Volt kolléganőm hívott
fel a napokban, akivel bő évtizedet töltöttünk együtt az Új Kelet
szerkesztőségében.
Mondd,
Sámson – szólított meg a vonal másik végéről, úgy, ahogy néhai főszerkesztőm,
Dán Ofry szokása volt – mit jelent tulajdonképpen az, hogy „goj”, vagy „gaj”?
Magyarországon inkább így hallottam ejteni ezt a szót, amely számomra valahogy
soha nem volt rokonszenves.
A
goj szó valóban hordoz feszültséget bizonyos hangulati környezetben vagy
szöveg-összefüggésben.
A Magyarországon is használt askenázi kiejtés a „gaj” változatot használta, ahogy például a világot jelentő olám (עוֹלָם) helyett ajlom-ot mondott, a Mózes héber megfelelője, a Mose (מֹשֶׁה) helyett Mojse-t, és így tovább.
A Magyarországon is használt askenázi kiejtés a „gaj” változatot használta, ahogy például a világot jelentő olám (עוֹלָם) helyett ajlom-ot mondott, a Mózes héber megfelelője, a Mose (מֹשֶׁה) helyett Mojse-t, és így tovább.
A
„goj” (גּוֹי) szótári jelentése: nép. Nagyjából
ugyenezt jelenti az ám (עַם) szó is. De míg a mindennapi beszédben az
„ám” általában népet jelent, a „goj” szót a zsidó beszélő általában a nem-zsidó emberekre és népekre vonatkoztatja.
Izrael népére az „ám Jiszráél” (עַם יִשְֹרָאֵל) kifejezést használja a héber, míg a többi népre általában a többesszámú „gojim” (גויים) szót, akár érzelmileg semleges, akár valamilyen történelmi eseményből kifolyólag elítélő hangsúllyal.
Izrael népére az „ám Jiszráél” (עַם יִשְֹרָאֵל) kifejezést használja a héber, míg a többi népre általában a többesszámú „gojim” (גויים) szót, akár érzelmileg semleges, akár valamilyen történelmi eseményből kifolyólag elítélő hangsúllyal.
A szó mai, egyértelmű
jelentése: nem zsidó. Van bizonyos pejoratív felhangja. A zsidó néppel vagy
vallással szemben kritikával, netán ellenszenvvel viseltető nem-zsidók e
szóval, mint célzással a zsidók belülről jövő elkülönülését hangsúlyozzák.
Ilyen például Magyarországon a „Gój motorosok” egyesület.
Akadtak, akik a fogalom
humoros oldalát ragadták meg. A két világháború között Magyarországon megjelenő
„AZ OJSÁG” című zsidó vicclap így hirdette magát: „Zsidóság és gojság öröme
az Ojság. Gójoknak félpengő, zsidóknak csak 50 fillér”.
A régi zsidó köznyelv
sábeszgójnak hívta a nem-zsidó segítőt, aki szombatnapon („sábeszkor”)
elvégzett a zsidó háztartásban olyan munkát – akár egy villanykapcsoló fel-
vagy lekapcsolását – amely egy ortodox zsidónak tiltott ezen a napon.
További
rokonértelmű szó: az izraeli személyi igazolványokban régebben szereplő „zsidó”
(יְהוּדִי) adat nem vallás, hanem nemzetiség,
héberül „leom” (לְאוֹם). Ebből ered olyan ismert intézmények
elnevezése, mint a Bituách Leumi (ביטוח לאומי), az Állami (vagy Nemzeti) Biztosító, vagy a Bank Leumi (בנק לאומי).
A
„goj” kifejezést a Biblia Izrael népére is alkalmazza, Mózes öt könyvében is, a
Próféták könyveiben is. Ábrahám ősatyánknak (akkor még Ábrámnak) Isten így adja
szavát Mózes 1. könyvében, a 12. fejezet elején: „vöeeszchá lögoj gádol” (וְאֶעֶשְׂךָ
לְגוֹי גָּדוֹל), azaz „és nagy néppé teszlek”. Izrael
néppé válása után ez a szó egyre inkább a környező népekre utal, legtöbbször
elítélő hangsúllyal, azok bálványimádó szokásai miatt.
A
kifejezés legismertebb és leginkább szerethető előfordulása Ézsajás
könyvében található, a 2. fejezet 4. versében: „Nép népre kardot nem emel,
háborút többé nem tanul”, az eredeti héber nyelven: „Lo
jiszá goj el goj cherev, völo jilmödu od milchámá”
(לֹא-יִשָּׂא
גוֹי אֶל-גּוֹי חֶרֶב, וְלֹא-יִלְמְדוּ עוֹד מִלְחָמָה) –
amely jóslat beteljesülését már nagyon várjuk. ◙
HÉBER NYELVTANÍTÁS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
SKYPE-on is
