Teva gyógyszergyár: tömeges leépítések • Csütörtök délben várhatók a részletek • Vasárnap általános sztrájk délig

A Teva gyógyszergyártó vállalat, amely az utóbbi években súlyos válságba került az általa előállított ún. generikus gyógyszerek árzuhanása miatt, csütörtök délben drámai bejelentésre készül.

A nemzetközivé nőtt óriásvállalat világviszonylatban 56 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ebből 6800 főt Izraelben. Ez utóbbiaknak az előrejelzések szerint egyharmadát küldi el.

A "karcsúsítás" általános felháborodást okozott országszerte. A vezetőség súlyos tévedéseit az alkalmazottak fizetik meg, miközben a vezérigazgató Jaguár luxusautóban flancol, a direktórium és a vállalatvezetők évente milliós nagyságrendű fizetésekkel jutalmazzák téves döntéseiket.

Az elbocsátások legsúlyosabb kárvallottjai az északi kisváros, Kirját Smoná lakosai, akiknek jelentős hányada a gyár alkalmazottja, és elbocsátásuk esetén semmi kilátásuk nincs más állásra. A vezetőség lépése – aminek részleteit csütörtök délután ismerhetjük meg – a galileai határmenti kisváros számára szinte végzetes csapás, miután a vállalat tevékenysége más, helyi ellátó szektorokat is fenntart.

Magánvállalat révén az állam beleszólása korlátozott, ha egyáltalán szóbajöhet. Az azonban tény, hogy a Teva az utóbbi években 22 millárd (22 ezermillió) sékel adókedvezményt kapott az államtól – mindezt azért, hogy növelje a foglalkoztatást.

Az is igaz azonban, hogy a vállalat összadóssága 34 milliárd dollárra rúg, amelyből 10 milliárdot 12 hónap alatt kell visszafizetnie.

Avi Nissenkorn, a Hisztradrut, a Szakszervezet főtitkára bejelentette: első reakcióként vasárnap négyórás, délig tartó figyelmeztető általános sztrájk lesz, amely érinti a repülőtereket, a kikötőket, a vasutat, az autóbusz-közlekedést, az állami és közigazgatási szerveket és a bankokat. A további lépéseket a csütörtök déli bejelentés tartalmától tette függővé. ◙

Hanuka 5778/2017 – kezdő izraelieknek is

MA, KEDDEN ESTE EGY GYERTYÁT GYÚJTUNK, A "SZOLGA"-GYERTYÁVAL

Előljáróban: az ünnep kezdete az idén kedden este, napnyugtakor. 

Hanuka posztbiblikus ünnep, nem jár munka- vagy utazási tilalommal.

A Hanuka vagy Chanuka – pontozva חֲנֻכָּה  – felavatást jelent. A szó kapcsolatban áll az oktatást jelentő chinuch (חִנּוּךְ), illetve a növendéket, diákot jelentő  chánich (חָנִיךְ), nőnemben chánichá (חָנִיכָה) szavakkal.

Története

A hagyomány szerint csoda történt a szír megszállóktól megszabadított (második) Szentélyben, Jeruzsálemben.

Mi volt a csoda?

Az ókorban két Szentély állt Jeruzsálem központjában, a Templomhegyen.

Az elsőt Salamon király emeltette, kb. 3000 évvel ezelőtt, a másodikat kb. 2500 évvel ezelőtt, a 70 éves babilóniai száműzetés után Izrael földjére visszatért zsidók, Ezra és Nechamja “Írás-tudók” és próféták vezetése alatt.

Mindkét újonnan épített szentélyt (Templomot, héberül Bét Mikdás-t) az ősi, isteni sugallatnak megfelelő hagyományok szerint felavatták.

Az az esemény, amelyre most emlékezünk, a második szentély idejében történt 2182 évvel ezelőtt, a keresztény időszámítás előtt 176 telén, kiszlév hónap 25-én.

Az országot megszálló, minden addiginál kegyetlenebb és zsidógyűlölőbb szír uralkodó, a (görögül beszélő) Antiochusz Epifánesz (magát “isteni”-nek nevezte) megalázta a zsidók szentélyét: disznót áldozott benne.

A levitákhoz tartozó Makkabi-család néhány férfitagja nemzeti felkelést indított a megszállók ellen és igen nagy túlerő ellen kiverte a szíreket az országból.

Ezt követően a megalázott, tisztátlanná tett Szentélyt újra fel kellett avatni. Ehhez meg kellett gyújtani a Szentély pitvarában álló hétágú kandellábert, aminek a héber neve “Menorá” (מְנוֹרָה), a “nér” (נֵר), gyertya szóból. 

A kandellábert rituálisan tiszta, a papok (kohánim) által megszentelt olajbogyóból sajtolták. Az olajat olyan embereknek kellett szüretelniük, akik bizonyosan nem dolgoztak szombaton, nem fogyasztottak sertést és egyéb tisztátlan ételt, nem volt köztük parázna nő vagy férfi, stb. Mindezt a papok ellenőrizték.

A megszentelt olajbogyó-olajat a főpap által viasszal és saját személyes pecsétjével lezárt korsókban tárolták: ám a Szentélyt újra birtokba vevő zsidók megdöbbenten tapasztalták, hogy a raktárban csak egyetlen, a főpap által lepecsételt olaj volt, amely csek egyetlen napra volt elegendő, márpedig a megfelelő mennyiségű új, “kóser” olaj előállításához nyolc napra volt szükség.

A Menórában állandóan égni kellett a lángnak: kialvását szerencsétlenségnek tartották!

Nos, a csoda abban állt, hogy az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, éppen addig, ameddig pótolni tudták a Menórába való olajat…)

A következő évben ünneppé tették ezeket a napokat, hogy hálát mondjanak Istennek. A gyertyák gyújtása miatt ez a ”fény ünnepe”, örömünnep.

A Chanuka hálaünnepét Kiszlév hónap 15-étől számított nyolc napon át azóta is megszakítás nélkül megüli Izrael népe. 

(A zsidó év “luniszoláris”, vagyis a Nap és a Hold fázisaihoz egyaránt igazodik, a Gergely-naptár viszont csak a Földnek a Nap körüli keringéséhez. Így a zsidó ünnepek a Gergely-naptár különböző dátumaira esnek, de miután a zsidó naptár a Naphoz is igazodik, a Chanuka csak december napjaira eshet.)

Már az ókorban kialakult az a szokás, hogy az első este egy gyertyát gyújtanak, a második nap kettőt, és így tovább: az utolsó, nyolcadik napon nyolcat. Növeljük a fényt.

A gyertyákat egy további, “szolga-gyertyával” gyújtjuk meg. Ennek a neve héberül “sámás”, a kelet-európai zsidók “samesz”-nek ejtik. A Chanuka-gyertyák gyújtására “chanukijá”-gyertyatartókat használnak, amelyen kialakított helye van a “samesznak” is, de bármilyen gyertya, akár egy tálcán is alkalmas.  

Miután minden zsidó ünnep a nap előestéjén kezdődik, a Chanuka első gyertyáját is Kiszlév 25-e előtti este, napnyugta után gyújtják meg.

A Chanuka örömünnep, nem munkaszünet. Sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad.

Az idén december 12-én, kedd este gyújtják az első gyertyát és 19-én, kedden a nyolcadikat. Lévén nyolcnapos az ünnep, mindenképpen közbeesik legalább egy szombat. Ilyenkor pénteken este a szombati gyertyákelőtt gyújtjákmeg a chanuka-gyertyákat, a szombat kimenetele után pedig a szombat-búcsúztató “hávdálá” után.

Akkor tehát: örömteli Fények Ünnepét, 

Chág urim száméách – חג אורים שמח

Kilenc percen múlt a megkéselt biztonsági őr élete • Állapota javult, nincs túl az életveszélyen

JERUZSÁLEM LEGFORGALMASABB PONTJA, A TERRORAKCIÓ SZÍNHELYE

Bravúros műtéttel sikerült stabilizálni Áser Almaliach 46 éves biztonsági őr állapotát, akit vasárnap délben, a jeruzsálemi központi autóbuszállomás (tácháná merkázit) előtt késelt meg a 24 éves terrorista, Jasszin Abu al-Karaa.

Amint azt reggel elmondta dr. Ofer Marin, a Sáárééj Cedek kórház sebész főorvosa, kritikus volt a tény, hogy a szíven szúrt sérült kilenc (9) perccel a támadás után már a műtőasztalon feküdt.

A bravúros műtét megmentette az őr életét, ám, mint azt dr. Marin a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió kora reggeli hírműsorában elmondta, néhány napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a csaknem katasztrofális szívsérülést szenvedett középkorú férfi teljesen túl legyen az életveszélyen. ◙