Tel Avivi kórházban kezelték a gázai Hamasz-vezér lányát

A NEM TÚL HÁLÁS PAPA

A tel-avivi Ichilov kórházban ápolták a Gázai övezetet irányító Hamasz vezetője, Iszmail Hanijje lányát. A kórház szóvivője szerint egy gázai orvosi kezelés súlyos szövődményt okozott, és a lány életveszélyes állapotba került.

A hírforrrás, a Reuter hírügynökség nem részletezte, hogy Hanijje melyik lányáról van szó: a Hamasz-vezérnek 13 gyermeke van.

A gázai egészségügyi minisztérium úgy tájékoztatta az AFP francia hírügynökséget, hogy Hanijje hugát, és nem lányát kezelték Izraelben. A lényeg azonban az, hogy az illető jobban van, és már visszatért a Gázai-övezetbe.

A nyáron lezajlott és hét héten át folyt hadművelet során több tucat sebesült gázai polgárt kezeltek izraeli kórházakban és klinikákon, amelyeknek a színvonala lényegesen jobb a gázai-övezet hasonló intézményeinél – bár a Katarból és máshonnan kapott milliókat alagutak helyett ezek fejlesztésére is fordíthatná a Hanijje-vezetés.

Tavaly Hanijje egyik lánycsecsemő unokáját kezelték Izraelben súlyos emésztőrendszeri fertőzés miatt.

A Szíriában folyó harcok sebesültjeit is rendszeresen a határkerítéshez hozzák a harcoló felek: őket a haifai Rambam vagy a cfáti Ziv kórházban kezeli a "cionista apartheid-állam"...

Lieberman: Abu Mázen vallásháborút szít

Avigdor Lieberman külügyminiszter azzal vádolja Mahmud Abbászt, a Palesztin Autonómia elnökét, hogy vallási jellegű uszításaival állandósítja a hetek óta tartó rendzavarásokat Jeruzsálem Óvárosában és a Templomhegyen.

Mint ismeretes, a Nyugati Fal fölött elterülő, négyzet alakú Templomhegy a körzet neuralgikus pontja, a zsidóság legszentebb helye, ahol az egykori zsidó Szentélyek helyén két muzulmán mecset áll.

Abu Mázen (Mahmud Abbász) a Hamasz politikai vezetőjével, Chaled Mesállal és Ráed Szálách-hal, az izraeli Iszlám Mozgalom északi ágának a vezetőjével vállvetve vallásháborút szít, amikor ismétli a vádat, mely szerint „a zsidók” el akarják foglalni és le akarják rombolni az El Aksza mecsetet.

Lieberman emlékeztetett rá, hogy Abu Mázen többször is tagadta a Holokauszt megtörténtét, és, amint a külügyminiszter fogalmazott, „az elegáns öltöny és a Nyugatnak szánt udvarias, angol nyelvű szólamok mögött egy igazi zsidógyűlölő rejtőzik, aki lényegében az Iszlám Állam és az Al Nuszra terrorista platformján áll”. ◙

Üdvözöljük a „Gálil” Nemzetközi Repülőtéren!

„Kérjük utasainkat, foglalják el ülőhelyeiket. Gépünk nemsokára leszáll a Gálil Nemzetközi Repülőtéren!” – hangzik el a légikisasszony felszólítása, úgy öt év múlva.

Ha minden a tervek szerint megy.

A Netanjáhu kormány a napokban a költségvetési törvény keretében elfogadta egy új nemzetközi repülőtér létesítését 2019-es határidővel az ország északi részében, Galileában, Ramat Davidban, nagyjából Haifa és Afula között.

Ramat David jelenleg a Légierő bázisa, elődjét még a britek építették. Jiszráél Katz közlekedésögyi miniszter keresztülvitte, hogy a 2015-ös költségvetésből jusson az óriásprojektre, bár az jórészt magántőkéből fog épülni, az úgynevezett BOT rendszerrel. A rövidítés a „Build, Operate, Transfer”, azaz építsd fel, működtesd és add át szavakat takarja. Lényege, hogy a vállalkozói-befektetői csoport a maga tőkéjéből megépíti, a szerződés szerint 20 vagy 25 évig működteti – ez idő alatt a haszon az övé – majd a meghatározott idő lejártával átadja az államnak. Ilyen módszerrel épült Izraelben az észak-déli irányú 6. számú fizetős műút.

Mi volt olyan sürgős?

Izrael egyetlen nemzetközi repülőtere, a loddi Ben Gurion Repülőtér kapacitása 16 millió utas fogadása évente. Ezt a kapacitást előreláthatólag már a jövő évben, vagyis 2015-ben el fogja érni. Egy második nemzetközi repülőtér megépítése tehát a legsürgősebb feladatok közé tartozik, hiszen Izraelt a tenger és négy arab állam fogja közre, mely utóbbiak közül kettő ellenséges, kettő barátságtalan. Izraelt lényegében csak a tenger és a levegő köti össze a külvilággal.

Miért éppen Galileában?

Egy második repülőtér létesítéséről nem kevesebb, mint 15 éve vitatkoznak. Szóba került két katonai repülőtér: a Beér Séva melletti Nevatim vagy a Hedera közelében lévő Éjn Semer átalakítása polgári célokra, de felvetődött egy futurisztikus ötlet is: mesterséges sziget létesítése repülőtér céljára, valahol Herzlia előtt, a Földközi tengerben.

A Galilea melleti döntés legfontosabb oka az, hogy a meglévő katonai repülőtér révén az infrastruktúra (műszaki felépítmény) részben már adott.

A másik ok: a külföldről Izraelbe tartó turizmus jelentős része Galileába irányul.

Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter meggyőződését hangoztatja: a repülőtér építése, majd annak működése igen sok munkahelyet teremt, ami zsidó lakosságot fog vonzani az immár arab többségű Galileába a túlnépesedett tel-avivi „vízfejből”.

Kevésbé lelkesek a leendő nemzetközi repülőtér közelében fekvő kibucok és mosávok lakosai, akik a fejük fölött éjjel és nappal le- és felszálló gépek zajától tartanak. Arról nem is szólva, hogy egy jövőbeli háborúban a libanoni és a szíriai határhoz meglehetősen közel fekvő objektum kiemelkedő célpont lehet. ◙