Aláírták a koalíciós egyezményt ♦ "Olyanokat mondtunk, amiket nem kellett volna" ♦ Lieberman felelősségteljes biztonságpolitikát ígért ♦ Netanjáhu: továbbra is nyitva a kapu a Cionista tábor párt előtt

Az éjjeli órákba nyúló tárgyalás után Binjámin Netanjáhu miniszterelnök és Avigdor Lieberman, a Jiszráél Béjténu párt vezetője szerda délelőtt aláírták a koalíciós egyezményt. Az új összetételű Netanjáhu-kormány immár 61 helyett 66 képviselői támogatással folytathatja tevékenységét.

Lieberman követelése végül csak részben teljesült: nem csak a volt Szovjetunió területéről, hanem valamennyi 1990 után alijázott nyugdíjas emelést kap.

Az erre a célra követelt összegnek Kachlon pénzügyminiszter kevesebb, mint a felét, 1.4 milliárd sékelt engedett, és további 150 millió sékelt szociális lakásokra és lakhatási támogatásokra.

Elvben ezt 66 képviselő támogatná, azonban Naftali Bennett, a nemzeti-vallásos Bájit Jehudi párt vezetője kilátásba helyezte, hogy amennyiben Netanjáhu nem nevez ki egy katonai közvetítőt, aki háborús helyzetben állandó kapcsolatot tart a kabinet tagjaival, nem fogja támogatni a kormányváltozást.

Bennett egy közvetítő hiányában látja a 2006-os második libanoni háború, valamint a 2014-es Cuk ejtán hadművelet számos hibájának a forrását. Utóbbiról azt állította, hogy egy egyhetes hadműveletet helyett a Cáhál, az Izraeli Hadsereg 51 napig tartó háborúba bonyolódott, ami számos fölösleges halálos áldozatot követelt. 

A sokak által szélső jobboldaliként megítélt Lieberman az aláírást követő sajtóértekezleten kijelentette, hogy Izrael biztonságpolitikája felelősségteljes és kiegyensúlyozott lesz, és követendő célként nevezte meg a körzeti béke tárgyalásos úton történő elérését.

Netanjáhu ugyancsak hitet tett a békefolyamat előmozdítása mellett.

"Köszöntöm Avigdor Liebermant és frakcióját, mint a koalíció fontos részvevőjét. Értékelem gyakorlatát, a múltban együtt munkálkodtunk Izrael népének a biztonságán és jólétén" – mondta a miniszterelnök, majd, célozván múltbeli konfliktusaikra, hozzátette: "Nem titok, hogy voltak nézeteltéréseink, a politika már csak ilyen. Mindkét részről elhangzottak olyan szavak, amelyeknek nem kellett volna elhangzaniuk. Mostantól azonban kéz a kézben lépünk előre".

Netanjáhu egyúttal biztosította a legnagyobb ellenzéki pártot, a Chájim Herzog-vezette Cionista tábort, hogy továbbra is nyitva áll az út a csatlakozáshoz, hogy egy szélesebb nemzeti egységkormány vállalhasson felelősséget Izrael népének biztonságáért és jövőjéért. ◙

Válságban a koalíciós megbeszélések ♦ Lieberman feltételhez köti a csatlakozást ♦ Bennett is követeléssel lép fel

Órákkal az új kormánykoalíció megalakulása, és Lieberman tervezett honvédelmi miniszterré történő kinevezése előtt a "Jiszráél béjténu" (Izrael az otthonunk) vezetője kijelentette: csak abban az esetben hajlandó csatlakozni a koalícióhoz, ha Netanjáhu teljesíti az általa követelt rendkívüli nyugdíjrendezést is.

A jobboldali párt csatlakozási feltétele a terroristákra kiszabandó halálbüntetés, a honvédelmi tárca és egy nyugdíjreform volt. A párt régebben követelte az egyenlő honvédelmi teherviselést is, azaz az ultraortodox, "chárédi" fiatalok kötelező katonai szolgálatának bevezetését, amely alól nemzedékek óta automatikus felmentést kapnak.

A főként oroszajkú olék által támogatott párt azt követeli, hogy az 1990 után a volt Szovjetunióból alijázott polgárok nyugdíját emeljék, miután nincs elegendő munkaviszonyban töltött évük a nyugdíjazáshoz.

Mose Kachlon pénzügyminiszter azonban ellenzi, hogy az esetleges nyugdíjrendezés csak az említettekre vonatkozzon.

"Kompromisszumot kötöttünk a terroristák halálbüntetésével és a vallásosokkal kapcsolatban, de a honvédelmi minisztériumról és a nyugdíjrendezésről nem mondunk le" – nyilatkozta Lieberman hétfőn. 

Netanjáhu miniszterelnök a honvédelmin kívül a befogadási tárcát is felajánlotta a "Jiszráél béjténu" pártnak.

Naftali Bennett közoktatási miniszter ahhoz a feltételhez köti beleegyezését a kormányváltozásokhoz, hogy a miniszterelnök nevezzen ki külön hivatalt, amely a kabinet tagjait percről percre tájékoztatná háború esetén. A jobboldali, nemzeti-vallásos miniszter ezzel a változtatással azokat a hibákat gondolja kiküszöbölni, amelyek mind a második libanoni háború (2006), mind a Szilárd sziklaszirt (Cuk éjtán, 2014) hadművelet során felmerültek, miután a kormánytagok egyes kritikus fordulatokról későn értesültek. ◙

FORRÁS: YNET HÍRPORTÁL; AZ IZRAELI RÁDIÓ HÍREI

Jáálon honvédelmi miniszter lemondott tisztségéről és Kneszet-tagságáról ♦ "Az államot etikai alapon kell vezetni"

KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN – A YNET HÍRPORTÁLRÓL

Mose "Bugi" Jáálon pénteken reggel közölte Facebook és Twitter oldalán: lemondott tisztségéről és Kneszet-tagságáról.

Szerdán hozták nyilvánosságra a Netanjáhu és Lieberman között folyt koalíciós tárgyalás eredményét. A két politikus közötti megegyezés értelmében a Jiszráél béténu párt a maga hat mandátumával csatlakozik a kormánykoalícióhoz, és ennek fejében megkapja a honvédelmi és a befogadási minisztériumot.

Jáálon nem várta meg, amíg Netánjáhu hivatalosan megerősíti Avigdor Lieberman képviselő kinevezését az ő helyébe, őt pedig megbízza a külügyminiszteri hivatallal. "Aki az államot vezeti, azt etikai alapon kell tennie" – jegyezte meg.

Péntek déli sajtóértekezletén Jáálon kijelentette: hosszú időn át harmonikusan együtt dolgozott a miniszterelnökkel, ám az utóbbi hetekben Netanjáhu döntései bizalmi válságot idéztek elő.

Jáálon közölte: egy időre felfüggeszti politikai tevékenységét, de azt is megjegyezte, hogy a jövőben megmérkőzik a vezetésért. 

Helyét a Kneszetben a Likud párt soron következő tagja, az Egyesült Államokból alijázott  Jehuda Glick rabbi (50) foglalja el, aki ismert jobboldali nézeteiről és 2014-ben szerencsésen túlélt egy ellene elkövetett palesztin merényletet.

Reuven "Rubi" Rivlin államelnök sajnálkozását fejezte ki Jáálon távozása fölött.

Jáálon lemondása vasárnap, Lieberman kinevezése kedden lép életbe: a két időpont között a miniszterelnök vezeti a honvédelmi minisztériumot. ◙