Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mit jelent a „goj”?

Volt kolléganőm hívott fel a napokban, akivel bő évtizedet töltöttünk együtt az Új Kelet szerkesztőségében.

Mondd, Sámson – szólított meg a vonal másik végéről, úgy, ahogy néhai főszerkesztőm, Dán Ofry szokása volt – mit jelent tulajdonképpen az, hogy „goj”, vagy „gaj”? Magyarországon inkább így hallottam ejteni ezt a szót, amely számomra valahogy soha nem volt rokonszenves.

A goj szó valóban hordoz feszültséget bizonyos hangulati környezetben vagy szöveg-összefüggésben. 

A Magyarországon is használt askenázi kiejtés a „gaj” változatot használta, ahogy például a világot jelentő olám (עוֹלָם) helyett ajlom-ot mondott, a Mózes héber megfelelője, a Mose (מֹשֶׁה) helyett Mojse-t, és így tovább.

A „goj” (גּוֹי) szótári jelentése: nép. Nagyjából ugyenezt jelenti az ám (עַם) szó is. De míg a mindennapi beszédben az „ám” általában népet jelent, a „goj” szót a zsidó beszélő általában a nem-zsidó emberekre és népekre vonatkoztatja. 

Izrael népére az „ám Jiszráél” (עַם יִשְֹרָאֵל) kifejezést használja a héber, míg a többi népre általában a többesszámú „gojim” (גויים) szót, akár érzelmileg semleges, akár valamilyen történelmi eseményből kifolyólag elítélő hangsúllyal.

A szó mai, egyértelmű jelentése: nem zsidó. Van bizonyos pejoratív felhangja. A zsidó néppel vagy vallással szemben kritikával, netán ellenszenvvel viseltető nem-zsidók e szóval, mint célzással a zsidók belülről jövő elkülönülését hangsúlyozzák. Ilyen például Magyarországon a „Gój motorosok” egyesület.

Akadtak, akik a fogalom humoros oldalát ragadták meg. A két világháború között Magyarországon megjelenő „AZ OJSÁG” című zsidó vicclap így hirdette magát: „Zsidóság és gojság öröme az Ojság. Gójoknak félpengő, zsidóknak csak 50 fillér”.

A régi zsidó köznyelv sábeszgójnak hívta a nem-zsidó segítőt, aki szombatnapon („sábeszkor”) elvégzett a zsidó háztartásban olyan munkát – akár egy villanykapcsoló fel- vagy lekapcsolását – amely egy ortodox zsidónak tiltott ezen a napon.

További rokonértelmű szó: az izraeli személyi igazolványokban régebben szereplő „zsidó” (יְהוּדִי) adat nem vallás, hanem nemzetiség, héberül „leom” (לְאוֹם). Ebből ered olyan ismert intézmények elnevezése, mint a Bituách Leumi (ביטוח לאומי), az Állami (vagy Nemzeti) Biztosító, vagy a Bank Leumi (בנק לאומי).

A „goj” kifejezést a Biblia Izrael népére is alkalmazza, Mózes öt könyvében is, a Próféták könyveiben is. Ábrahám ősatyánknak (akkor még Ábrámnak) Isten így adja szavát Mózes 1. könyvében, a 12. fejezet elején: „vöeeszchá lögoj gádol” (וְאֶעֶשְׂךָ לְגוֹי גָּדוֹל), azaz „és nagy néppé teszlek”. Izrael néppé válása után ez a szó egyre inkább a környező népekre utal, legtöbbször elítélő hangsúllyal, azok bálványimádó szokásai miatt.

A kifejezés legismertebb és leginkább szerethető előfordulása Ézsajás könyvében található, a 2. fejezet 4. versében: „Nép népre kardot nem emel, háborút többé nem tanul”, az eredeti héber nyelven: „Lo jiszá goj el goj cherev, völo jilmödu od milchámá” 

(לֹא-יִשָּׂא גוֹי אֶל-גּוֹי חֶרֶב, וְלֹא-יִלְמְדוּ עוֹד מִלְחָמָה) – amely jóslat beteljesülését már nagyon várjuk. ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

SKYPE-on is