Túl a Hatok és Irán között folyó megbeszélések határidején: ellentmondó jelentések Lausanne-ból

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS IRÁN KÜLÜGYMINISZTERE – KINEK VAN OKA MOSOLYRA?

A svájci Lausanne-ban szerdára virradóra kitűzött határidejéhez érkezett a “Hatok” – a Biztonsági Tanács öt állandó tagja: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Németország – és az Iráni Iszlám Köztársaság diplomatái, majd külügyminiszterei között lefolyt megbeszélés-sorozat.

Az egyes résztvevők és hírügynökségek által kiadott jelentések ellentmondóak. 

Végső keretegyezményt nem írtak alá. 

A megbeszélések várhatóan reggel szakértői szinten folytatódnak, és júniusban végső egyezménnyel érnek véget.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a fő kérdésekben megállapodás született, és a közeli napokban “egyetértési egyezményt” fogalmaznak meg a tárgyaló felek.

Több, a megbeszélésen jelen lévő diplomata ezt cáfolta.

Az Egyesült Államok hivatalosan még nem reagált a fejleményekre, de a washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint Obama elnök video-konferencián vitatta meg a tárgyalások részleteit biztonsági tanácsadóival.

Név nélkül nyilatkozó amerikai diplomata szerint nem sikerült megegyezésre jutni valamennyi kérdésben, ugyanakkor az Egyesült Államok külügyminisztériumi szóvivője, Marie Harf szerint az elért haladás elégséges garancia a folytatáshoz, de számos nehézséget kell még áthidalni.

Irán külügyminisztere, Mohamad Dzsavad Zarif szerdán hajnalban úgy nyilatkozott, hogy "elég sokat értek el", és reggel már megkezdik a megállapodás-tervezet fogalmazását.

Nagy-Britannia, Németország és Franciaország szerda reggelig nem reagált, de Laurent Fabius francia külügyminiszter elhagyta Lausanne-t, és csak akkor tér vissza, ha szükséges.

Az Izraeli Rádió kiküldött tudósítói úgy vélik, hogy a megbeszélések végeztével semmilyen hivatalos egyezményt nem írnak alá, legfeljebb szóbeli közös nyilatkozatot tesznek közzé. ◙

Forrás: az Izraeli Rádió hírei és internetes portálja

Perzsavásár Svájcban ♦ Órákkal a határidő lejárta előtt kétséges az Iránnal folyó megbeszélések sikeres befejezése

A svájci Lausanne-ban folyó tárgyalások a „Hatok” – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – és Irán képviselői között végső stádiumba jutottak.

A keretegyezmény aláírásáról már a külügyminiszterek igyekeznek végső döntést hozni az Iszlám Köztársaságot sújtó büntető szankciók feloldásáról, az iráni nukleáris program és kapacitás jelentős korlátozása fejében.

Irán közlése szerint nincs áttörés. A Fehér Ház a több, mint egy éve folyó megbeszélések végének közeledtével „világos jelet” követel az iráni kormánytól az együttműködési hajlandóságra.

Az irániak a jelek szerint az utolsó óráig, vagyis március 31-ig folytatni kívánják a perzsavásárhoz hasonlítható alkudozást.

Izraeli vélekedés szerint a keretegyezmény a határidőre mégis létrejön, éspedig jelentős nyugati engedményekkel és lemondásokkal, ami igen nagy veszélyt jelent elsősorban Izrael számára.

„A Lausanne – Teherán – Jemen háromszög igen veszélyes az egész emberiség számára” – jelentette ki Binjamin Netanjáhu miniszterelnök, célozva Iránnak, mint „atom-küszöbön” álló hatalomnak a Jemenben, Szíriában és másutt folytatott katonai beavatkozására, amelynek célja domináns szerep megszerzése az egész Közel-Keleten.

Lausanne-i források szerint a keretegyezményben a Fordo-i atomreaktorban 500, Natanzban 6000 gyorsító centrifugát engedélyeznének Irán számára. Szakértők szerint a legfőbb probléma abban áll, hogy Irán könnyen kijátszhatja a megegyezésben kikötött korlátozások nemzetközi ellenőrzését. ◙

Nemzetközi nyomásra Izrael feloldja a Palesztin Autonómia vámbevételeinek a zárlatát

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök magáévá tette Mose Jáálon honvédelmi miniszter, a hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat javaslatát, és úgy döntött, hogy Izrael folytatja a Palesztin Autonómia számára beszedett vámjövedelmek átutalását, amit az utóbbi hónapokban beszüntetett. 

A PA Izrael által beszedett vámjövedelmeinek a befagyasztására válaszként került sor az Autonómia egyoldalú lépésére, amikor januárban felvételét kérte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjai közé. 

Az Egyesült Államok és az ENSZ pénteken üdvözölte Izrael döntését a befagyasztás feloldásáról.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a nemzetközi nyomáson kívül humanitárius okok vezettek a döntéshez.

A január elseje óta eltelt közel három hónap alatt mintegy két és fél milliárd sékel halmozódott fel Izraelben, amely hiányzott a palesztin állam költségvetéséből.

Az átutalandó összegből levonják a PA jelentős tartozásait az izraeli áramszolgáltatónak, a vízműveknek és a kórházaknak.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke gengszternek nevezte Izraelt, amiért az a palesztin költségvetés kétharmadát visszatartotta. A Palesztin Autonómia emiatt 40 százalékkal csökkentette a közszolgák béreit. 

Izraeli biztonsági értékelések szerint a PA jövedelmei nagyrészének huzamos kiesése az Autonómia széteséséhez vezethet, ami totális káoszt, és igen súlyos biztonsági kockázatot  idézhet elő a Nyugati Parton (Ciszjordániában).

A közpénzek "lenyúlása" Izraelben sem ismeretlen, ám míg itt inkább kivétel, a palesztinoknál, mondhatni, szabály. Az Autonómiában uralkodó korrupciót mind az adakozó államok, mind a belső ellenzék merészebb emberei gyakran szóvá teszik. ◙