A héber nyelv sajátossága a tömörség. Egy irodalmi mű héber
fordítása terjedelemben általában rövidebb, mint az eredeti.
Ezt pedig csak fokozza, hogy előszeretettel alkalmaz
rövidítéseket.
A két vagy három szóból álló fogalmak vagy intézmények nevei
kezdőbetűiből álló rövidítéseket – héberül ráséj tévot (ראשי תיבות)
– kapásból felismerhetjük a betűk között elhelyezett " kettős
felsővesszőkről.
Vallásos tárgyú iratok, szórólapok, újságok fejlécéről nem
maradhat el a ב"ה (BÉT-HÉ), ami a Báruch
háSém (ברוך ה'), az áldott az Örökkévaló
rövidítése, ahol a ה' maga is rövidítés: a
négybetűs Istennévé. Vallásos emberek levelei általában a בס"ד betűkkel
kezdődnek, ami a bösziátá dis’májá (בסיעתא דשמיא),
azaz Isten segítségével arameus kifejezés „ráséj tévot”-ja.
Az Új Kelet újság címfelirata alatt az egykori főszerkesztő,
dr. Marton Ernő neve mellett látható a ז"ל rövidítés,
ami a zichro livráchá (זכרו
לברכה), vagyis az
áldás emlékére szavak helyében áll. Nagy rabbik, „cádikok”, vagyis igaz emberek
neve után a „zécher cádik livráchá” (זכר צדיק לברכה)
dukál, amit a זצ"ל betűkkel jelölnek.
A zsidó hagyomány alapja a héber Biblia, amit három fő
összetevője: a Tóra (Mózes öt könyve), a Próféták könyvei és az Iratoknak
nevezett ősi tekercsek, héberül Torá, Növiim, Ktuvim ( (תורה, נבאים, כתובים . rövidebben a Tánách (תנ"ך).
Ezt így is ejtjük, míg az előbbiek esetében kimondjuk a teljes szavakat.
Izrael országát héberül Erec-Jiszráélnek – ארץ ישראל –
nevezzük: közkeletű rövidítéssel א"י (ALEF-JUD).
Érdekességképpen megjegyezzük: a Palesztina brit mandátum
által kibocsátott font-bankjegyeken az angol „Palestine Pound”
felirat alatt a „Font palestinái” (פונט פלשתינאי)
héber felirat állt, mellette csak zárójelben lehetett az (א"י).
Ilyen rövidítések a zsidó családnevekben is megjelennek. A
gyakori Katz családnévnek például semmi köze a macskához (németül ezt jelenti),
inkább a kohanitákhoz, a 3300 évvel ezelőtt élt Áron főpap leszármazottaihoz: a כ"ץ (KÁF-CÁDI)
a kohén cedek (כהן צדק) rövidítése, amit talán az
igaz Isten papjaként fordíthatnánk.
A Szegál (סג"ל) családnév is a
Templom-szolgálat emléke: a szegel leviim (סגל לויים),
vagyis a leviták kara, akik a Szentélyben az istenszolgálatot ellátták. Marc
Chagall, a legnevesebb zsidó festőművész eredeti neve Moise Szegálov volt.
A középkor egyik legnevesebb zsidó Tóra-magyarázója, akiknek
munkássága a mai zsidó életre is rányomja a bélyegét, Slomo Jicchaki rabbi – רב שלמה יצחקי –
volt (1040 – 1105), akit rövidítés-nevén inkább Rási-ként (רש"י)
ismernek.
A másik középkori bölcs Rabbi Mose ben Majmon
– רב משה בן מימון (1137 – 1204) orvostudor
és rabbi, akit neve kezdőbetűiről inkább a Rambam (רמב"ם)
néven ismernek.
Hadd büszkélkedjen e sorok írója is a maga kabbalista ősével.
Apai-nagyanyai dédapám, Nack Mihály családneve is ilyen rövidítéses,
szaknyelven abbreviációs név. A németesen hangzó Nack, héber írással נ"ק a
nécer kdosim (נצר קדושים), vagyis mártírok ivadéka
szavak rövidítése.
A zsidóság körében aktív haszid mozgalom a kiindulási
helyéről Lubavicsinak is nevezett Chabad (חב"ד). A
hárombetűs rövidítés a bölcsesség, értelem, tudás, héberül a chochmá, biná,
dáát (חכמה, בינה, דעת) szavakat rejti magában.
A mindennapi fogalmak is bővelkednek a rövidítéses
kifejezésekben. Az értéktöbblet-adó, a máám (מע"מ)
„leánykori neve” mász erech muszáf (מס ערך מוסף).
A báám (בע"מ) a böérávon mugbál (בערבון מוגבל)
– korlátolt felelősségű társaság – szavak közkeletű rövidítése.
A Nátbág (נתב"ג) a Ben Gurion repülőtér,
Nömál-töufá Ben Gurion (נמל
תעופה בן גוריון)
kezdőbetűi.
A máám és a Nátbág kifejezéseket így, rövidített alakban is
ejtik; a báám-ot hol így, hol rövidítetlen formájában.
Az askenázi zsidóság körében igen gyakori rövidítéses
(abbreviatúrás) családnevek legtöbbször híres rabbi ősöket, vagy bibliai
idézeteket rejtenek, amelyekkel valamikori megalkotóik szívesen azonosultak.
Ilyen például a Basch (ב"ש)
név, amely a Ben Simon (בן שמעון) rövid változata.
A Brüll vagy Brill (ברי"ל)
név a Ben Ráv Joná-Lév (בן רב
יונה לב), vagyis a
Joná-Lév rabbi fia rövidítése.
A Schatz (ש"ץ) családnév a sáliách cibur (שליח ציבור)
szavakat rejti: szó szerinti jelentése „a közösség küldöttje”, aki valójában a
hitközösség kántora.
Sok olvasónk emlékezhet még a néhai Schück Jenő magyarországi
ortodox főrabbira, aki ugyancsak abbreviációs nevet viselt. A Schück, Schick
vagy magyarosított változatban Sík nevek a שי"ק a
„Sém Jiszráél kádos” (שם ישראל
קדוש) szavakat
takarják, azaz „Izrael neve szent”, minthogy e nevet Isten angyala adta Jákob
ősapánknak (Mózes 1, 32:29).
Jellemzően zsidó családnév az Atlasz, vagy Atlas (אטל"ס).
Sokan viselőik közül sincsenek tudatában, hogy nevük egy zsoltár-idézetet
hordoz: Ach tov l’Jiszráél szela (אך טוב לישראל סלה),
vagyis „Milyen jó Izraelnek” (Zsoltár 73:1).
Eddig egyetlen Nobel-díjas írónk, Smuel Joszef Agnon (שמואל יוסף עגנון)
két személynevét Sáj-nak rövidítette (ש"י)
ami önmagában is megáll, mint név: ajándékot jelent.
Az újhéber költészet legnagyobb alakja, Chájim Nachman Bialik
(חיים נחמן ביאליק) emlékét Tel Avivban két utca
is hirdeti: az egyik a rechov Bialik – itt állt a háza – a másik egy fasor, a
Szdérot Chén (שדרות ח"ן), amely a Rábin tértől a
Hábimá térig vezet. A Chén (ח"ן)
két héber betűje a Chájim és a Nachman nevek rövidítése. Ennek is van
jelentése: kellem, tetszés.
Izrael Állam harmadik elnöke volt Zalman Sázár (זלמן שז"ר),
aki családnevét, a Sázár-t eredeti nevéből, a Snéur Zalman Rubasov (שנאור זלמן רובשוב)
szófőiből alkotta meg.
Legközelebb, ha a Jó Isten is úgy akarja, vagyis אי"ה –
im jirce háSém (אם ירצה
ה') – innen
folytatjuk. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
HALMOS LÁSZLÓ
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése