Fedezd fel a héber nyelvet! ✲ Könyvekről és számokról

KÖLCSÖNKÖNYVTÁR A VASÚTÁLLOMÁSON

A SZÁMECH – PÉ/FÉ – RÉS gyökből képez a héber nyelv egy sereg, a kultúra alapjait jelentő kifejezést.

Izrael népét a Könyv Népének hívják: ám hászéfer (עם הספר), ahol az ám (עם) a nép, a széfer (ספר) a könyv vagy irattekercs.

Az iskola héberül bét széfer (בית ספר), vagyis „a könyv háza”.

Mózes tanítónk, vagy ahogy héberül tiszteljük, Mose rábénu (משה רבנו) a Szináj hegyről – Hár Szináj (הר סיני) – hozta le a Tíz Igét, és mindmáig a Tóramásoló, a szofér (סופר) feladata az ősi szövegek hű, betűszerinti leírása, éspedig hagyományos pergamenre, hagyományos tintával, két és fél ezer év óta változatlan formájú betűkkel.

Szoférnek nevezik az Írás-tudókat is. A legelső Ezra volt, akit Ezra hászofér (עזרא הסופר) névvel is illetnek. Ő volt a hetven évig tartó babilóniai száműzetésből a Szentföldre visszatért zsidók szellemi vezetője. Neki tulajdonítják a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének – Széfer Torá (ספר תורה) – a szerkesztését, fejezetekre tagolását, sőt, a ma használt „szögletes” héber írásmód bevezetését. A Biblia egyik prófétai könyve is az ő nevét viseli (a magyar Bibliákban Ezsdrás a neve.)

A Biblia tiszteletteljes elnevezése: a Könyvek Könyve, héberül Széfer hászfárim (ספר הספרים).

A modern héber nyelvben az író is szofér, az írónő pedig szoferet (סופרת). Az irodalom szifrut (ספרות), a könyvtár pedig szifrijá (ספריה). A könyvtáros az száfrán (ספרן), a könyvtárosnő száfránit (ספרנית).

A mese, történet héberül szipur (סיפור). Aki történeteket mesél, az möszápér szipurim (מספר סיפורים); így nevezik a nagyot mondó embereket is.

Különös vonása a héber nyelvnek a Könyv és a Szám rokonítása. A szám ugyanis héberül miszpár (מספר), ami a fenti gyökből származik. Számolás és olvasás nem esik messze egymástól: a magyar is „megolvassa” a kapott pénzt.

A szifrá (סיפרה) – számjegy. A szifrur (ספרור) megszámozást, lapszámozást jelent.

Ugyanez a hárombetűs gyök szolgál a fodrászathoz kapcsolódó fogalmakra is. A szápár (ספר) fodrászt, borbélyt jelent, illetve, ha hölgy az illető, akkor szápárit (ספרית). A fodrászat héberül mászpérá (מספרה), a frizura tiszpóret (תספורת).

A széfer és a szápár – könyv, illetve fodrász – szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk le (ספר), akárcsak a möszápér – elbeszél, elmesél – illetve a miszpár – szám – szavakat (מספר). A szifrut – irodalom – illetve a szápárut – fodrászat – szavakat ugyancsak (ספרות). Élő beszédben nyilvánvaló a különbség, de a pontozatlan héber írásban a magánhangzók nem-jelölése miatt csak a teljes mondat értelme nyújt eligazítást. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Elektrooptika égő sárkányok ellen, avagy hintőpor a gennyes kelésre • A hadsereg új módszerrel próbálkozik

A „Kán 11” televízió csütörtök esti híradója közölte: péntektől a hadsereg új módszerrel kísérli meg hárítani a Gázai övezet területéről immár hónapok óta érkező égő sárkányokat és az újabban felbocsátott robbanóanyaggal megrakott hélium-léggömböket.

A módszer elektrooptikai érzékelőn alapszik, amelyet az utóbb bemutatott „Firefly” mini-drón repít a magasba, és amely 7 kilométeres távolságból észleli az ellenséges sárkányt és azt megsemmisíti, úgy, hogy az még a Gázai-övezet területén érjen földet.

Az eszközt az Elbit hi-tech vállalat fejlesztette ki.

A televíziós ismertető figyelmeztet: ne örüljünk korán, a filléres költségű és tömegével felbocsátott szabotázs-eszközök elleni drága és bonyolult eszköznek még csak a prototípusa került bevetésre, és a végleges bizonyításra még várni kell.

A mai napon (pénteken) több, mint húsz tűzesetet jelentettek az úgynevezett „Ótef Áza” régióból, vagyis a Gázai övezet közvetlen környékéről.

Ami pedig a hadüzenet nélküli háborúra adott valódi, katonai válaszadást illeti, az bizony késik, ha ugyan nem múlik.

Mert erre a pofátlanul merész kihívásra a bármely szellemes technikai megoldások kiagyalása és a kísérletezgetés, valamint a politikusok üres nyilatkozat-sorozata nem egyéb, mint hintőpor egy gennyező kelésre, amely attól meg nem gyógyul. Sőt… ◙

A legsúlyosabb kémkedési ügy Vaanunu óta ✲ Hazaárulás Afrikában ✲ Gonen Szegev volt miniszter és Kneszet-képviselő Iránnak kémkedett ✲ A harci pilóta és gyermekorvos kábítószer-kereskedelem miatt is ült ✲ Iránban is megfordult ✲ Katonai titkokat adott át az ellenségnek

A Sin-Bét, Izrael belbiztonsági szolgálata hétfő délután közölte: Gonén Szegev volt minisztert és Kneszet-képviselőt májusban, az országba érkezését követően őrizetbe vették, miután egy afrikai állam kiadta őt Izraelnek.

Gonén 2012-ben, nigériai tartózkodása idején kapcsolatba lépett Irán hírszerzőivel. Két ízben is megfordult Iránban, ahol Izrael katonai biztonsági berendezéseiről, energiahálózatáról és biztonsági kulcsemberek személyi adatairól adott át információt.

Különleges távközlési eszközöket kapott, hogy bárhonnan kapcsolatba léphessen megbízóival.

Az 1956-ban, az országban született Gonén fiatalon imponáló karriert futott be. Harci pilóta lett, századosi rendfokozatban. Leszerelése után a Beer Séva-i Ben Gurion Egyetemen tanult és gyermekorvosi diplomát szerzett.

Később a politikai felé fordult: 1992-ben a “héja”-elveket valló Cómet-párt Kneszet-képviselője lett, mégis elfogadta Rabin miniszterelnök ajánlatát, és kormányában energia- és infrastruktura-miniszteri állást töltött be.

Miután kábítószer-kereskedelmi ügybe keveredett, 2005-ben öt éves börtönbüntetéssel sújtották, ebből két évet ült le, majd az afrikai Nigériába költözött, ahol orvosként praktizált.

Izrael biztonsági szervei további részletek közlését egyelőre nem engedélyezik. ◙