Migránsok és beszivárgók

Angolul és franciául migrants, németül Migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.

Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik velük. Sőt, velük foglalkoznak a legtöbbet. Hálás téma, mindenkit érdekel. Nem annyira Afrika és Közel-Kelet bukott civilizációi, nem is a sok ezer kilométeres utakat megtett vándorok, a „világ legújabb proletárjai” sorsa, sokkal inkább saját sorsuk, sőt, gyerekeik, unokáik sorsa. Amit az új népvándorlás nagyban fog befolyásolni.

Rejtőznek közöttük az Iszlám Dzsihád leendő terrorlegényei? A jövő titka. De Európa arculatát (a szó szoros értelmében) máris megváltoztatják. Egyelőre a parkok, pályaudvarok környékén, aztán a lepukkant negyedekben, ahol rokonaik már ott élnek egy-két nemzedék óta.

A boldogtalanok két irányból tolulnak Európa boldogabbik végei felé. Közép-Ázsiából (Afganisztán) és a Közel-Keletről (Szíria, Irak) Törökországon, a Balkánon és Magyarországon át vezet az út. Kosz szigete és a görög szigetvilág hívatlan vendégek ezreit kénytelen elviselni.

Fekete-Afrika menekülő tömegei a líbiai partokról indulnak, és az olaszországi Lampedusa szigete az első európai föld, amelybe beleütköznek.

Egyetlen ország létezik, amely európai(as) civilizációval, munkalehetőséggel, élhető élettel kecsegtet, és amelyhez nem kell tengeren, lélekvesztőkön átkelni. Egyetlen ország van, amelyet Afrikából szárazföldön lehet elérni.

És ez Izrael.

Afrika tucatnyi országából, de legfőképpen Szudánból és Eritreából érkeznek Egyiptomon és a Szináj-félszigeten keresztül Izrael déli határához.  Az elmúlt évekig semmiféle határkerítés nem állta útjukat. Akiket a szináji beduinok nem öltek meg és nem raboltak ki, a hosszú gyalogút után Izraelben találták magukat. Dél-Tel Avivban tízezrek élnek emberhez méltatlan körülmények között, téli felhőszakadásban, nyári kánikulában, alkalmi munkákból tengődve. Beér  Séva, Árád, Eilat városképéhez is hozzátartoznak, bár jóval szerényebb létszámmal.

A hatóságok későn ébredtek fel. Tavaly többé-kevésbé már készen állt az egyiptomi-izraeli határkerítés a Szináj félsziget és a Negev között. Ám addig tízezrével csempészték a beduinok Izrael városaiba a munkakereső feketéket, akiket itt misztanenim (מסתננים), vagyis beszivárgók néven illetnek.

Mint Európában, úgy itt is a legsúlyosabb szanitáris és közrendi problémák merültek fel. A szakadozó izraeli szociális háló őket ellátni nem tudja, a társadalom befogadni nem akarja, visszatoloncolni őket Afrikába humanitárius és nemzetközi jogi problémákat vet fel. 

Zömük muzulmán, így a biztonsági problémák sem hiányoznak. A dél-szudáni menekültek viszont keresztények. (Érdekes etno-kulturális jelenség: sok afrikai migráns feltűnően nagy keresztet visel a nyakában. Nem holmi vallási buzgóságból: mindössze azt igyekszik bizonyítani az izraelieknek, hogy ő nem muzulmán, nem kell tartani tőle...)

Görögországtól, Szerbiától, Magyarországtól eltérően, innen tovább menni nem lehet. Nincs hová. Itt maradni, vagy hazatérni. Más lehetőség nincs.

Izraelben megpróbálkoztak a mézesmadzaggal: minden Afrikába visszatérő néhány ezer dollárt kapott. A dollármadzagra kevesen haraptak rá. [Kommentelőm kiigazított: két év alatt 10 ezren hagyták el az országot.]

Több, mint ezer illegális behatolót 2013-ban a Negev déli, legbarátságtalanabb éghajlatú részén, egy Száháron nevű telepen helyeztek el, amelyet akár fegyenctelepnek is nevezhetnénk.  Később ugyanitt egy Holot nevű tábort is létesítettek.

Az illegális afrikaiak számát 60-70 ezerre becsülik, de van, aki ennek kétszereséről tud. [Kommentelőm itt is kiigazított: 2015 közepén 45 ezren vannak. A Wikipedia héber kiadása 55 ezret említ.] 

Létszámuk gyorsan növekszik, minthogy gyakran egész családok lépték át a határt és érkeztek Izrael városaiba. Itt született gyerekekeik tankötelesek, izraeli iskolákba járnak. Problémás szociális helyzetük a tanulásban is hátrányt jelent, bár az itt született afrikai gyerekeknek már héber is anyanyelvük.

Augusztus 11-én a Legfelsőbb Bíróság kilenctagú bírói tanácsa olyan faramuci határozatot hozott, hogy ugyan nincs ok eltörölni a Kneszet – az állam törvényhozói intézménye – korábbi, a beszivárgás megakadályozására, illetve megnehezítésére megszavazott törvényét, viszont a beszivárgóknak a Holot-táborban való kényszerű tartózkodását egy éves időtartamra maximálta.

Ez azt jelenti, hogy a bírói döntéstől számított 15 nap múlva, vagyis a jövő héten újabb 1200 afrikai jelenik meg Dél-Tel Aviv szutykos, lelakott lakótömbjeiben és parkjaiban.

Dél-Tel Avivban lassan, de biztosan többséggé lesznek. „Ez a mi városunk!” – áll héberül (!) az egyik tüntetésen magasba emelt transzparensükön.

Jó megoldás nincs. Sem itt, sem Európában. ◙

Akar-e háborút Moszkva? ♦ S-300-as orosz rakéták Teheránnak

Az Irán ellen hozott szankciókat hivatalosan még fel sem oldották, Hoszein Dehkan iráni hadügyminiszter máris bejelentette: a jövő héten szerződést írnak alá Oroszországgal a legmodernebb S-300-as tipusú rakéták vásárlásáról. Ezt követően még az idén Iránba érkeznek a rakétaütegek.

Az ütegeket és a hozzájuk tartozó radarokat a legfrissebb számítástechnikával működő komputerek vezérlik. Az ütegek a közlés szerint az ellenséges – például izraeli – légitámadásoknak kitett nukleáris objektumok közelében helyezik el.

Michail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes elmondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy az Iránnal kötött szerződés elkészült, és már csak az utolsó simítások vannak hátra.

Iráni kormánytényezők azt is közölték, hogy továbbra is katonai támogatásban részesítik a libanoni siita Hezbollah terrorszervezetet. 

Továbbiak az ügylet részleteiről a közeli napokban. ◙

Agykárosodást szenvedett a két hónap óta éhségsztrájkoló palesztin ügyvéd, állapota válságos ♦ Haifán is tüntettek izraeli arabok

Egyre nagyobb visszhangot kelt az immár 64 napja éhségsztrájkoló Mohamed Allaan 30 éves palesztin-arab ügyvéd ügye, akit az Iszlám Dzsihád terrorszervezettel való kapcsolatai miatt adminisztratív fogságban tartanak.

Az adminisztratív fogvatartás (administrative detention) olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok bírósági ítélet nélkül fogva tartsanak terrorgyanús elemeket.

Mohamed Allaan a második, egymást követő hat hónapos fogvatartási időszakot tölti.

A Legfelsőbb Bíróság szerdán két benyújtott petícióról tárgyalt, ám minden döntést felülírt a szerdán végzett MRI-vizsgálat, amely agykárosodást mutatott ki Allaan-nál. A Bíróság ideiglenesen megszüntette az adminisztratív fogságot, és annak folytatását attól tette függővé, hogy az agykárosodás visszafordíthatatlan-e, vagy sem. 

Allaan pénteken elvesztette eszméletét, és az askeloni Barzilai kórházba szállították, ahol infúziót kapott. Kedden visszanyerte eszméletét, de az orvosok szerint nincs túl az életveszélyen és továbbra is a kórház intenzív osztályán ápolják. Rokonai korlátozás nélkül látogathaták. 

Kedden a haifai Nisznász negyedben több száz helyi arab lakos palesztin zászlókkal szimpátia-tüntetést rendezett a terrorizmussal gyanúsított palesztin ügyvéd mellett. 

A múlt héten két ízben is erőszakos tüntetésre került sor Askelonban, amit ugyancsak izraeli arabok szerveztek. ◙