Ziad Abu Ein halála és múltja ♦ A terrorista gyilkos palesztin miniszter halálát szívroham okozta ♦ Pokolgépe 1979-ben két izraeli fiatalt ölt meg

Ziad Abu Ein (55), a Palesztin Önkormányzat “fogolyügyi” minisztere szerdán, egy 300 fős Izrael-ellenes palesztin tiltakozó felvonulás során szívrohamot kapott és meghalt.

Palesztin vélekedés szerint egy izraeli katona meglökte, megsérült, és abba halt bele.

A jordániai szakértők jelenlétében végzett boncolás kimutatta, hogy Abu Ein cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő szívbeteg volt, és halálát ezek a betegségek okozták.

Mahmud Abbász, a Palesztin Önkormányzat elnöke az izraeli rendfenntartó erőket brutális támadással vádolta, és a minisztert mártírnak nevezve háromnapos gyászt rendelt el. Abu Ein temetésén csütörtökön néhány százan vettek részt.

A palesztin vezetés "megfelelő intézkedések meghozatalán dolgozik": szóba került az izraeli hatóságokkal fenntartott közös biztonsági együttműködés felfüggesztése.

Ziad Abu Ein egyebek között tagja volt a Fatach mozgalom Forradalmi Tanácsának, más néven az Abu Nidál szervezetnek, amelyet az Egyesült Államok terrorszervezetnek tekint a 80-as években elkövetett véres terrortámadásokért.

Abu Ein maga is gyilkos terrorista volt: 1979-ben Tibériáson pokolgépet rejtett el, amelynek a robbanása két izraeli fiatalember, Boaz Lahav és David Lankri halálát okozta. Ezt követően Abu Ein az Egyesült Államokba utazott. Az amerikaiak 1981-ben kiadták Izraelnek. Itt 1982-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1985-ben az úgynevezett Ahmed Dzsibril fogolycsere-ügylet során szabadon engedték.

Évtizedekkel szabadulása után, immár a Palesztin Autonómia minisztereként is az erőszak szószólója maradt. Egy 2006-os interjúban egy televíziós interjúban elmondta: azért támogatja az oslói megállapodásokat, mert megkönnyítette a hozzáférést a fegyverekhez az “ellenállás” számára… ◙

Fúziók, szakadások alakítják át az izraeli belpolitika térképét ♦ Kahlon "Kulánu" pártja negyedik erő lehet a 20. Kneszetben ♦ Szakadás fenyegeti a SASZ-t, Éli Jisáj kilépett

A TV10 televízió, az értelmiség népszerű csatornája által megbízott Camille Fuchs cég felmérése kedden a következő értékelést tette közzé:

BECSÜLT MANDÁTUMOK SZÁMA  PÁRT:             A PÁRT ÉLÉN ÁLL: 

********************* 22  Ávodá (Hámácháné) Jichak „Buzsi” Hercog

*******************   20  Likud             Binjamin „Bibi” Netanjáhu

***************       15  Bájit hájehudi    Naftali Bennett

*************         13  Kulánu            Mose Kahlon

***********           11  Jiszráél Béjténu  Avigdor Lieberman

**********            10  Jés Atid          Jair Lapid

*********              9  Arab pártok    Ahmed Tibi, Muhammad Barake

*******                7  SASZ              Arje Der’i

*******                7  Jahadut haTora  Jákov Litzmann, Mose Gafni

******                 6  Merec            Zehava Galon

-------------------------------------------------------------------
                     120  A Kneszet képviselők száma

A fenti becslés szerint a legnagyobb ellenzéki párt, az Ávodá, a Hátnuá párttal fuzionálva, kapná a legtöbb szavazatot, ám nem tűnik képesnek a 120 tagú Kneszetben az abszolut többség, 61 mandátum megszerzésére. (A Cipi Livni vezette Hátnuá párt közös listán indul az Ávodá párttal, amely a Hámácháné hácioni – המחנה הציוני – azaz "Cionista tábor" név alatt indul a választásokon.)

A Likud párt a Bájit hájehudi, a Jiszráél Béjténu, a SASZ és a Jahadut háTorá (Egyesült Tóra Párt) szövetségében már képes lehet egy szűk, 61 fős többségre alapozó koalícióra. Ennek a feltételezett koalíciónak 60 mandátuma lenne, vagyis az abszolút többség megszerzéséhez igen közel áll.

Nem világos, hogy a Likudból kivált Mose Kahlon, aki a Kulánu – Mi mindannyian – nevet adta leendő pártjának, melyik oldalra áll. Minden esetre figyelemre méltó, hogy e néhány hete még teljesen ismeretlen politikus pártja a negyedik, esetleg harmadik erő lehet a 20. Kneszetben!

A SASZ pártot szakadás fenyegeti: Árje Der'i és Éli Jisáj, a két meghatározó vezető egyéniség nem férnek meg egykönnyen egy táborban. Jisáj elhagyta a pártot és a jobboldali Uri Áriél Tkumá frakciójához csatlakozik – nem kevés elégedetlen SASZ-hívet magával ragadva. ◙

Irány a 20. Kneszet ♦ Balközép koalíció: Ávodá-Hátnuá fúzió ♦ Lieberman és Kahlon pártközi megegyezése: új centrista erő

A nagy eséllyel kialakuló jobboldali-konzervatív Likud – ultravallásos koalíció ellensúlyozására próbál meg kormányképes balközép koalíciót létrehozni Jichak „Buzsi” Herzog, az Ávodá (Munkapárt) vezetője a Cipi Livni vezette Hátnuá párttal.

A nagymúltú szociáldemokrata párt Ben Gurion vezetésével a Mápáj nevet viselte, 1968-ban vette fel az Ávodá nevet. A most még csak körvonalazódó párt vagy pártszövetség a nevét is megváltoztatná, de benne maradna az „Ávodá” szó.

Avigdor Lieberman és Mose Kahlon pártközi megegyezést írtak alá a Jiszráél selánu párt és Kahlon leendő pártja között a mandátumszerzéshez szükségesen túli szavazatok átszámításához a másik párt javára (heszkém odáfim).

Új, a középtől valamivel jobbra álló, de pragmatikus centrista párt alakulásának vagyunk tehát tanúi, amelynek két alkotója a százezres nagyságrendű oroszajkú szavazóbázissal rendelkező, legutóbb a Likuddal választási egyezségben volt Jiszráél selánu párt – amelyet Lieberman azóta felmondott – és Mose Kahlon, aki kivált a Likudból és önálló pártot szándékozik alapítani a Likud szociális politikájával elégedetlen tömegekre alapozva. ◙