Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2017. december 12., kedd

Hanuka 5778/2017 – kezdő izraelieknek is

MA, KEDDEN ESTE EGY GYERTYÁT GYÚJTUNK, A "SZOLGA"-GYERTYÁVAL

Előljáróban: az ünnep kezdete az idén kedden este, napnyugtakor. 
Hanuka posztbiblikus ünnep, nem jár munka- vagy utazási tilalommal.
A Hanuka vagy Chanuka – pontozva חֲנֻכָּה  – felavatást jelent. A szó kapcsolatban áll az oktatást jelentő chinuch (חִנּוּךְ), illetve a növendéket, diákot jelentő  chánich (חָנִיךְ), nőnemben chánichá (חָנִיכָה) szavakkal.

Története
A hagyomány szerint csoda történt a szír megszállóktól megszabadított (második) Szentélyben, Jeruzsálemben.

Mi volt a csoda?

Az ókorban két Szentély állt Jeruzsálem központjában, a Templomhegyen.

Az elsőt Salamon király emeltette, kb. 3000 évvel ezelőtt, a másodikat kb. 2500 évvel ezelőtt, a 70 éves babilóniai száműzetés után Izrael földjére visszatért zsidók, Ezra és Nechamja “Írás-tudók” és próféták vezetése alatt.

Mindkét újonnan épített szentélyt (Templomot, héberül Bét Mikdás-t) az ősi, isteni sugallatnak megfelelő hagyományok szerint felavatták.

Az az esemény, amelyre most emlékezünk, a második szentély idejében történt 2182 évvel ezelőtt, a keresztény időszámítás előtt 176 telén, kiszlév hónap 25-én.

Az országot megszálló, minden addiginál kegyetlenebb és zsidógyűlölőbb szír uralkodó, a (görögül beszélő) Antiochusz Epifánesz (magát “isteni”-nek nevezte) megalázta a zsidók szentélyét: disznót áldozott benne.

A levitákhoz tartozó Makkabi-család néhány férfitagja nemzeti felkelést indított a megszállók ellen és igen nagy túlerő ellen kiverte a szíreket az országból.

Ezt követően a megalázott, tisztátlanná tett Szentélyt újra fel kellett avatni. Ehhez meg kellett gyújtani a Szentély pitvarában álló hétágú kandellábert, aminek a héber neve “Menorá” (מְנוֹרָה), a “nér” (נֵר), gyertya szóból. 

A kandellábert rituálisan tiszta, a papok (kohánim) által megszentelt olajbogyóból sajtolták. Az olajat olyan embereknek kellett szüretelniük, akik bizonyosan nem dolgoztak szombaton, nem fogyasztottak sertést és egyéb tisztátlan ételt, nem volt köztük parázna nő vagy férfi, stb. Mindezt a papok ellenőrizték.

A megszentelt olajbogyó-olajat a főpap által viasszal és saját személyes pecsétjével lezárt korsókban tárolták: ám a Szentélyt újra birtokba vevő zsidók megdöbbenten tapasztalták, hogy a raktárban csak egyetlen, a főpap által lepecsételt olaj volt, amely csek egyetlen napra volt elegendő, márpedig a megfelelő mennyiségű új, “kóser” olaj előállításához nyolc napra volt szükség.

A Menórában állandóan égni kellett a lángnak: kialvását szerencsétlenségnek tartották!

Nos, a csoda abban állt, hogy az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, éppen addig, ameddig pótolni tudták a Menórába való olajat…)

A következő évben ünneppé tették ezeket a napokat, hogy hálát mondjanak Istennek. A gyertyák gyújtása miatt ez a ”fény ünnepe”, örömünnep.

A Chanuka hálaünnepét Kiszlév hónap 15-étől számított nyolc napon át azóta is megszakítás nélkül megüli Izrael népe. 
(A zsidó év “luniszoláris”, vagyis a Nap és a Hold fázisaihoz egyaránt igazodik, a Gergely-naptár viszont csak a Földnek a Nap körüli keringéséhez. Így a zsidó ünnepek a Gergely-naptár különböző dátumaira esnek, de miután a zsidó naptár a Naphoz is igazodik, a Chanuka csak december napjaira eshet.)

Már az ókorban kialakult az a szokás, hogy az első este egy gyertyát gyújtanak, a második nap kettőt, és így tovább: az utolsó, nyolcadik napon nyolcat. Növeljük a fényt.

A gyertyákat egy további, “szolga-gyertyával” gyújtjuk meg. Ennek a neve héberül “sámás”, a kelet-európai zsidók “samesz”-nek ejtik. A Chanuka-gyertyák gyújtására “chanukijá”-gyertyatartókat használnak, amelyen kialakított helye van a “samesznak” is, de bármilyen gyertya, akár egy tálcán is alkalmas.  

Miután minden zsidó ünnep a nap előestéjén kezdődik, a Chanuka első gyertyáját is Kiszlév 25-e előtti este, napnyugta után gyújtják meg.

A Chanuka örömünnep, nem munkaszünet. Sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad.

Az idén december 12-én, kedd este gyújtják az első gyertyát és 19-én, kedden a nyolcadikat. Lévén nyolcnapos az ünnep, mindenképpen közbeesik legalább egy szombat. Ilyenkor pénteken este a szombati gyertyákelőtt gyújtjákmeg a chanuka-gyertyákat, a szombat kimenetele után pedig a szombat-búcsúztató “hávdálá” után.

Akkor tehát: örömteli Fények Ünnepét, 

Chág urim száméách – חג אורים שמח

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése