Rakéták Askelonra, Szdérotra ♦ A Légierő reagált ♦ Pénteken folytatódtak az összecsapások Jeruzsálemben palesztinok és a határrendőrség között

Pénteken este rakétát lőttek a Gázai-övezetből Szdérotra. A rakéta a város egyik negyedében robbant, megrongált egy lakóházat, amelynek lakói nem sérültek meg.

Éjfél előtt Askelonra lőttek ki rakétákat: egyet a Vaskupola ellenrakétája megsemmisített, két másik a Gázai-övezet területén robbant. Askelonra a tavalyi "Cuk éjtán" hadművelet befejezése óta nem lőttek rakétát.

Szombatra virradó éjjel a Légierő gépei három célpontot támadtak a Gázai-övezet északi részében.

Jeruzsálem Óvárosában és a főváros keleti és északi negyedeiben pénteken a meghirdetett "harag napja" jegyében folytatódtak a palesztin támadások a határrendőrök és a zsidó lakosság ellen. Összesen 21 palesztin és három határrendőr sérült meg.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Gilád Erdan belbiztonsági miniszter látogatást tettek a helyszínen. 

A kormány külügyi és hadügyi bizottsága pénteken reggel rendkívüli ülésen hagyta jóvá tartalékos határrendőrök mozgósítását, valamint a további teendőket a megújuló és egyre agresszívebb kő- és gyújtóbomba-dobálás megfékezésére. A legújabb javaslat a fiatalkorú rendzavarók szüleinek minden eddiginél súlyosabb pénzbírsággal történő sújtása. ◙ 

Templomhegy, Óváros: harmadik napja folynak a palesztin zavargások

FÜSTFELHŐ A TEMPLOMHEGYEN. AZ ARABOK PETÁRDÁKKAL TÁMADNAK.

Kedden már harmadik napja folytatódtak a palesztin zavargások Jeruzsálem Óvárosában és a Templomhegyen.

Palesztin arabok eltorlaszolták magukat az al-Aksza mecsetben. A zömmel fiatalkorú, álarcot viselő palesztinok az elbarikádozott mecsetből előre felhalmozott köveket, betonblokkokat, vasdarabokat és petárdákat dobálnak a Nyugati Fal térsége mellől felvezető "Mugrabi híd" felé, ahonnan a nem-muzulmán látogatók feljuthatnak a Templomhegyre.

A rendőrség és a határőrség egységei minden erejükkel igyekeznek megfékezni a dühöngőket és megvédeni a hegyre fellátogató zsidó és keresztény turistákat.

A rendfenntartók kedden erősítést kaptak, hogy a rendet és a biztonságot a zsidó ünnepek – Ros Hásáná, Jom Kippur, Szukot – folyamán megőrizzék, és biztosítsák mind a Templomhegyre látogatók, mind az alatta, a Nyugati Fal előtt imádkozó tömegek testi épségét.

A biztonsági erők elbontották a mecset előtt létesített barikádokat és a mecseteket kezelő Wakf, a muzulmán hitbizományi intézmény jelentése szerint behatoltak a mecsetbe, ahol a szószékig jutottak el, ráadásul cipőben (a hívők a mecsetbe lépés előtt levetik lábbelijüket), ami 1967 óta első ízben történt meg.

Kedd délutánig kilenc embert tartóztattak le a Templomhegyen. 

Az Óvárosban két zsidó fiatalt támadtak meg arabok. Izraeli jelentések szerint kedd délutánig öt rendőr és 26 arab sebesült meg, valamennyien könnyebben.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma aggodalmát fejezte ki az összecsapások híre fölött, és mindkét felet felszólította, hogy csökkentsék a feszültséget.

Abdullah II, Jordánia királya agresszívnek nevezte Izrael biztonsági erőinek a fellépését a Templomhegyen.

Recep Erdogan török elnök felszólította Ban Ki-moon ENSZ főtitkárt, hogy ítélje el Izraelt a mecset szentségének a megsértése miatt. 

Számi Abu-Zuhri, a Hamasz gázai szóvivője az eseményeket hadüzenetnek nevezte. ◙

FORRÁS: 
• AZ IZRAELI RÁDIÓ HÍRPORTÁLJA
• YNET, A JEDIOT AHRONOT NAPILAP HÍRPORTÁLJA

Változó idők: az 5776. év elé

Vasárnap napnyugtával kezdetét vette a zsidó időszámítás szerinti 5776. év, amelyet a héber TÁV-SIN-ÁJIN-VÁV (תשע"ו) betűkkel jelölünk.

Izraelben a mindennapok beosztása jórészt a Gergely-naptár szerint bonyolódik. Csak a vallási ünnepeket és a jeles évfordulókat – mint a Függetlenségi Nap, Jeruzsálem Napja – tartják a zsidó naptár szerint. Mindezek mozgó ünnepek, az itt polgári naptárnak (luách ezráchi) nevezett Gergely naptárban minden évben más és más napra esnek.

*

Honnan és mitől számítják a zsidó naptárt?

A zsidó év ősztől őszig, a zsidó hónap újholdtól újholdig tart.

Amikor héberül említik a zsidó időszámítás évszámát, hozzáteszik: l’jecirá. Az Alkotástól. Nem a Teremtéstől: az Alkotástól.

Ezt a kifejezést – jecirá (יצירה) – a héber hagyomány nem a világ teremtésére, ami héberül bri’á (בריאה), hanem mindig is Ádám, az Ember alkotására tartotta fenn. A teremtés utolsó aktusára, amikor Isten, a Tér és az Idő teremtője Önmaga mására alkotta meg minden teremténye közül az egyedüli értelmes lényt. 

Hogy mikor volt és meddig tartott az a „hatodik nap”, és merre volt az Édenkert? Hiszünk benne, hogy mindez létezett, de azt is tudjuk, hogy a Biblia gyakran él allegóriával, képes beszéddel.

A holdhónap 29 és fél napos: ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet. Miután fél nap nincs a kalendáriumban, a csillagászati „pontatlanságot” a zsidó naptár szerkesztői úgy hidalták át, hogy a páros számú hónapok 29, a páratlan számúak 30 naposak, kivéve Chesván és Kiszlév hónapokat: ezek lehetnek 29 vagy 30 naposak.

A  zsidó naptár éve így 354, 355 vagy 356 napos, ami átlagosan tíz  nappal elmarad a Gergely-naptár 365 – szökőévben 366 – napos évétől. (A Gergely-naptár a Földnek a Nap körüli keringésén alapszik.) Ez az évente körülbelül tíz napos elmaradás három év alatt már egy egész hónapot tesz ki.

Avégből, hogy a jeles napok nagyjából ugyanarra az évszakra essenek – például a Pészách tavaszra, a Szukot őszre – a tíz napos különbözetet szökőhónappal, egy tizenharmadik hónappal korrigálják, amit 19 évben hétszer iktatnak be. Ilyenkor két Ádár hónap van: Ádár Alef és Ádár Bét (vagy Ádár seni).

Az előttünk álló 5776. év ilyen szökőév lesz, tavasszal két Ádár hónappal. Pészách 2016. április 22-én, este kezdődik, a Jom Háácmáut, a Függetlenségi Nap, Izrael Állam 68. születésnapja május 12-én lesz. A következő, 5777-ös év október 2-án este kezdődik.

*

Tavasszal megalakult az állam harmincnegyedik, Binjamin Netanjáhu negyedik kormánya.

Bécsben éveken át tartó „perzsavásári” alkudozások eredményeképpen egy júliusi napon bejelentették a megállapodást Irán atomprogramjáról. A „hatok” – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – egyezségre jutottak az Iráni Iszlám Köztársaság képviselőivel az Iránban folyó nukleáris program korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. Izrael egyedül maradt: az ipari államok üzemanyag-szomja fontosabbnak bizonyult, mint Izrael elemi létérdeke.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök történelmi léptékű hibának nevezte a létrejött alkut, amelyet szinte bizonyosan véglegesítenek – immár az 5776-os évben.

Az Izrael és a zsidó jelenlét ellen küzdő „palesztin”-arab felkelés néha hetente, néha naponta hajt végre támadást: hol késsel, hol katonák közé hajtó autóval. Izrael sikerrel veszi fel a harcot a belföldi terrorizmussal. A sok vitát és kritikát kiváltó biztonsági fallal, ellenőrző pontokkal, párját ritkító hatékonyságú hírszerzéssel – és bizony nem ritkán a fegyveres ellenséggel vívott tűzharccal Jeruzsálemben, Hebronban, Dzseninben. 

Az egykor dicsőséges arab-perzsa iszlám kultúrával, amely az algebrát, az orvostudomány, az építészet tekintélyes hányadát adta, mára a világ boldogabbik része a hol turbános, hol álarcos fenyegetődzést, a dzsihádot, az önkényt, a robbanóöves terroristákat, asszonyaikkal való gyalázatos bánásmódot, foglyaikat-túszaikat lefejező – keresztre feszítő rémeket, az európai nagyvárosok bevándorló gettóit asszociálja.

A Gázai-övezetet uraló Hamasz nehéz helyzetbe került. Mióta al-Sziszi 2013-ban átvette Egyiptom irányítását a Muzulmán Testvériség emberétől, Murszitól, a Hamasz, amely a Testvériségből ágazott ki, rossz viszonyba került a nagy déli szomszéddal. Egyiptom súlyos áldozatok árán igyekszik letörni a Szináj-félszigeten garázdálkodó, az ISIS „kalifátusához” csatlakozott beduin terrorbandák uralmát, és mindent elkövet a Hamasz fékentartására is, egyebek között az egyiptomi területre vezető csempész-alagutak megsemmisítésével. A tavaly nyári „Szilárd sziklaszirt” hadművelet óta lényegesen kevesebb rakétát lőttek ki a Gázai-övezetből, és azok zömét is az övezetet fokozatosan dominanciája alá vonó szalafista terroristák.

A libanoni Hezbollah súlyos veszteségeket szenvedett Szíriában, ahol fegyveresei a vesztésre álló Asszad elnök oldalán harcolnak, ám a masszív iráni támogatás, és a kezükben lévő messzehordó rakéták ezrei komoly fenyegetést jelentenek Izrael számára. A légierő valószínűleg továbbra is aktív lesz a terrorszervezetnek címzett rakétaszállítmányok ellen.

Itt kell megemlékezni a 21. században debütált új harci eszközről, a drónról. A kisebb-nagyobb, izraeli fejlesztésű pilótanélküli automata repülőgépek kitűnőre vizsgáztak mind a Hezbollah, mind a Hamasz célpontjai ellen, mi több, állítólag még Szudán területén is ilyen légi eszközök támadták az iráni kikötőből indított és a Gázai-övezetbe tartó fegyverszállító konvojt. (A dél-negevi légitámaszponttól Karthumig 1500 kilométer…)

A legutóbbi napok híre: az Iszlám Kalifátus fegyveresei néhányszor tíz kilométerre harcolnak északi határainktól. Egy nemrégiben név nélkül nyilatkozó elhárító tiszt szavai: „Azt még tudjuk, hogy most ki ki ellen harcol, de hogy holnap ki ki ellen fog, azt nem, mert azt ők maguk sem tudják”.

Nem bíztató, hogy újabban Oroszország légiereje is beleavatkozik a határainkhoz oly közeli szíriai polgárháborúba.

*

Ha innen, Izraelből, a nyugati civilizáció stabil szigetéről körülnézünk az arab világban, legnagyobb részt szétzilált, polgárháború sújtotta országokat látunk: Tunézia, Líbia, Szudán, Szíria, Libanon, Irak.

Az utóbbi hetek szó szoros értelmében világrengető eseménye Szíria, Irak, Afganisztán – ismét a szó szoros értelmében – földönfutó millióinak erőszakos honfoglalása Európában.

Legvágyottabb céljuk – Németország. Hivatalos német adatok szerint tavaly 200 ezer migráns (menedékkérő) érkezett az Európa gazdasági motorjának tekintett országba, az idén viszont 800 ezer az előrejelzés. És mivel oda is, és más nyugat- és észak-európai országba is nagy százalékban fiatal, egyedülálló férfiak érkeznek, feltételezhető, hogy később a család is megérkezik, tehát végső soron nem százezres, hanem bőven milliós nagyságrendű afroázsiai tömegek lepik el Európát, amelynek nem egy országában már most is az újszülött fiúknak leggyakrabban adott név – a Mohamed.

Mit szóljunk ehhez mi, Izrael népe, hetven évvel a Németország által kezdeményezett és nagrészben sikerrel végrehajtott népirtás után, amelynek első számú célpontja és áldozata mi voltunk?

Mit szóljuk ahhoz, hogy a mai németek nagyszülei a kiküszöbölendő, ellenembernek (Gegenmensch) tartott semita „szír fajtól” óvták az „árja fajt”? (Wilhelm Schlegel amatőr nyelvész az első europoid civilizációt nevezte el így, kétszáz évvel ezelőtt. Maga az „árja”elnevezés szabad iránit, perzsa nemest jelent.)

Nos, a várható tömeges szír „fajgyalázás” (Rassenschande) alapjaiban fogja megváltoztatni Európa arculatát – a szó szoros értelmében.

És mi mit várhatunk a jövő Európájától, amikor már ma bojkottálják áruinkat, akadémikusainkat, és bírósággal fenyegetik politikusainkat?

Hatmillió zsidó helyébe hatvan millió muzulmán?

Igaz lenne, hogy Isten nem ver bottal?

*

Izraelnek nem csak technikáját, hadseregét, hanem társadalmát is a legfejlettebbé kell tennie, ha meg akar maradni ezen a földön. Az élő test egészsége az azt alkotó sejtek egészségétől függ. Ugyanígy egy társadalom hosszútávú életképessége is az őt alkotó emberek életlehetőségének, jólétének, elégedettségének a függvénye.

Jó lenne, ha az izraeli gazdaság egyre nagyobb hányadát markukban tartó oligarcha-családok önzést bátorító globál-kapitalizmusa helyébe a „jisuvnak”, az ország lakosságának összetartó, egymást kölcsönösen segítő közössége lépne. Ha egyetlen nagy kibuccá kovácsolódna, hogy a jövő konfliktusait minél kisebb veszteségekkel tudjuk átélni.

Adjon a Jó Isten békét, biztonságot, egészséget, jólétet, időben lehulló esőket, a vezetőknek józan belátást. 

Jó évre jegyeztessetek és pecsételtessetek be!

לשנה טובה תכתבו ותחתמו