A tél kései, de annál szenvedélyesebb búcsúja • Jégeső, rég nem látott erejű viharok, végnélküli dugók, helikopteres mentések • Eddig két halott, jelentős anyagi károk

VÁROSOM, REHOVOT SZERDA DÉLUTÁN

Szerda délben jött, ahogyan azt a meteorológia előrejelzés megjósolta. Pontosabban nem jött, hanem betört, óránkénti 100 kilométeres orkánnal, öklömnyi jégdarabokat záporozó viharral. A városok utcái az elvezető csatornázás hiányosságai következtében áthatolhatatlan folyókká váltak.

Parkoló autók kerültek víz alá, a fő útvonalakon közlekedő járművek hömpölygő vízben araszoltak. Az országutakon és a nagyobb városok utcáin délután végtelenül kígyózó dugók alakultak ki.

A negevi Árád közelében kiránduló iskolás  gyerekeket mentettek ki a hadsereg helikopterei.

A Negev déli részén, Dimona városában, ahol a csapadék ritka vendég, most olyan jégeső-zivatar volt, hogy a város egy hóval borított északi település képét idézi.

Egy, a város közelében élő beduin család 16 éves fia a vad folyóvá dagadt vádi mellett sétált, amikor az örvénylő víz magával ragadta és eltünt a vele tartó apja szeme elől. Őt is a hadsereg helikoptere kutatta fel, ám a fedélzeten utazó orvos sajnos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Esti jelentés szerint a Palesztin Autonómia területén, egy Betlehem-közeli arab faluban egy 18 éves lányt ragadott el az ár: ő is életét vesztette.

A Holt-tengerbe tartó, az év nagyrészében száraz vádik is megteltek vízzel, és áradó folyamokként öntötték el a tóparti településeket egymással és az ország többi  részével összekötő 90. sz. országutat, amelyet az esti órákig lezártak a forgalom elől.

Tel Avivban a Rotschild fasort változtatta folyóvá a hirtelen jött felhőszakadás. Rison Lecion városban az ugyancsak Rotschildról elnevezett „kenjon”, bevásárlóközpont teteje szakadt be az orkánszerű szélben és ömlött be az eső a tetőről. A nagyvárosi, több emeletes pláza villanyvilágítása kialudt, de a vásárló közönség fegyelmezetten hagyta el a helyszínt, pánik, lökdösődés nélkül. 

(A jelek szerint nekünk háború, vagy természeti katasztrófa kell, hogy megértéssel, kölcsönös segítségnyújtással, idegesség, tolakodás nélkül tudjunk egymás közelében létezni.)

A viharos időjárás okozta anyagi károk eddig már igen jelentősek.

A telet búcsúztató utolsó esőt a héber nyelv és hagyomány malkos (מלקוש) néven nevezi, és március végén - április elején jelentkezik. Ilyen késői és erejű búcsút már régen látott Izrael földje, bár nagyon ritkán nyáron is meglephet bennünket egy-egy zápor.

A hűvös, esős-viharos időjárás az előrejelzések szerint péntekig, esetleg szombatig velünk marad. ◙

Történelmi rekord: 70 év alatt Izrael lakossága megtízszereződött

Az Állam kikiáltása és az azt követő Függetlenségi Háború óta eltelt 70 év során az ország lakossága megtízszereződött. Míg 1948-ban 805 ezer ember élt az akkori fegyverszüneti határok között, addig ma Izrael országát közel 9 millió – pontosan 8.842 millió ember lakja. 

Szemléltető példa: Az Egyesült Államokat 1948-ban 146 millió ember lakta. Ha ilyen ütemben fejlődött volna, ma 1.46 milliárdan lennének, ezzel szemben ma 325 millióan vannak.

A Statisztikai Hivatal számítása szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az Állam fennállásának századik  évfordulóján, 2048-ban meghaladja a 15 milliót (Izrael a “területekkel” együtt alig 26 ezer négyzetkilométeres!)

Izrael sokszínű lakosságából 6,589 millió zsidó nemzetiségű (itt ezt nem vallásnak, hanem nemzetiségnek tekintik, mint ahogy az is), ez az összlakosság 74.5%-át teszi ki. Az arab lakosság létszáma megközelíti a 2 milliót, pontosan 1,849 millió, az összlakosság 20,9%-a. Többségük muzulmán, a kisebbség keresztény vallású.

Egyik csoporthoz sem tartozik 404 ezer lakos (4,6%): ők javarészt zsidó olék élettársai, zömmel orosz anyanyelvűek.

A tavalyi Függetlenségnap óta 177,000 gyerek született és 41 ezer volt az elhalálozottak száma. Az utóbbi évben 28,000 olé – zsidó bevándorló – érkezett.

Az államalapítás óta 3,2 millió bevándorló érkezett Izraelbe. 

Két nagy bevándorlási hullám volt. Az első az államalapítást követő két évben, amikor a „Seerit hápletá”, a Vészkorszak megmaradottjai és az arab országokból elüldözött zsidók érkeztek. A második nagy hullám az 1990-es években jött, amikor az egykori Szovjetunióból több, mint 900 ezer bevándorló érkezett.

Izraeli polgárainak 44 százaléka él az ország 16 legnagyobb városában. A legtöbb lakosa Jeruzsálemnek van, összesen 882 ezer.

Tel Aviv önkormányzati határain belül ennek csak a fele lakik, ám a körülötte épült, Gus Dán-nak nevezett konglomerációban 3 millió! A nagyvárosi övezet északi határa Kfár Szábá, Ramat Aviv és Herzlia, a déli Rison Lecion, Bat Jam és Holon. Nyugatról a tengerpart, keleten Petach Tikva határolja, benne Ramat Gan, Bné Brák, Givátájim.

A harmadik legnagyobb város Haifa, elővárosaival, a “Krajot”-okkal együtt félmillióan lakják.

Beer Séva több, mint 200 ezer lakosú.

Százezres városok még Asdod, Askelon, Natanja és Rehovot. ◙

Az izraeli fegyveres védelem elesettjeinek az emléknapja ♦ יום הזיכרון לחללי מערכות ישראל

Kedden este kezdődik az izraelföldi zsidó önvédelem elesett katonáinak és az ellenünk nemzedékek óta folytatott arab terror áldozatainak az emléknapja.

A megemlékezés hivatalos megnevezésa "Jom házikáron lecháláléj máárechot Jiszráél", vagyis Izrael harctereinek, avagy frontjainak az elesettjeiről van szó.

Ez magában foglalja nem csak az 1948-ban megalakult Izraeli Védelmi Hadsereget (CÁHÁL, C'vá Hágáná L'Jiszráél) hanem az államalapítás előtti fegyveres zsidó önvédelem harcosait is. A derékhad a Hágáná volt, ennek elitcsapata a Pálmách. 

Két partizánosztag, az Écel és a Lechi fegyveresei a brit mandátumi terror és arab terror ellen zsidó terrorral léptek fel. Utóbbiak törpe kisebbségben voltak előbbiekkel szemben.

♦

Este nyolckor Izrael-szerte megszólalnak a szirénák, megkezdődnek a hivatalos megemlékezések. 

Túl a szózatok tövig koptatott kliséin, a félárbocra eresztett izraeli zászlókon legyünk most lélekben azokkal, akik a gyerek, az apa, a férj sírjánál könnyeznek.

Mert ők az igazi vesztesek. ◙