Legfrissebb felmérés: a nagy többség nem hisz az izraeli-palesztin béketárgyalások sikerességében

Az Izraeli Demokrácia Intézet havonta készít közvélemény-kutatást fontos izraeli közéleti témákról. A legfrissebb, júniusi felmérésből kiderül, hogy az izraeliek közel kétharmada támogatja a béketárgyalásokat Izrael és a Palesztin Autonómia között, de a zsidó megkérdezettek többsége pesszimista azok pozitív kilátásait illetően.

Az izraeli zsidók kevésbé, az izraeli arabok sokkal inkább támogatják az úgynevezett békefolyamatot. 

A külvilág és Izrael viszonyával foglalkozó kérdésekből az is kiviláglik, hogy az izraeli zsidók többsége szerint még a nyugati országok is kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben, vagyis többet követelnek Izraeltől, mint más, háborús feszültségekkel küzdő államoktól.

A megkérdezettek bő harmada támogatta határozottan, míg további 29 százalék mérsékelten a béketárgyalásokat, ami lényegesen több, mint az ellenzők 28 százalékos részaránya.

Az izraeli zsidók és az arabok álláspontja között jelentős eltérés mutatkozik. A zsidó többségnek (6.2 millió) 29 százaléka áll a tárgyalások folytatása mellett és egyharmada ellene. Az izraeli arabok (egy és negyedmillióan vannak) 62 százaléka határozottan a tárgyalások mellett áll és 8 százaléka ellenzi. A hiányzó százalék bizonytalan választ adott, vagy semmilyet.   

Az izraeliek alapvetően pesszimisták a béketárgyalások sikerességét illetően. Tízből hét izraeli nem hisz abban, hogy a következő években a tárgyalások békét eredményeznek a felek között. A bizakodók aránya csak 28 százalékos.

Az arabok között is kisebbségben vannak azok, akik hisznek a tárgyalások eredményességében.

A béke kilátásait ma mindkét szektor pesszimistábban ítéli meg, mint a tavaly ilyenkori felmérés alkalmával. ◙

Az ISIS és az El Kaida már Gázában van, de a kormány még nem vette észre ♦ Kik lövik a rakétákat Askelonra? ♦ Abszurd helyzet a Gázai-övezetben

A titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozó DebkaFile internetes portál figyelem-felkeltő tanulmányt tett fel a napokban a honlapjára.

A Debka hírszerzési infóit, katonai helyzetértékeléseit külföldi tényezők is hajlamosak komolyan venni, talán abból a feltételezésből, hogy a közöltek valóban a legmagasabb „echelon”-ből, első vonalbeli vezető körökből  származnak, akiknek azonban a hivatalos megnyilatkozás ilyen vagy olyan szempontól nem kívánatos.

Az alább idézett cikk  a Gázai-övezet katonapolitikai helyzetével foglalkozik. Nevezetesen azzal a kérdéssel, hogy kik kezdeményezték az utóbbi hetekben a „rakéta-csöpögtetést”, az alkalmanként egy vagy két rakéta kilövését, talán szándékosan nem sűrűn lakott településekre, de úgy, hogy az megzavarhassa a tavaly nyáron lezajlott „Cuk éjtán” hadművelet lezárása után bekövetkezett viszonylagos nyugalmat.

Hosszú szünet után május 27-én, szerdán, majd egy héttel későbben, június 3-án, legutóbb pedig június 6-án, szombat este lőttek ki rakétát a Gázai-övezetből.

Június 7-én, vasárnap reggel a honvédelmi minisztérium olyan döntést hozott, mely szerint nem érdemes az eddig is hatástalan reakcióval élni, vagyis a légierő néhány gépét „felemelni”, hogy bombát dobjanak a Hamasz által előzőleg gondosan kiürített gyakorlótereire vagy raktáraira.

A vasárnap a rakétázás reakciójaként lezárt Kerem Salom és Erez átjárókat hétfőn újból megnyitották.

Mose „Bugi” Jáálon honvédelmi miniszter minden egyes rakéta után elismétli: Izrael a Hamaszt tekinti felelősnek minden, az országot a Gázai-övezetből ért támadásért.

Ámosz Gilád tartalékos tábornok a TV2 szombat esti „Találkozás a sajtóval” (P’gos et háitonut) műsorában azt állította, hogy a Hamasz jelenleg nem érdekelt a helyzet eszkalációjában, és minden erejével igyekszik a tűzszünetet fenntartani.

Csakhogy ez az utóbbi hetekben ez nem mindig sikerül neki.

A Debka felteszi a kérdések kérdését: tudják-e az izraeli nemzetvédelem felelősei, mi megy pontosan a Gázai-övezetben? Foglalkozik-e a katonai vagy bármilyen más elhárítás azzal a fogas kérdéssel, hogy meddig marad a Hamasz a meghatározó erő?

A legutóbbi rakétatámadásokért egy hosszúnevű, mindeddig ismeretlen szervezet, a „Sejk Omar Haddad zászlóalj” vállalta a felelősséget. Ez a terrorsejt viszont az „Anszar Bejt Al Makdisz” szervezet alá tartozik, amely a Szináj félszigeten terrorizálja a lakosságot és az egyiptomi fegyveres erőket, amellett nem egy határincidenst provokált Izraellel.

Az „Anszar” pedig az El Kaida és az Iszlám Állam részének vallja magát.

A 360 km²-es Gázai-övezetben tehát egyszerre van jelen a libanoni siita Hezbollah szövetségese, vagyis a Hamasz, és annak halálos ellensége (legalábbis Szíriában és Irakban), a szunnita ISIS, vagyis az Iszlám Állam egyre ütőképesebb szövetségese.

Lehetséges, hogy a Hamasz vezetése felfogta, hogy Izraelen és hadseregén kívül az egész Közel-Keleten nincsen olyan erő, amely képes megfékezni a fekete zászlós Világkalifátus egyre félelmetesebb katonai erejét is?

A szituáció abszurd és egyedülűálló. Csak remélni lehet, hogy az izraeli katonai elhárítás pontosan tisztában van a Gázai-övezetnek nevezett sakktábla figuráival, azok jelentőségével és elhelyezkedésével. Mert Izrael csak így képes megtalálni a követendő stratégiát és alkalmazni a megfelelő taktikát az alig áttekinthető kusza gázai viszonyok közepette. ◙

Lieberman: újabb háború Gázában már a nyáron ♦ "Netanjáhu kormánya ez év végéig megbukik"

Avigdor Lieberman, a "Jiszráél béjténu" párt alapítója és vezetője pártja frakcióülésén úgy nyilatkozott, hogy a gázai rakétatámadásokra adott, szerinte erőtlen válaszok jelentősen csökkentik Izrael elrettentő erejét.

"A törékeny és viszonylagos csendet Netanjáhu túlságosan drágán vásárolja meg: a terror-infrastruktúra újjáépítésének a megengedésével" – vélte az ellenzékbe vonult  jobboldali politikus, majd hozzátette, hogy véleménye szerint a jelenlegi kormány aligha marad a helyén tovább, mint ez év végéig.

Lieberman szerint már a nyáron újabb hadműveletre kell számítani a Gázai-övezetben. ◙