Orosz S300 tipusú légvédelmi rakétarendszerek Iránnak ♦ Aggodalom: a Hezbollah kezébe juthat ♦ A Nyugat elleni bosszú Ukrajnáért a Közel-Keleten csapódik le?

Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta a 2010-ben aláírt légvédelmi rakétarendszerek szállítására vonatkozó tilalmat Iránnal szemben. Oroszorszország és Irán 2007-ben kötöttek 800 millió dolláros fegyverszállítási szerződést, amelynek keretében az orosz fél S300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállított volna Iránba.

Később ezt az ENSZ Iránnal szembeni büntetőintézkedései miatt felfüggesztették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszafizették Teheránnak. Emiatt valószínűleg új szerződést kell kötni az irániakkal, akik 4 milliárd dolláros kártérítést követelnek az oroszoktól.

Januárban Teheránban járt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hogy a két ország katonai együttműködésének erősítéséről tárgyaljanak. 

Néhány hónapon belül megkezdődhet az S300-asok szállítása, amelyeket a korszerűbb, S300BM típusúak követhetik.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nem hajlandó közölni, hogy mikor kezdik el szállítani légvédelmi rakétarendszereket Teheránnak, de hangsúlyozta, hogy a szállításnak az erre vonatkozó elnöki rendelet következtében már nincsen jogi akadálya. Iráni illetékes kedden úgy nyilatkozott, hogy az S300-asokat Oroszország még ebben az évben leszállítja.

Az orosz vezetés a hivatalos bejelentés előtt értesítette az izraeli kormányt Putyin döntéséről. Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kedden telefonon felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki megindokolta, hogy miért döntött az S300-as rakétarendszerek iráni szállítása tilalmának feloldása mellett. Netanjáhu kifejezte Izrael súlyos aggodalmait a szállítási embargó feloldása miatt.

Az orosz anyanyelvű, és az izraeli-orosz kapcsolatokat kiemelten kezelő Avigdor Liberman külügyminiszter mindeddig nem szólalt meg az ügyben. Lehetséges ugyanis, hogy taktikai lépésről van szó, ezért az izraeli külpolitika egyelőre visszafogottan reagál.

Juvál Steinitz stratégiai miniszter szerint az orosz lépés azt bizonyítja, hogy Irán gazdaságnak a szankciók eltörlése után várható növekedését fegyverkezésre, és nem az iráni nép jólétére fogja felhasználni. Izrael legfőbb aggodalma, hogy a fejlett rakétaelhárító rendszer Izrael közvetlen közelébe, a libanoni Hezbollah kezébe is juthat, amely számos alkalommal helyezte kilátásba, hogy "rakétaesővel" semmisíti meg Izraelt. Egy ilyen támadás pedig igen nehezen lenne hárítható, ha az S300-as védőernyő állana a Hezbollah rendelkezésére.

Putyin kifejtette, hogy az S300-as rakétarendszer kifejezetten védelmi jellegű, és nem jelent veszélyt sem Izrael, sem a közel-keleti térség más államai számára.

Az Egyesült Államok nyilatkozata szerint nem elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok szállítása Iránnak.

Izraeli értékelések szerint Putyin célja a Közel-Keleten visszaszerezni Oroszország korábbi, a szovjet időkből származó befolyását, és kiszorítani onnan az atlanti hatalmakat, mind katonai, mind kereskedelmi téren. Az S300 légvédelmi rakétarendszerek iráni exportjának különösen veszélyes következménye lehet, ha ezekből Szíriába és Libanonba is jut.

A Jediot Ahronot internetes hírportálján, a ynet-en megjelent elemzés szerint lehetséges, hogy az Egyesült Államoknak szánt válaszról van szó: az oroszok mindenkit megelőzve próbálják kihasználni az Irán ellen elrendelt szankciók feloldásakor keletkező új helyzetet.

A döntés mögött akár az ukrajnai válság miatt a Nyugattal szemben táplált ellenérzés is állhat. Nehéz felmérni, milyen hatással járhat ez a lépés egy iráni atomlétesítmények elleni katonai hadműveletre. A Légierő mindenesetre tavaly a görög légierővel tartott közös hadgyakorlatot, amelynek keretében egy S300-as légvédelmi rakétarendszert telepítettek Kréta szigetére, hogy annak kijátszását-semlegesítését gyakorolják. ◙

Egyiptom: életfogytiglani az alagútásókra ♦ A „gázai metró” vége: egekbe szöknek a csempész-áruk árai ♦ A Szináj-félsziget lakosai: „ebből élünk!”

CSEMPÉSZALAGÚT A HATÁR ALATT: VASÚTI SÍNEK, VILÁGÍTÁSI- ÉS TELEFONHÁLÓZAT

A kairói kormányzat további kemény lépéseket foganatosított a Gázai-övezetet 2006 óta kormányzó Hamasz ellen, amelyet Egyiptom terrorszervezetként tart nyilván és úgy is kezel, mint halálos ellenségét.

A Hamasz a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként jött létre a 1987-ben.

A MENA egyiptomi hírügynökség vasárnap közölte: az ország büntető törvénykönyve módosítása alapján ezentúl életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtják nem csak azt, aki alagutat ás az egyiptomi Szináj-félsziget és a Gázai-övezet határa alatt, de azt is, aki ilyen tevékenységről tudomást szerzett, és nem jelentette a hatóságoknak.

Az egyiptomi hadsereg szükségállapotot hirdetett ki a Szináj-félszigetnek a Gázai-övezettel határos régiójában, miután az utóbbi hónapokban egymást érik a robbantásos és lövöldözéses merényletek az egyiptomi biztonsági erők emberei ellen.

Tavaly összesen 33 egyiptomi katona és rendőr vesztette életét terrortámadások következtében a Szináj-félszigeten.

A legfőbb veszteségek El Aris városban és környékén érik az egyiptomi rendfenntartó erőket.

A félszigeten évek óta garázdálkodó Anszar Beit al-Makdisz terrorcsoport tavaly – területi összefüggés híján – elvben csatlakozott az Iszlám Államhoz, és a napokban lefejezéses videót tettek közzé.

Az utóbbi félévben az egyiptomi hadsereg és határőrség a legtöbb, a Gázai-övezetből ásott, egyiptomi kijárattal rendelkező alagulat berobbantotta.

Rafiach (Rafah) város nyugati, egyiptomi negyedeinek a határ felőli házait az egyiptomi hadsereg műszaki alakulatai október óta sorra robbantják fel, hogy egy másfél-két kilométer széles „tiszta” ütközőzónát teremtsenek a határ egyiptomi oldalán, megnehezítve, vagy éppen lehetetlenné téve az alagutak működtetését. Az érintett területsáv lakosságát távolabbra költöztetik.

(A város keleti része a Gázai-övezethez tartozik.)

Néhány felfedezett alagút több kilométer hosszan húzódott a határkerítés alatt, és volt olyan, amelyben vasúti sínek vezettek, világítással és telefonhálózattal.

Az alagutak részben a terrortevékenységet, részben pedig az árucsempészetet szolgálták. Amióta szinte valamennyi csempész-alagutat megsemmisítették, a Gázai-övezetben sokszorosára emelkedett az Egyiptomból becsempészett üzemanyag, cigaretta és egyéb fogyasztási cikkek ára.

Egyik-másik alagúton még autókat is szállítottak eladásra.

A rafiachi átkelő a Gázai-övezet egyetlen kapuja Egyiptom és a nagyvilág felé, ezt a kaput azonban Egyiptom október óta zárva tartja. Az idén mindössze két napon át tartották nyitva, így több ezer gázai lakos képtelen külföldre jutni, beleértve a muzulmán zarándokokat  és a külföldi egyetemeken tanuló diákokat.

Az egyiptomi hatóságok intézkedése igen súlyosan érinti a Gázai-övezet amúgy is nyomorúságos gazdasági helyzetét, és tovább súlyosbítja a munkanélküliséget.

“Minket Kairó elhanyagol, és jobb jövedelemforrás híján a csempészetből élünk!” – panaszolják a Szináj-félsziget lakosai, akik a rendelkezés fő kárvallottajainak tartják magukat. ◙

FORRÁS: ASSOCIATED PRESS, REUTERS, JEDIOT AHRONOT

Teherán visszalép, vagy zsarolni próbál? ♦ Rohani: Csak akkor írunk alá végső egyezményt, ha minden szankciót azonnal feloldanak ♦ Eltérések a Lausanne-i keretmegállapodás nyugati és iráni értelmezésében ♦ A Kongresszus beleszólást akar a végleges megegyezésbe

JOHN KERRY ÉS DZSAVAD ZARIF. 
FÉLREÉRTÉS A PERZSA FORDÍTÁSBAN?

Alig egy héttel a keretmegállapodás kihirdetése után ellentmondó beszámolók jelennek meg az amerikai, illetve az iráni sajtóban a felek által két nyelven – angolul és perzsául – aláírt dokumentum különböző értelmezéséről.

A problémát jelek szerint a dokumentum félreérthető perzsa nyelvű fordítása okozza.

Mint emlékezetes, az Izrael által igen rossznak tartott keretegyezményt Barack Obama elnök jó egyezségnek ("good deal") nevezte, és még Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy „elég sok mindent sikerült elérnünk" .

A legfőbb félreértés az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más nyugati tényezők által Irán ellen foganatosított szankciók feloldásával, illetve annak időpontjával kapcsolatos.

A nyugati értelmezés szerint a szankciókat fokozatosan, az irániakkal szemben támasztott követelések teljesítésétől függően szüntetik meg; iráni értelmezés szerint viszont a június 30-án esedékes végleges egyezmény aláírása után azonnal.

Hasszán Rohani, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke kijelentette: országa nem fogja aláírni a végleges egyezményt, amennyiben a másik fél nem garantálja a szankciók azonnali feloldását.

"A tárgyalások célja, hogy megőrizze a nemzet nukleáris jogait. Szeretnénk, hogy az mindenki javára szolgáljon. Az iráni nemzet mindig győztes volt a tárgyalásokon, és győztes is marad"  – szónokolt Rohani az iráni "Nukleáris napon".

Barack Obama elnök a múlt héten hangsúlyozta: az Irán ellen hozott szankciókat csakis abban az esetben függesztik fel, ha a nemzetközi felügyelők úgy találják, hogy Irán valóban eleget tett a megállapodásban lefektetett követelményeknek, és az ellenőrzés úgy találta, hogy Irán a megfelelő számúra korlátozta az urándúsító centrifugák számát, azokat nem újította fel, és leállította a nukleáris fejlesztést.

Wendy Sherman, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a politikai ügyekért felelős államtitkára egy interjúban beismerte: az ellentmondó értelmezések "sötét felhőt borítanak" a végleges egyezmény kilátásaira.

"Nyilvánvaló volt, hogy a különböző nyelvű verziók némileg eltérőek lesznek egymástól, de vigyáztunk rá, hogy ne legyenek ellentmondóak" – magyarázta az államtitkár.

Egy bizonyos: nagyon sok munka van még hátra a június 30-i határidő elérkezéséig.

A fő nyomás most a Fehér Házra nehezedik, hogy ezt és a jövőben felmerülő problémákat és nézeteltéréseket elsimítsa, és hogy egy valóban "jó egyezség" jöhessen létre, amely hatékonyan meggátolja Iránt a nukleáris fegyver birtoklásában.

Mark Kirk republikánus szenátor pénteken bejelentette, hogy az Irán elleni szankciókat meghosszabbító Kirk-Menendez-féle  törvénytervezet benyújtását elhalasztják, de nem tovább, mint a végleges megegyezés aláírására kijelölt június 30-i határidőig.

Az Egyesült Államok törvényhozásában tárgyalás alatt áll egy kétpárti törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a Kongresszus jóváhagyja, vagy akár elutasíthassa az Obama elnök által elfogadott végleges megállapodást Iránnal.

Bob Corker, a Szenátus külügyi bizottságának az elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a Bizottság a törvénytervezetet április 14-én terjeszti be, és arról későbben szavaznak. ◙