Chevrát Chásmál: a közeledő hidegfront nem okoz áramszüneteket

A Chevrát Chásmál, az izraeli Elektromos Művek szóvivője közölte: hatalmas, 3000 megawattos tartalékkal rendelkeznek, amely elegendő arra, hogy a következő napokban várható hideg időjárás ellenére biztosítsa a folyamatos áramszolgáltatást.

3000 megawatt egymillió átlagos háztartást tud ellátni elektromos árammal egy napon át.

A társaság arra az eshetőségre is felkészült, hogy egyik vagy másik áramfejlesztő erőmű kiesik a szolgáltató láncból, illetve valamelyik távvezeték a viharos szelek miatt elszakad.

Az esetleges áramellátási zavart a 103-as telefonszámon lehet jelenteni. ◙

Netanjáhu: Izrael hadműveleteket hajt végre Szíriában ♦ A cél az iráni fegyverszállítmányok megsemmisítése

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kedden, az Akkóban tartott Galilea-konferencián nyilvánosságra hozta: Izrael hadereje időről időre hadműveleteket hajt végre Szíria területén.

Az elmúlt két év során számos légicsapás ért rakétákat és egyéb támadó fegyvereket szállító teherautókat, amelyek Iránból indultak útnak.

Izrael mindeddig nem erősítette meg, hogy a pontosan kidolgozott légitámadásokhoz köze lenne. Most azonban maga a miniszterelnök tette egyértelművé, hogy Izrael erővel akadályozza meg, hogy a Szíriában tartózkodó iráni erők és a vele szövetséges libanoni Hezbollah terrorszervezet frontot nyissanak Izrael ellen a Golán fennsíkon és Dél-Libanonban.

Három héttel ezelőtt az arab média hírül adta, hogy Damaszkusz nemzetközi repülőtere közelében légitámadás ért egy fegyverraktárat, amelyben a Hezbollának szánt rakéták várakoztak Libanonba történő továbbításra.

Ugyancsak novemberben hosszútávú Scud-rakéták semmisültek meg légitámadás következtében a szíriai Kalamun város közelében, a Libanon felé vezető országúton. 

Jeruzsálemben eddig csak annyit közöltek, hogy Izrael el akar kerülni bármiféle beavatkozást a szíriai polgárháborúba. ◙ 

Afrikai migránsok Izraelben: húsz hónap helyett egy év a negevi Cholot táborban – és utána?

Az utóbbi másfél évtizedben tízezrével érkeztek Egyiptomon és a Szináj-félszigeten keresztül afrikai migránsok, akik főként Eritreából és Szudánból indultak el Izrael felé, munkahely és megélhetés reményében.

Izrael 2013-ban fejezte be az egyiptomi határ teljes hosszában a határkerítés és megfigyelő-állomások hálózatának a létesítését, de azóta is próbálkoznak a határátlépéssel, amiben szináj-félszigeti és izraeli beduinok segítik őket. Az egyiptomi határőrség az utóbbi években fegyveresen akadályozza a fekete-afrikai migránsokat a Szináj-félszigeten történő áthaladásban Izrael felé.

Tel Aviv déli, leromlott állapotú kerületeiben, továbbá Eilaton, Árádon és Dimonában szociális, rendészeti és szanitáris problémákat idéznek elő. Létszámukat ötvenezerre becsülik. Visszafordításuk szülőföldjükre humanitárius és politikai okokból kilátástalan.

A Belügyminisztérium új memorandumot terjeszt elő az illegális beszivárgás kezelésére. A memorandumban előterjesztett javaslat szerint az őrizetbe vett menedékkérő afrikaiakat a dél-negevi Cholot átmeneti táborban helyezik el a már ott őrzöttekkel együtt, ahol a nehezen tűrhető körülmények miatt számos tiltakozásra és tüntetésre került sor.

A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban fenntartásokkal élt a migránsok szabadságának a hatósági korlátozása miatt, amely 20 hónapban maximálta a táborban történő kényszer-tartózkodás idejét. A Belügyminisztérium ezt most 12 hónapira csökkentené, amit különleges esetekben hat hónappal meg lehet hosszabbítani.

A jövőben az újonnan letartóztatott migránsokat eleve 18 hónapra helyeznék el Cholot táborban.

Az egy-másfél év letelte után azonban úgy tűnik, hogy szabad lesz az út Tel Aviv vagy Eilat felé, ahol – és ezt az afrikai migránsok nagyon jól tudják – a "késes intifáda" kitörése óta egyre inkább betöltetlenek maradnak azok a munkakörök, amelyeket eddig palesztin-arabok töltöttek be. Az afrikaiak ugyanis nagy többségükben keresztények. ◙