Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Az eső becsülete

Csapadékszegény, félsivatagi országunkban ősidők óta nagy az eső becsülete. Olyannyira, hogy a héber nyelv négy szót is ismer rá.

A hétköznapi beszédben legismertebb a gesem (גֶּשֶׁם). Többesszámú alakja: gsamim (גְּשָׁמִים). A viharos zápor az gisméj zááf (גִּשְׁמֵי זַעַף) – szó szerint „dühös eső”…

Az esőkabát: möil gesem (מְעִיל גֶּשֶׁם)

Életfontosságú voltát jelzi, hogy a „megvalósítás” fogalmát a héber az eső szóból alkotta: hágsámá (הַגְשָׁמָה). Az álmait, terveit megvalósító ember: mágsim (מַגְשִׁים), illetve nőnemben mágsimá (מַגְשִׁימָה). Ilyen emberek alapították a Golán fennsík déli részén fekvő Rámát mágsimim (רָמַת מַגְשִׁימִים), a magyarra nehezen fordítható „Megvalósítók magaslata” mosávot. (A mosáv magángazdaság, ellentétben a kibuccal, ami kollektíva.)

Aki eddig jutott az olvasásban, annak feltünhetett, hogy az esernyőről egy szó sem esett. Nos, ezt az alkalmatosságot az esőt jelentő másik szóból alkották a nyelvújítók. Ez a szó a mátár (מָטָר), az esernyő pedig mitrijá (מִטְרִיָּה).

A cél héberül – mátárá (מַטָּרָה). Az ebből képzett himtir (הִמְטְיר) ige viszont azt jelenti, hogy eláraszt. Nem feltétlenül vízzel: akár gólokkal is az ellenfél kapuját, vagy töltényekkel az ellenség állásait. Ha valaki nagyon megharagudott valakire, himtir áláv gofrit vöés (הִמְטִיר עָלָיו גָפְרִית וְאֵשׁ), „kénköves tüzet zúdított rá”, mint ahogyan Isten tette Szodomával és Gomorával (Mózes első könyve, 19:24).

Az imént véget ért Smini áceret ünnep imádságában elhangzott az esőért való könyörgés. A mindennapi imában a vallásgyakorló zsidó mostantól esőért imádkozik, egészen Pészáchig: ez az időszak körzetünkben megfelel az esős évszaknak. A nyári hónapokban harmatért szól az ima, aminek a neve héberül tál (טַל).

Az első őszi esőnek külön neve van: jore (יוֹרֶה), és a nyár közeledtével érkező utolsó esőnek is: ez a málkos (מַלְקוֹשׁ).

Adjon a Jó Isten időben hulló esőt, békét, biztonságot az új évben, és a következőkben is. ◙

Héber nyelvtanítás: 052-3260834; izraelihirlevel@gmail.com 

Fény az alagút végén

Az épülő, Tel-Avivot Jeruzsálemmel összekötő gyorsvasút egyik legnehezebb és legköltségesebb munkálata, legalábbis annak kritikus fázisa befejeződött.

A 3. számú, kettős alagútról van szó, amely 11.6 kilométer hosszú. A múlt héten elkészült az alagút teljes hosszának a betonozása. Ám, ami még hátra van, az sem csekélység: az alagúton végigfutó kommunikációs csatornák, a világítás és a vasútépítés lényege – a sínek lefektetése és a villamos vezetékek szerelése.

A júdeai hegységen át vezető vasútvonal 10 híd és 4 alagút segítségével küzdi le a tengerparti Tel Aviv és a tengerszint fölött 800 méteres magasságban fekvő Jeruzsálem közötti terep nehézségeit.

A villamosított szerelvények 2017. végén indulnak útjukra 160 kilométer/órás átlagsebességgel, és 34 perc alatt futják meg az 56 kilométeres távot Tel Aviv és a 80 méterrel a jeruzsálemi Bét Háumá épületkomplexum alatt kialakított végállomás között. A tervek szerint óránként négy szerelvény indul mindkét irányba. ◙

Hamasz: két izraeli katona holtteste – csak élő terroristákért

A Hamasz egyiptomi közvetítéssel felvette a kapcsolatot Izraellel a „Cuk éjtán” hadművelet során a terrorszervezet kezébe került két elesett izraeli katona, Hadar Goldin hadnagy és Oron Saul törzsőrmester holttesteinek a kicserélésére Izraelben fogva tartott palesztin terroristákért.

A Hamasz politikai szárnyához tartozó Mohammed Nazel csütörtökön kijelentette: „Drága árat fogunk követelni Izraeltől a legkisebb információért is”.

A két elesett katona holttesteinek a visszaszolgáltatásáról folyó tárgyalás, illetve a tartós tűzszünet meghosszabbítását célzó megbeszélések  külön mederben és eltérő kairói helyszineken fognak folyni.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök a napokban kinevezte Lior Lotán tartalékos ezredest a fogságba került és eltünt izraeli katonák ügyei felelősének. ◙