KÖLCSÖNKÖNYVTÁR A VASÚTÁLLOMÁSON
A SZÁMECH – PÉ/FÉ – RÉS gyökből képez a héber
nyelv egy sereg, a kultúra alapjait jelentő kifejezést.
Izrael népét a Könyv Népének hívják: ám
hászéfer (עם הספר), ahol az ám (עם) a
nép, a széfer (ספר) a könyv vagy irattekercs.
Az iskola héberül bét széfer (בית ספר), vagyis „a könyv háza”.
Mózes tanítónk, vagy ahogy héberül
tiszteljük, Mose rábénu (משה רבנו) a
Szináj hegyről – Hár Szináj (הר סיני) –
hozta le a Tíz Igét, és mindmáig a Tóramásoló, a szofér (סופר) feladata az ősi szövegek hű, betűszerinti leírása, éspedig
hagyományos pergamenre, hagyományos tintával, két és fél ezer év óta
változatlan formájú betűkkel.
Szoférnek nevezik az Írás-tudókat is. A
legelső Ezra volt, akit Ezra hászofér (עזרא הסופר) névvel is illetnek. Ő volt a hetven évig tartó babilóniai
száműzetésből a Szentföldre visszatért zsidók szellemi vezetője. Neki
tulajdonítják a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének – Széfer Torá (ספר תורה) – a szerkesztését, fejezetekre tagolását, sőt, a ma használt
„szögletes” héber írásmód bevezetését. A Biblia egyik prófétai könyve is az ő
nevét viseli (a magyar Bibliákban Ezsdrás a neve.)
A Biblia tiszteletteljes elnevezése: a Könyvek Könyve, héberül
Széfer hászfárim (ספר הספרים).
A modern héber nyelvben az író is szofér, az írónő pedig szoferet (סופרת). Az
irodalom szifrut (ספרות), a könyvtár pedig szifrijá (ספריה). A könyvtáros az száfrán (ספרן), a könyvtárosnő száfránit (ספרנית).
A mese, történet héberül szipur (סיפור). Aki történeteket mesél, az möszápér szipurim (מספר סיפורים); így nevezik a nagyot mondó embereket is.
Különös vonása a héber nyelvnek a Könyv és a
Szám rokonítása. A szám ugyanis héberül miszpár (מספר), ami a fenti gyökből származik. Számolás és olvasás nem esik
messze egymástól: a magyar is „megolvassa” a kapott pénzt.
A szifrá (סיפרה) – számjegy. A szifrur (ספרור) megszámozást, lapszámozást jelent.
Ugyanez a hárombetűs gyök szolgál a
fodrászathoz kapcsolódó fogalmakra is. A szápár (ספר)
fodrászt, borbélyt jelent, illetve, ha hölgy az illető, akkor szápárit (ספרית). A fodrászat héberül mászpérá (מספרה), a frizura tiszpóret (תספורת).
A széfer és a szápár – könyv, illetve fodrász
– szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk le (ספר),
akárcsak a möszápér – elbeszél, elmesél – illetve a miszpár – szám – szavakat (מספר). A szifrut – irodalom – illetve a szápárut – fodrászat –
szavakat ugyancsak (ספרות). Élő beszédben nyilvánvaló a különbség,
de a pontozatlan héber írásban a magánhangzók nem-jelölése miatt csak a teljes
mondat értelme nyújt eligazítást. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése