A Biztonsági Tanács plénuma előtt
a közeljövőben megvitatásra kerül a Palesztin Autonómia által megfogalmazott és
Jordánia által beterjesztett javaslat, amely a 2017. év végéig független állam
megalakítását célozza a Nyugati Parton (Ciszjordánia, Júdea és Somron), vagyis
azon a területen, amelyek 1948. májusától 1967. júniusáig Jordánia megszállása
alatt volt, és amelyet Izrael hadserege, miután Egyiptom, Szíria és Jordánia
hadserege megtámadta, a Hatnapos Háborúban elfoglalt.
A közel 6000 km²-es terület
magában foglalná Jeruzsálem Óvárosát és annak Izrael által már évtizedek óta
beépített negyedeit is, valamit azokat a településeket, amelyeket Izrael az
elmúlt 45 év alatt épített, köztük olyanokat, amelyek a brit mandátum alatt is
zsidó lakosságúak voltak.
A terület becsült lakossága 2.8
millió, köztük 2.4 millió arab és 400 ezer zsidó, utóbbi számba beleértve
Nagy-Jeruzsálem lakosságát.
Izrael elvárja a nemzetek
közösségétől, hogy határolja el magát az egyoldalú lépéstől, amely közvetlen
tárgyalások nélkül kíván kész tényeket teremteni.
Binjamin Netanjáhu kijelentette,
hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem utasítja el a követelést, úgy Izrael
teszi meg a megfelelő lépéseket.
Jeff Rathke, a
washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerint a javaslat nem építő
jellegű, miután önkényes határidőt szab, és ez rontja a rendezésre irányuló
közvetlen tárgyalások esélyeit.
John Kerry közölte Mahmud
Abbásszal, hogy Washington szükség esetén megvétóz egy egyoldalú ENSZ-döntést,
ráadásul az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal is sújthatja a Palesztin
Autonómiát.
Hétfői jelentések szerint a palesztinok valószínűleg csak a Biztonsági Tanács új felállása után kezdeményeznek, amikor a BT összetétele a mostaninál is kedvezőbb lesz számukra. ◙
Hétfői jelentések szerint a palesztinok valószínűleg csak a Biztonsági Tanács új felállása után kezdeményeznek, amikor a BT összetétele a mostaninál is kedvezőbb lesz számukra. ◙