Ápold a te ellenségedet ♦ Iszmail Hanijje lánya, Mahmud Abbasz felesége és öccse izraeli kórházban keresi a gyógyulást

Az "Aszuta" kórház-hálózat tel-avivi épülete. Ezt is el akarják törölni?

Rangrejtve, a legnagyobb titoktartás mellett vették fel a napokban a tel-avivi Aszuta kórház onkológiai osztályára a 76 éves Abu Lawi Abbasz-t, a Palesztin Autonómia elnökének, Mahmud Abbasznak az öccsét, aki Katarban él, de már nem első ízben választotta éppen a rangos hírű izraeli kórházat.

Fél évvel ezelőtt a palesztin vezető sógorán hajtottak végre sürgős, életmentő szívműtétet.

Korábban, 2014 nyarán, éppen azt követően, hogy palesztin terroristák elraboltak mjd meggyilkoltak három izraeli tizenéves fiút, Abu Mázen, vagyis Mahmud Abbasz feleségén hajtottak végre ortopédiai műtétet Izraelben.

De nem csak a magát mérsékeltként hirdető Fatach főnöke kezelteti családtagjait Izraelben. Az Izrael megsemmisítését fő céljaként hirdető Hamasz gázai vezére, Iszmail Hanijje is ide küldte lányát orvosi kezelésre 2014. októberében.

Az évek óta folyó szíriai polgárháború több tucat sebesültjét is izraeli kórházakban kezelik. ◙ 

Egyiptom átadja az eilati öböl bejáratát őrző Tirán-szorost Szaud-Arábiának ♦ Lezárása az 1967-es Hatnapos Háború egyik kiváltó oka volt

Kritikus változás várható Izrael déli kapujában. Éveken át tartó tárgyalás eredményeképpen Egyiptom átadja az Eilat-Akabai öböl déli bejáratánál, a Szináj-félsziget délkeleti kiszögellése mellett  fekvő Tiran-szorost Szaud-Arábiának.

A szoros a Vörös-tenger északkeleti öblében, Egyiptom és Szaud- Arábia között van. A szorosban fekvő két sziklaszirt, a Tiran és a Sanafir lehetővé teszi az Eilatba tartó és onnan kihajózó forgalom ellenőrzését, és akár akadályozását is. A Tiran és a Sanafir 1950-ig Szaud-Arábiához tartozott, utóbbi ekkor adta át Egyiptomnak. 

A szoros lezárása 1967 májusában Egyiptom által volt a casus belli – háborús ok – a Hatnapos Háborúnak, amikor az Izraeli Légierő meglepetésszerű támadással a kifutópályán semmisítette meg az egyiptomi légierő legtöbb gépét.

A szoros és benne a két kis sziget 1967 júniusától 1982-ig, az Egyiptommal kötött békeszerződésig izraeli ellenőrzés alatt volt.

A szorost uraló, abból kiemelkedő Tiran-sziklaszigetecskén a Hatnapos Háborút lezáró fegyverszünet értelmében nemzetközi békefenntartó egység állomásozik, amely garantálja a szabad hajózást.

A két arab ország egyiptomi sajtóértesülés szerint hidat tervez építeni Sarm-el-Sejk és Szaud-Arábia között, amely a két szigeten ívelne át.

Izrael és Szaud-Arábia között nemhivatalos kapcsolatok állnak fenn, főként az iráni fenyegetés okán, amely mindkét államot veszélyezteti. 

A szaudi külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy nem kíván egyeztetni Izraellel, de országa tiszteletben tart minden egyezményt, amelyre Egyiptom elkötelezte magát. ◙

Arab Kneszet-képviselő:a hebroni késelő palesztin – nem terrorista!

Zuhair Bahlul, a Cionista Tábor (régebben Munkapárt) arab képviselője általános felhördülést váltott ki az izraeli zsidó közvéleményben, amikor a vegyes lakosságú Akkó városban egy előadáson kijelentette: a Hebronban, Purim napján, március 24-én két katonát megkéselt palesztin arab, akit egy katona megsebesített, majd egy később odaérkezett katona agyonlőtt – nem számítható terroristának.

Véleményét arra alapozza, hogy 1948 előtt az útban lévő zsidó állam fegyveresei is követtek el halálos végű merényleteket az országot akkor megszállva tartó brit katonák ellen, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a szabadságra és önállóságra vágyó palesztin-arab népnek is jogában áll az őt és országát megszálló izraeli katonák ellen küzdeni.

Hozzátette, hogy az asszonyokat és alvó gyerekeket otthonukban meggyilkoló palesztinokat már lehet terroristának nevezni.

Jichák Herzog, a Cionista Tábor párt főtitkára, aki egyben a parlamenti ellenzék vezetője, elítélően elhatárolta magát párttársa, Bahlul kijelentésétől. ◙