Fedezd fel a héber nyelvet! ♦ Sátrakban lakjatok

Vasárnap este kezdődött Szukot ünnepe, ami héberül Chág hászukot (חג הסוכות). Az ünnep hét napos. A nyolcadik nap a záróünnep: a S’mini áceret (שמיני עצרת), amelynek a jelentése nyolcadik (napi) gyülekezés. Izraelben ezt egyszerre tartjuk Szimchát Torá (שמחת תורה) ünnepével, amelyek jelentése a Tóra öröme.  

A Szukot közismert magyar megfelelője a Sátoros ünnep. Mózes ötödik könyvében (16:13) van írva: „Hét napon át tartsd a Sátrak ünnepét, amikor már betakarítottad a termésedet a szérűdből és présházadból”. 

Ez tehát a termés betakarításának az örömünnepe is: „Chág háászif” (חג האסיף) neve is van. Az ászif begyűjtést jelent, de napjainkban inkább „beugrik” az ászéfá (אסיפה) szó, ami gyűlést, például lakógyülést – ászéfát dájárim (אסיפת דיירים) – jelent.

Az ünnep névadó szava a magyarul kissé murisan hangzó szuká (סוכה), ami lombokkal vagy faágakal befedett bódéféleséget, pavilont jelent: ilyenekkel vándoroltak őseink a sivatagban, Egyiptomból jövet. 

Az „igazi” sátor neve héberül ohel (אוהל). A szuká, ellentétben az ohellel, stabil építmény, amelyet szél nem fújhat el és három fala van. A Tóra utasítása szerint hét napon át benne is kell lakni, vagyis enni-inni-aludni, hacsak nincs kibírhatatlanul nagy meleg vagy heves vihar.

A hagyomány előírja a „vendégek” fogadását, ami már a Talmud korszakából származik, ezért az arameus „uspizin” (אושפיזין) szót használják rá. Sátrainkban hét vendég van jelen, ha nem is testi valójukban: Ábrahám, Izsák, Jákob ősatyáink, továbbá József, Mózes, Áron és Dávid, akiknek életében bőven kijutott a vándorlásból és a sátorban lakásból.

A Szukot ünnephez tartozik a „Négyféle”, az árbáát háminim (ארבעת המינים), amint az Mózes harmadik könyvében (23:40) áll: „És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vígadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át". 

A díszfa gyümölcse az etrog (אתרוג), a pálmaág a luláv (לולב), amit Magyarországon lülefnek ejtettek, a hádász (הדס), ez a sűrűlombú fa ága, ami mirtuszág – a Hádász női név is –, végül a fűzfavessző, az árává (ערבה).

Hét napon át a „Négyfélét” egybefogva jelennek meg a férfiak a zsinagógában. A nyolcadik napon tartják Szimchát Tórá örömtánccal egybekötött körmenetét, amelynek a neve hákáfot (הקפות).

Legyen hát ez az ünnep különös áldással, amint írva van a Tóra három helyén is, Szukottal kapcsolatban: vöszámáchtá böchágéchá, vöhájitá ách száméách (ושמחת בחגך והיית אך שמח) – vagyis örvendezzél az ünnepeden és boldog legyél.

Ezt persze könnyű mondani, de azért valamennyit tehetünk is érte, főleg, ha Fentről is kérünk és kapunk hozzá egy kis segítséget... ◙

Súlyosabb büntetések a kő- és gyújtóbomba-dobálókra ♦ Kiskorúaknál a szülő fizet ♦ Legújabban a negevi beduinok is eltanulták

A Netanjáhu-kabinet csütörtökön egyhangúlag jóváhagyott egy sor, a miniszterelnök által javasolt intézkedést, amelyek az eddigieknél hatékonyabb ön- és közvédelemre jogosítja fel a rendfenntartó erőket, és súlyosabb büntetéseket szabnak ki a kő- petárda- és gyújtóbomba-dobáló palesztin arabokra.

A megváltozott körülmények miatt az egyik leglényegesebb intézkedés értelmében a rendőrök ezután nem csak abban az esetben nyithatnak tüzet éles lövedékkel, ha saját életük kerül veszélybe, hanem akkor is, ha belátásuk szerint a támadók más életét is veszélyeztetik.

Életet kioltani képes kő- vagy gyújtóbomba-dobáló személyre ezentúl a büntetés felső határa – 20 év –  ötöde, vagyis négy év lesz a kiszabható minimális szabadságvesztés.

Egyénileg bírálják majd el a 12 éves kor alatti kődobálók ügyeit: a főkolomposok ugyanis nem ritkán gyerekeket vetnek be, azzal az aljas hátsó gondolattal, hogy a vérző sebesült, netán halott gyerek video-felvétele kitűnő propaganda-eszközzé válik a kezükben.

A 14 és 18 év közötti korú támadók és szabotőrök esetén a szülőket elrettentő pénzbüntetésre ítélhetik, amelynek be nem fizetése esetén leállítják a Bituách Leumi (Állami Biztosító) által fizetett járandóságaikat.

Gilád Erdan közbiztonságügyi miniszter elfogadta a rendőrök álláspontját, mely szerint egy tömeges támadás pillanatában lehetetlen megállapítani, hogy melyik kődobáló kiskorú, és melyik nem, így a maga vagy más életét veszélyben látó rendőr elvben kiskorú támadóra is tüzet nyithat.

Erdan jóváhagyta az úgynevezett Ruger-puskák használatát különösen agresszív tömegek oszlatására Jeruzsálem térségében is: eddig ilyen fegyvert csak Júdeában és Somronban engedélyeztek.

A Ruger-puska amerikai golyós lőfegyver, amely kevésbé alkalmas emberélet kioltására, de annál hatékonyabb eszköz agresszív támadó tömeg elijesztésére.

Egyre súlyosabb terhet jelentenek az állambiztonságra az izraeli negevi beduinok is. A rendőrség az elmúlt évben több, mint száz kődobálást regisztrált a negevi autóutakon közlekedő járművek ellen.

Múlt hét szerdán a Beer Séva közelében lévő Tel Séva beduin településen 15 személyt vettek őrizetbe. ◙ 

Moti Kirschenbaum 1939 – 2015

Pénteken, egy nappal 76. születésnapja után otthonában váratlanul elhunyt Moti Kirschenbaum újságíró, az Izraeli Televízió egyik alapító munkatársa, az Adóhatóság (Rösut hásidur) volt igazgatója, számos népszerű televíziós műsor szerkesztője, rendezője, az izraeli média egyik meghatározó egyénisége.

Kirschenbaum 1939-ben született Kfár Szábán. A hadseregben ejtőernyősként szolgált. Leszerelése után Los Angelesben, a Kalifornia Egyetemen (UCLA) tanult újságírást, de érdeklődése hamarosan a film és a televízió felé fordult.

A hatvanas években hazahívták, hogy részt vegyen az akkor alakuló Izraeli Televízió alapítási munkáiban. Nevéhez fűződik a ma is naponta százezrek által nézett “Mábát” esti híradó kezdeményezése, és olyan, ma már emblematikus szatírikus sorozat, mint a “Nikuj ros” – magyarra fordítva “Fejmosás” –, amelyben a legmagasabb körök politikusait és hivatalnokait sem kímélte.

Munkásságát 1976-ban az állam legmagasabb kitüntetésével, az Izrael Díjjal honorálták. 1990-ben az Adóhatóság igazgatójává nevezték ki.

Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt az újonnan megnyitott 10-es csatornán (Áruc Eszer) indította közeli barátjával és kollégájával, Járon Londonnal a “London és Kirschenbaum” aktuália-műsort, amelyet a legutóbbi napokig közvetítettek.

Vasárnap vesznek tőle végső búcsút lakhelyén, a Natanjához közeli Michmoretben. ◙