Fedezd fel a héber ünnepeket! ♦ Peszách a széder-asztalnál

Peszách az Egyiptomi Kivonulás (Jeciát Micrájim – יְצִיאַת מִצְרַיִם) – ünnepe.

A Peszách (פֶּסַח) szó pontos magyar fordítása „elkerülés”, ami arra utal, hogy Izrael fiait elkerülte az Isten által a rabtartóikra mért tíz csapás. A bibliai történet tanúsága szerint Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és azt elfogyasztani. Vérével megjelölték a két ajtófélfát (az ajtófélfa héberül mezuzá – מְזוּזָה) és a felső szemöldökfát (héberül máskof – מַשְׁקוֹף). 

„És legyen a vér számotokra jel a házakon, ahol ti vagytok; látom a vért, és elkerüllek (az eredeti héber szövegben ufászáchti – וּפַסַחְתִּי, innen a Peszách szó), hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapás, amikor Egyiptom országát verem” (Mózes 2. könyve, 12. fejezet).

Mindez körülbelül 3300 évvel ezelőtt történt. Izrael népe megüli a Széder estét, ami héberül léjl hászéder (לֵיל הַסֵּדֶר). A léjl a lájlá (לַיְלָה), éjjel szó birtokos alakja, a széder (סֶדֶר) szó rendet jelent: a Kivonulásról való megemlékezésnek ugyanis hagyományos rendje van. A kettő közötti HÉ – ה – névelő.

A többnyire családi körben vagy baráti társaságban történő megemlékezés alkalmával egy hálaadás-gyűjteményt olvasnak fel, amelynek szünetében költik el az ünnepi vacsorát. 

A vacsora résztvevői által felolvasott szöveg neve Hágádá (הַגָּדָה), ami szó szerint legendát, mondát jelent. Nem is csoda: a gyűjtemény lehet vagy ezer éves, de régebbi rétegei bibliai időkre nyúlnak vissza.

Még a vacsora feltálalása előtt megízleljük az ünnep szimbólumát, a keletlen, kovásztalan kenyeret, a mácá-t (מַצָּה), többesszámú alakja a mácot (מַצוֹת). Ennek askenázi, jiddises kiejtése a Magyarországon ismert „macesz” szó.

Peszáchot a szolgaságból szabadulás emlékére chág chéruténu (חג חירותנו), azaz szabadságunk ünnepe, vagy chág hámácot (חַג הַמַּצוֹת), a „macesz”, a kovásztalan kenyér ünnepe néven is nevezzük.

A széder során minden felnőtt résztvevő négy pohár bort iszik: árbá koszot jájin – אַרְבַע כּוֹסוֹת יַיִן – aminek ugyancsak szimbolikus jelentősége van. Az árbá jelenti a négyet, a koszot a pohár, azaz kosz – כּוֹס – többesszámú alakja, a jájin bort jelent.

Sokat lehetne mondani a Hágádá szövegéről és énekelt verseiről: a gyerekek, vagy a legifjabb résztvevő által feltett má nistáná (מַה נִּשְׁתַּנָּה), vagyis „miben különbözik” szavakkal kezdődő négy kérdés; a nehezen fordítható Dájénu (דַיֵנוּ) „[az is] elég lett volna”; az Echad mi jodéá (אֶחָד מִי יוֹדֶעָ) azaz „Ki tudja, mi az Egy?”; az arameus nyelven írt Chád gádjá (חַד גַּדְיָא) bűbájos, verses tanmese – de e rovat végén már csak bensőséges, kellemes széder-estét kívánok: 
Chág chérut száméách (חַג חֵירוּת שַֹמֵחַ), örömteli Szabadságünnepet! ◙

Meghalt a hétfő esti autóbusz-robbantás legsúlyosabb sebesültje ♦ A rendőrség gyanúja szerint ő volt a robbantó ♦ A Hamasz magára vállalta a terrorakciót

Szerdán belehalt sérülésébe az ismeretlen férfi, aki a jeruzsálemi Talpiot negyedben hétfőn este felrobbant és leégett 12-es autóbusz hátsó ülésén utazott.

A sebesült személyazonosságát haláláig nem sikerült megállapítani. A rendőrség gyanúja szerint ő volt az, aki a kisméretű, de a korábbiaknál fejlettebb technikával készített bombát magával vitte a buszra.

Ugyanakkor nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a halott, akinek hiányzását eddig nem jelentették be a rendőrségen, ártatlan áldozat volt, és a bombát egy óvatlan pillanatban valaki más csempészte a járműre, és távirányítással robbantotta fel.

A Hamasz szerdán nyilatkozatban vállalta magára a felelősséget a hétfői buszrobbantásért, és közölte, hogy az elkövető egy 19 éves Betlehem-környéki palesztin volt; a terrorszervezet azonban nem ritkán tesz közzé szándékosan félrevezető nyilatkozatokat.

Továbbra is igen súlyos az égési sérüléseket szenvedett 15 éves lány állapota, aki a bombához a legközelebb volt.

Szerda este a 21 sebesült közül 13-at még kórházakban ápolnak.

Jeruzsálemben és az ország többi városában nyugalom tapasztalható, a történtekre csak a fokozott ellenőrzés emlékeztet: a fő állomásokon szúrópróba-szerűen rendőrök szállnak fel és végigvizsgálják a járműveket. ◙

Újabb rendelkezésig nincs több cementszállítmány Gázába ♦ "Föld alatti Vaskupola" detektálja a kész és készülő palesztin alagutakat

A múlt héten, Szufá kibuc közelében felfedezett, a Gázai-övezetből izraeli területre vezető, vasbeton-szerkezetű alagút (izraeli kijárata a fenti képen) meghozta az izraeli közvélemény által régen várt döntést. Netanjáhu miniszterelnök hétfő este bejelentette: Izrael újabb rendelkezésig leállítja a cement-szállítmányokat, amelyek eddig Asdod kikötőjéből kamion-konvojokban jutottak a Gázai-övezetbe.

Amint az már nemzetközi megfigyelőknek is feltünt, a két évvel ezelőtt, a rakétázások és az alagútásások leállítására indított "Erős sziklaszirt" hadművelet befejezése óta, amely főként Gázavárosban okozott súlyos károkat a lakónegyedekben, a folyamatos cement-szállítmányok ellenére alig tapasztalható előrehaladás a lakóházak felújításában.

A hadművelet során 32 alagutat fedeztek fel és robbantottak be, a Gázai-övezetet kormányzó Hamasz azonban nem titkolta, hogy a korábbi alagutakat újjáépíti, és újabbakat is ásat. 

Izrael azóta új – és módfelett költséges – módszert fejlesztett ki az alagutak detektálására, amely állítólag a mély rétegekben, a földrengéseket okozó tektonikai mozgásokat jelző technikára alapul. A berendezést (képünk) az újságok már el is nevezték "Földalatti Vaskupolának", az ellenséges rakéták elhárítására szolgáló ellenrakéta-rendszer nevéről. ◙