetétől a végéig a katolikus egyházfő mellett volt. A La Stampa rámutatott arra is, hogy talán nem véletlenül a vasárnap esti zsidó-keresztény-muzulmán ima a vatikáni kerteknek egy háromszög alakú mezején zajlott.
A La Repubblicában Walter Kasper bíboros azt hangoztatta, hogy "Ferenc pápa karizmája igazi lökést adott a szentföldi békének". A bíboros a keresztény egységért és a zsidósággal való párbeszédért felelős pápai tanács vezetője volt.
A pápa lett a világdiplomácia főszereplője címmel a jobboldali Il Giornaléban Fiamma Nirenstein olasz politikus azt hangoztatta, hogy a vatikáni békeima a távozás előtt álló izraeli elnök Simon Peresz "apoteózisa" volt és Mahmúd Abbászt is legitimizálta. "A békeimán mindenki pacifista lett (...) Mahmúd Abbászt semmilyen mosoda nem mosta volna tisztábbra a vatikáni kerteknél" - írta Nirenstein. ◙
FORRÁS: MTI; Inforádió
