Afrikai migránsok Izraelben: húsz hónap helyett egy év a negevi Cholot táborban – és utána?

Az utóbbi másfél évtizedben tízezrével érkeztek Egyiptomon és a Szináj-félszigeten keresztül afrikai migránsok, akik főként Eritreából és Szudánból indultak el Izrael felé, munkahely és megélhetés reményében.

Izrael 2013-ban fejezte be az egyiptomi határ teljes hosszában a határkerítés és megfigyelő-állomások hálózatának a létesítését, de azóta is próbálkoznak a határátlépéssel, amiben szináj-félszigeti és izraeli beduinok segítik őket. Az egyiptomi határőrség az utóbbi években fegyveresen akadályozza a fekete-afrikai migránsokat a Szináj-félszigeten történő áthaladásban Izrael felé.

Tel Aviv déli, leromlott állapotú kerületeiben, továbbá Eilaton, Árádon és Dimonában szociális, rendészeti és szanitáris problémákat idéznek elő. Létszámukat ötvenezerre becsülik. Visszafordításuk szülőföldjükre humanitárius és politikai okokból kilátástalan.

A Belügyminisztérium új memorandumot terjeszt elő az illegális beszivárgás kezelésére. A memorandumban előterjesztett javaslat szerint az őrizetbe vett menedékkérő afrikaiakat a dél-negevi Cholot átmeneti táborban helyezik el a már ott őrzöttekkel együtt, ahol a nehezen tűrhető körülmények miatt számos tiltakozásra és tüntetésre került sor.

A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban fenntartásokkal élt a migránsok szabadságának a hatósági korlátozása miatt, amely 20 hónapban maximálta a táborban történő kényszer-tartózkodás idejét. A Belügyminisztérium ezt most 12 hónapira csökkentené, amit különleges esetekben hat hónappal meg lehet hosszabbítani.

A jövőben az újonnan letartóztatott migránsokat eleve 18 hónapra helyeznék el Cholot táborban.

Az egy-másfél év letelte után azonban úgy tűnik, hogy szabad lesz az út Tel Aviv vagy Eilat felé, ahol – és ezt az afrikai migránsok nagyon jól tudják – a "késes intifáda" kitörése óta egyre inkább betöltetlenek maradnak azok a munkakörök, amelyeket eddig palesztin-arabok töltöttek be. Az afrikaiak ugyanis nagy többségükben keresztények. ◙