Az Iszlám Állam fegyveresei a Hermon hegy tövében ♦ Feszültség a szíriai határon ♦ Az izraeli drúzok aggódnak szíriai testvéreikért

Az utóbbi napok aggasztó fejleménye: Asszad elnök kormánycsapatai visszavonulóban vannak a szír-izraeli határ térségéből. Az El Kaidával és az Iszlám Állammal (ISIS) szövetségben harcoló Al-Nuszra Front fegyveresei a hét elején megközelítették a Hermon hegység déli lejtőin fekvő Kuneitra városát, amely a Golán fennsík szíriai oldalán fekszik.

Kuneitra a Hatnapos Háborútól a Jom Kippuri háborút lezáró tűzszünetig izraeli megszállás alatt állt. Az utóbbi hónapokban errefelé is dúló harcok miatt több lövedék a Golán fennsíkon robbant, amelyeket nem Izraelnek szántak. Izraelben számos nyilatkozat hangzott el, melyek szerint Izrael mindaddig nem avatkozik a szíriai polgárháborúba, amíg onnan szándékos támadás nem éri. Ám amint az Iszlám Állam, illetve annak valamelyik szövetséges serege eléri az izraeli határt, Izrael többé nem lehet külső szemlélő.

Szerdán délben megszólaltak a légvédelmi szirénák Álonéj Básán településen, a Golán fennsíkon, de rövidesen kiderült, hogy a riasztást izraeli területen kívül becsapódott lövedékek okozták.

A katonai helyzetet egy másik aspektus is bonyolítja, ami rendkívüli dilemma elé állítja Izraelt. Ez pedig a térségben, a határ mindkét oldalán élő drúzok helyzete.

A milliós izraeli muzulmán-arab népesség mellett élő drúz kisebbség 120 ezer főt számlál. Szinte az egész közösség az ország északi részén, a Galilban él. Vallásuk egy, a siita iszlámból kivált, egyiptomi eredetű titkos szekta. Arabul beszélnek. Másokkal nem házasodnak. Legendáik szerint őseik a Kaukázusból érkeztek a Közel-Keletre, amit európaias megjelenésük is igazol.

Lévén vallásuk zárt szekta-szerű, ami eltér a többség által követett Iszlám tanaitól, az évszázadok során gyakori üldöztetésnek voltak kitéve. A fegyvert jól kezelik, nem egy helyen önvédelmi miliciákat hoztak létre.

Libanonban negyedmillióan élnek. Szíriában sokkal többen: csak a déli, Izraellel határos körzetben 700 ezren.

Az izraeli drúzok határozottan kiállnak az állam és az ország zsidó lakossága mellett. Izrael politikai és társadalmi életében aktív részt vállalnak. Fiataljaik katonakötelesek. Bátor és fegyelmezett harcosok. Ez az egyik forrása az arab népesség irántuk táplált ellenszenvének, amely érzés kölcsönös. Legtöbbjük drúz községekben él, de a vegyes lakosságú településeken megférnek arab szomszédaikkal. Konfliktusok előfordulnak, de ritkán.

Más a helyzet a Golán fennsíkon élő, mindössze négy drúz falu népességével. Ők csak 1967 óta tartoznak Izraelhez. Többségük nem vette fel az izraeli állampolgárságot. Szíriához húznak, már csak ott élő rokonaik miatt is. A határ túloldalán élő családtagjaik életét a falvaik felé közeledő szunnita Nuszra közismerten kíméletlen fegyveresei fenyegetik.

A drúzok vallásukból és kisebbségi helyzetükből fakadóan Szíriában is a mindenkori hatalom mellett álltak, ezért a közelmúltig Asszad elnök támogatói közé számítottak. Most a sikeresen előrenyomuló szunnita sereg véres bosszújától tartanak.

Izrael aggódik egy százezres nagyságrendű menekülthullám lehetősége miatt, amit minden eszközzel – így a határövezet hermetikus lezárásával is – kész megakadályozni. A kormányerők és a lázadók közötti tűzváltásokat a határ izraeli oldaláról jól lehet látni, ezért sok drúz a határhoz vonult.

Kedden este hat órakor az Észak hadtest parancsnoksága zárt katonai körzetté nyilvánította a Hermon hegy környékét, attól tartva, hogy a  helyi drúzok tömegesen vonulnak a határhoz tüntetni. A zárlatot este kilenc órakor feloldották.

Maufak Tarif sejk, az izraeli drúz közösség vezetője felkérte a kormányt, hogy nyújtson védelmet a szíriai drúzok lemészárlására készülő szunnita fegyveresek ellen. Izrael azonban végképpen nem kíván katonai erővel beavatkozni a szíriai polgárháborúba. A jelenlegi elgondolás az, hogy amennyiben a Nuszra, vagy az Iszlám Állam erői elérik a drúz település-övezetet, az ENSZ segítségével ott, a határ szíriai oldalán fegyvermentes biztonsági övezetet hoznának létre.

Az izraeli drúzok gyűjtést indítottak a határ túloldalán élők megsegítésére. Eddig tízmillió sékelt gyűjtöttek össze, amit, megfelelő valutában, a jordániai határon keresztül már el is juttattak ottani testvéreikhez. Ajub Kara, a Likud drúz képviselője szerint az egész világon gyűjtést indítottak a drúz közösségek a Szíriában élők felfegyverzésére. ◙

Villanybiciklik, elektromos rollerek: meddig veszélyeztetik még a járókelőket és önmagukat? ♦ A sofőrök réme: elektromos rokkantkocsik szlalomoznak az autók között

Az új évszázad szenzációja volt. Első változata Segway névre hallgatott. Kétkerekű, akkumulátorral táplált, villanymotoros járműről van szó, amelyet egy giroszkóp nevű, komputer-vezérelt érzékelő tart egyensúlyban. Legfeljebb 20 kilométer óránkénti sebességgel tud haladni. Mivel a rajta utazó ember testtartása kritikus, feltétel az óvatos vezetés.

Később a nagyobb teljesítményű akkumulátorok kifejlesztésével jöttek az elektromos rollerek, majd a kerékpárok. Utóbbiak akár 30-35 kilométeres óránkénti sebességet is el tudnak érni. Nagyobb tömegük is van, ügyesebben tudnak lavírozni – és egyre nagyobb problémákat okoznak a járókelőknek.

Legtöbbször ugyanis a városi járdát használják kocsiútnak. A járókelők pedig csak jószerencséjükben, és a lábak mellett elsuhanó villanybicaj “lovasának” a reflexeiben bízhatnak.

Az elektromos kerékpárok (héberül ofánájim chásmáliim) egyre népszerűbbek az országban. Igaz: "zöld" alternatívát jelentenek a benzinmotoros autókkal és motorkerékpárokkal szemben. Nincsen mérges kipufogógáz, gyorsabban lehet vele munkába, iskolába jutni, megkerülhetők az idegölő közlekedési dugók. Olcsóbbak is a robbanómotoros járműveknél.

Nagy divat az ugyancsak akkumulátoros villanyroller (kurkinet chásmáli) is, főként gyerekek körében. Itt, ha ütközésre kerül sor, a rolleres gyerek húzza a rövidebbet, azaz kap súlyosabb sérüléseket, ami egyáltalán nem vígasztalja a fellökött járókelőt.

Izrael városaiban egyelőre ritkák az e járművek számára kijelölt útvonalak, így azok a járdákon közlekednek. Az is igaz viszont, hogy a legtöbb gyalogos sincs tekintettel a kerékpárosok-rolleresek számára kijelölt útvonalakra.

Az első halálos baleset már bekövetkezett: februárban a 85 éves Antonio Raya belehalt a sérülésébe, miután egy gondatlan villany-kerékpáros Tel Avivban fellökte. A gázolót azóta sem találták meg. A kórházi ápolással végződő sebesülések száma több százra rúg.

Gyakori és félelmetes látvány a kétkerekű jármű vázára ültetett, vagy a vezető mögött kapaszkodó második utas.

Az akkumulátoros-villanymotoros járművek baleset-biztosítása sincs megoldva.

A probléma a múlt héten a Kneszet gazdasági bizottsága elé került. A belügyminisztérium pedig azt tervezi, hogy alaposan megszigorítja az elektromos kerékpárok közlekedési rendjét, és annak használatát forgalmi engedélyhez, rendszámhoz és vizsgához köti, és az alsó korhatárt 16 évben állapítja meg.

Szárit Philipson, a rendőrség közlekedésrendészeti osztályának a főnöke az elektromos kerékpárokat egyenesen “gyilkos fegyvernek” nevezte. A jelenlegi állapot, mint mondta, tarthatatlan. A közeljövőben várható rendeletek életeket fognak menteni: gyalogosokét és kerékpárosokét egyaránt.

Beér Sévában már érnek a változások. Ruvik Danilovics polgármester bejelentette: a város önkormányzata mérlegeli, hogy a város egyes részein megtiltja az elektromos kerékpárok használatát. Ahol pedig engedélyezik, a jövőben megkövetelik a jármű utasától a közlekedési szabályok elsajátítását és vezetői vizsga letételét.

“Az elektromos motorral hajtott kerékpárok és rollerek minden szempontból motoros járműnek számítanak. Egyre világosabb, hogy ezek veszélyt jelentenek úgy a járókelőkre, mind tulajdonosaikra, akik között sok a kiskorú. Mielőbb lépnünk kell” – mondta a polgármester a héten.

Nem kisebb problémát jelentenek az Izraelben Kálnoit-nak nevezett elektromos meghajtású, kétüléses  rokkantkocsik. Ezek az úttesten közlekednek, rendszám nélkül. Vezetőik gyakran a közlekedési szabályok alapjaival sincsenek tisztában. Nem egyszer a rokkant utas külföldi ápolója ül a kormány mögött, aki még héberül sem képes válaszolni a rendőrnek, ha az megállítja a járművet.

Személy- vagy teherautóval való ütközésnél a tákolmánynak ható villamos rokkantkocsi utasa a legsúlyosabb életveszélynek van kitéve. Ha pedig a “Kálnoit” ütközik személygépkocsinak, az annak okozott kárt semmilyen biztosító nem téríti meg. ◙ 

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mindennapi rövidítéseink

A héber nyelv sajátossága a tömörség. Egy irodalmi mű héber fordítása terjedelemben általában rövidebb, mint az eredeti.

Ezt pedig csak fokozza, hogy előszeretettel alkalmaz rövidítéseket.

A két vagy három szóból álló fogalmak vagy intézmények nevei kezdőbetűiből álló rövidítéseket – héberül ráséj tévot (ראשי תיבות) – kapásból felismerhetjük a betűk között elhelyezett " kettős felsővesszőkről.

Vallásos tárgyú iratok, szórólapok, újságok fejlécéről nem maradhat el a ב"ה (BÉT-HÉ), ami a Báruch háSém (ברוך ה'), az áldott az Örökkévaló rövidítése, ahol a ה' maga is rövidítés: a négybetűs Istennévé. Vallásos emberek levelei általában a בס"ד betűkkel kezdődnek, ami a bösziátá dis’májá (בסיעתא דשמיא), azaz Isten segítségével arameus kifejezés „ráséj tévot”-ja.

Az Új Kelet újság címfelirata alatt az egykori főszerkesztő, dr. Marton Ernő neve mellett látható a ז"ל rövidítés, ami a zichro livráchá (זכרו לברכה), vagyis az áldás emlékére szavak helyében áll. Nagy rabbik, „cádikok”, vagyis igaz emberek neve után a „zécher cádik livráchá” (זכר צדיק לברכה) dukál, amit a זצ"ל betűkkel jelölnek.

A zsidó hagyomány alapja a héber Biblia, amit három fő összetevője: a Tóra (Mózes öt könyve), a Próféták könyvei és az Iratoknak nevezett ősi tekercsek, héberül Torá, Növiim, Ktuvim ( (תורה, נבאים, כתובים . rövidebben a Tánách (תנ"ך). Ezt így is ejtjük, míg az előbbiek esetében kimondjuk a teljes szavakat.

Izrael országát héberül Erec-Jiszráélnek – ארץ ישראל – nevezzük: közkeletű rövidítéssel א"י (ALEF-JUD).

Érdekességképpen megjegyezzük: a Palesztina brit mandátum által kibocsátott font-bankjegyeken az angol  „Palestine Pound” felirat alatt a „Font palestinái” (פונט פלשתינאי) héber felirat állt, mellette csak zárójelben lehetett az (א"י).

Ilyen rövidítések a zsidó családnevekben is megjelennek. A gyakori Katz családnévnek például semmi köze a macskához (németül ezt jelenti), inkább a kohanitákhoz, a 3300 évvel ezelőtt élt Áron főpap leszármazottaihoz: a כ"ץ (KÁF-CÁDI) a kohén cedek (כהן צדק) rövidítése, amit talán az igaz Isten papjaként fordíthatnánk.

A Szegál (סג"ל) családnév is a Templom-szolgálat emléke: a szegel leviim (סגל לויים), vagyis a leviták kara, akik a Szentélyben az istenszolgálatot ellátták. Marc Chagall, a legnevesebb zsidó festőművész eredeti neve Moise Szegálov volt.

A középkor egyik legnevesebb zsidó Tóra-magyarázója, akiknek munkássága a mai zsidó életre is rányomja a bélyegét, Slomo Jicchaki rabbi – רב שלמה יצחקי – volt (1040 – 1105), akit rövidítés-nevén inkább Rási-ként (רש"י) ismernek.

A másik középkori bölcs Rabbi Mose ben Majmon – רב משה בן מימון (1137 – 1204) orvostudor és rabbi, akit neve kezdőbetűiről inkább a Rambam (רמב"ם) néven ismernek.

Hadd büszkélkedjen e sorok írója is a maga kabbalista ősével. Apai-nagyanyai dédapám, Nack Mihály családneve is ilyen rövidítéses, szaknyelven abbreviációs név. A németesen hangzó Nack, héber írással נ"ק a nécer kdosim (נצר קדושים), vagyis mártírok ivadéka szavak rövidítése.

A zsidóság körében aktív haszid mozgalom a kiindulási helyéről Lubavicsinak is nevezett Chabad (חב"ד).  A hárombetűs rövidítés a bölcsesség, értelem, tudás, héberül a chochmá, biná, dáát (חכמה, בינה, דעת) szavakat rejti magában.

A mindennapi fogalmak is bővelkednek a rövidítéses kifejezésekben. Az értéktöbblet-adó, a máám (מע"מ) „leánykori neve” mász erech muszáf (מס ערך מוסף). A báám (בע"מ) a böérávon mugbál (בערבון מוגבל) –  korlátolt felelősségű társaság – szavak közkeletű rövidítése.

A Nátbág (נתב"ג) a Ben Gurion repülőtér, Nömál-töufá Ben Gurion (נמל תעופה בן גוריון) kezdőbetűi.

A máám és a Nátbág kifejezéseket így, rövidített alakban is ejtik; a báám-ot hol így, hol rövidítetlen  formájában.

Az askenázi zsidóság körében igen gyakori rövidítéses (abbreviatúrás) családnevek legtöbbször híres rabbi ősöket, vagy bibliai idézeteket rejtenek, amelyekkel valamikori megalkotóik szívesen azonosultak.

Ilyen például a Basch (ב"ש) név, amely a Ben Simon (בן שמעון) rövid változata.

A Brüll vagy Brill (ברי"ל) név a Ben Ráv Joná-Lév (בן רב יונה לב), vagyis a Joná-Lév rabbi fia rövidítése.

A Schatz (ש"ץ) családnév a sáliách cibur (שליח ציבור) szavakat rejti: szó szerinti jelentése „a közösség küldöttje”, aki valójában a hitközösség kántora. 

Sok olvasónk emlékezhet még a néhai Schück Jenő magyarországi ortodox főrabbira, aki ugyancsak abbreviációs nevet viselt. A Schück, Schick vagy magyarosított változatban Sík nevek a שי"ק a „Sém Jiszráél kádos” (שם ישראל קדוש) szavakat takarják, azaz „Izrael neve szent”, minthogy e nevet Isten angyala adta Jákob ősapánknak (Mózes 1, 32:29).

Jellemzően zsidó családnév az Atlasz, vagy Atlas (אטל"ס). Sokan viselőik közül sincsenek tudatában, hogy nevük egy zsoltár-idézetet hordoz: Ach tov l’Jiszráél szela   (אך טוב לישראל סלה), vagyis „Milyen jó Izraelnek” (Zsoltár 73:1).

Eddig egyetlen Nobel-díjas írónk, Smuel Joszef Agnon (שמואל יוסף עגנון) két személynevét Sáj-nak rövidítette (ש"י) ami önmagában is megáll, mint név: ajándékot jelent.

Az újhéber költészet legnagyobb alakja, Chájim Nachman Bialik (חיים נחמן ביאליק) emlékét Tel Avivban két utca is hirdeti: az egyik a rechov Bialik – itt állt a háza – a másik egy fasor, a Szdérot Chén (שדרות ח"ן), amely a Rábin tértől a Hábimá térig vezet.  A Chén (ח"ן) két héber betűje a Chájim és a Nachman nevek rövidítése. Ennek is van jelentése: kellem, tetszés.

Izrael Állam harmadik elnöke volt Zalman Sázár (זלמן שז"ר), aki családnevét, a Sázár-t eredeti nevéből, a Snéur Zalman Rubasov (שנאור זלמן רובשוב) szófőiből alkotta meg.

Legközelebb, ha a Jó Isten is úgy akarja, vagyis אי"ה – im jirce háSém (אם ירצה ה') – innen folytatjuk. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

HALMOS LÁSZLÓ

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com