Közös listán indulnak az arab pártok ♦ Lieberman peticiót nyújt be a terv ellen ♦ A Munkapárt arab képviselője törölni akarja a párt új nevéből a “Cionista” szót

A Kneszet arab pártjainak képviselői  megállapodtak abban, hogy közös listán indulnak a március 17-.én tartandó általános választásokon.

Ennek szükségességét abban látják, hogy egyenként esetleg nem érik el a bejutási küszöböt, és így a milliós arab választó-tömeg érdekképviselő nélkül maradhat a törvényhozásban.

A közös lista élén Ajman Odeh, a Hadas kommunista párt (lényegében anticionista arab párt) főtitkára áll. A hetekig tartó megbeszéléseken és alkudozásokon végül döntöttek: a Hadas, a Balad, a Ta’al és a „déli iszlám mozgalom” megállapodásra jutott.

A tervezett közös arab lista nyilnánosságra hozatalára vasárnap, sajtótájékoztatón került sor Názáretben.

Avigdor Liberman külügyminiszter (Jiszráél Béjténu) petíciót készül beterjeszteni a leendő  egyesült arab lista ellen, amelynek egyik alkotó pártja, a Balad párt, amelynek képviselőnője, Hanin Zoabi asszony 2010. májusában ott volt a Törökországból indult, a Gázai-övezet blokádját megtörni szándékozó Mavi Marmara hajó fedélzetén, és számos kijelentésével bizonyította ideológiai szembenállását Izrael Államával, mint zsidó állammal.

A képviselőnő, aki nem egyszer fasisztának és rasszistának nevezte Binjamin Netanjáhu miniszterelnököt, Avigdor Lieberman külügyminisztert és a politikai jobboldal más képviselőit, látogatásokat tett Izraellel hadiállapotban lévő arab államokban.

A petíció szerint a Balad párt arab terrorszervezetekkel tart fenn kapcsolatot.

*

Az Ávodá (Munkapárt) és a Hátnuá párt egyesüléséből keletkezett Mácháne Cioni, magyarul Cionista tábor neve a jelek szerint komoly problémát okoz e párt arab tagjainak. Olyannyira, hogy Ráleb Madzsaddale izraeli-arab képviselő szombaton kijelentette: amennyiben a párt nem törli nevéből a „cionista” szót, az arab tagok bojkottálni fogják a március 17-re előrehozott általános választásokat.

A balközép tömegpárt arab képviselője, aki korábban miniszter is volt, kifogásolta, hogy a névválasztás előtt nem konzultáltak az arab tagokkal. Madzsaddale a „Cionista tábor” helyett az „Izraeli tábor” nevet javasolta.

A Munkapárt arab képviselői szombat este megbeszélésre hivatalosak Jichák „Buzsi” Herzog pártelnökkel. ◙

Feszültség az északi határon ♦ Jelentős katonai járműforgalomra lehet számítani az északi országrészben

A vasárnapi, Izraelnek tulajdonított, összesen tizenkét libanoni és iráni halott áldozatot követelő légicsapás után a Cáhál, az Izraeli Hadsereg jelentősen megnöveli a biztonsági készültséget. 

Pénteken jelentős katonai járműforgalomra kell számítani az északi országrészben, ami zavart okozhat a polgári közlekedésben.

Katonai szakértők szerint nem várható háború kitörése a közeli napokban, de mind a hadsereg, mind pedig a hátországi polgári védelem készen áll minden támadás kivédésére.

A libanoni Hezbollah szervezet egy szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Izrael "átlépett egy piros vonalat", amely vonal egy, a nyilatkozó szerint íratlan megegyezés volt Izrael és a libanoni terrorszervezet között. 

Mint mondta, "Mostantól megváltoznak a játékszabályok. Ha a történtek után nem adnánk méltó választ, azt úgy értelmeznék, hogy a Hezbollah belesüllyedt a szíriai polgárháború sarába, és elvesztette elrettentő erejét." ◙ 

Arab szurkált tel avivi autóbuszban - három súlyos sebesült

Szerda reggel fél nyolc körül palesztin arab Tel Avivban, a Maariv-ház előtti hídnál felszállt a 40-es autóbuszra, kést szúrt a busz vezetőjébe, majd az utasokat kezdte szurkálni. 

A sofőr dulakodott a terroristával, majd sebesülése ellenére lefékezte a járművet, kinyitotta a busz ajtaját, hogy az utasok kimenekülhessenek. A terrorista is kimenekült, a járdán egy járókelő asszonyt is megszúrt, de a véletlenül közelben járó börtönszolgálati biztonsági emberek rálőttek és elfogták. 

A Kol Jiszráél esti hírei szerint hét sebesült még kórházban van, hármuk állapota súlyos.

A 23 éves Hamza Matruk Tul Karm városból jött át izraeli területre, ahol illegálisan tartózkodik.

Kihallgatása során elmondta, hogy egy film gyakorolt rá hatást, amely a mennyek országáról szól, ahová az Iszlám mártírjai kerülnek. Indokként felhozta a nyáron lezajlott "Cuk éjtán" hadműveletet is, amelyet, mint mondta, meg akart bosszulni. ◙