Hol szerepel a Hatnapos Háború Mózes öt könyvében?

Izrael hitének alaptétele, hogy a Bibliában, a héber Tánách-ban (Tóra, Neviim, Ktuvim, vagyis Mózes öt könyvében, a prófétai könyvekben és a Szentiratokban, pl. a Zsoltárokban) az ezeket sugalmazó személyes Isten nyilatkozik meg. A megnyilatkozás pedig magában foglal "minden időket".

Az utóbbi századok ismert Tóra-tudósa volt Élijáhu ben Solomon Zalman rabbi (1720-1797), akit lakóhelyéről Vilnai Gáonnak neveztek. A Gáon (ez a héber szó a latin "géniusz" és a magyar "lángész" megfelelője) nem csak a Tórában búvárkodott, hanem világi tudományokban is, főképpen a matematikában.

✲

Mózes öt könyvét több, mint kétezer esztendővel ezelőtt a Nagy Gyülekezet Férfiai (Ánséj Kneszet hágdolá) osztották fel a már abban a korban is ismeretes hagyomány alapján összesen 5845 versre (pászuk, szimán).

A „Gáon” ötlete: az Ötkönyv összes versét, az elejétől a végéig folyamatosan, vagyis 1-től 5845-ig "ömlesztve" számozza, tekintet nélkül a könyvekre és a fejezetekre – és az 5845 verset megfelelteti a történelem Tóra által megjelenített 5845 évének. (Most 5779.-ben vagyunk.)

Nézzük meg, miként jelentkezik Mózes ötödik könyvében (31:3) egy Izrael szempontjából sorsdöntő év, a héber időszámítás szerinti 5727-es év: a polgári (keresztény) időszámítás szerinti 1967.

A Hatnapos Háború éve.

Íme 1967, azaz az 5727. év, illetve a neki „megfelelő” 5727. vers:

ה' אֱלֹהֶיךָ הוּא עֹבֵר לְפָנֶיךָ, הוּא־יַשְׁמִיד אֶת־הַגּוֹיִם הָאֵלֶּה מִלְּפָנֶיךָ וִירִשְׁתָּם; יְהוֹשֻׁעַ, הוּא עֹבֵר לְפָנֶיךָ, כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר ה'׃

"Az Örökkévaló, a te Istened maga kel át előtted és kipusztítja azokat a népeket, és te meghódítod őket. Józsué kel majd át előttetek, ahogyan megmondta az Örökkévaló."

A Jordánon egykor átkelt Izrael kései utódainak nem célja a környéken élő rokonnép kipusztítása. Ám abban az évben Isten különös kegyelméből világraszóló győzelmet arattunk Jismáél fiain, akik viszont egyáltalán nem titkolták, hogy céljuk Izrael maradékának gyökeres kiirtása.

A módszer nem alkalmazható évről-évre követhető jóslatokra. Néhol csupán egy-egy megemlített szám vagy fogalom utal – utólag! – az illető év történéseire, jellemző eseményére. ◙

Jeruzsálem-nap 🕎 Jom Jerusálájim 🕍 יום ירושלים

Vasárnap este kezdődik a Jeruzsálem-nap, amikor Izrael népe és Jeruzsálem hívei szerte a Földön az Óváros felszabadításának az 52. évfordulójára emlékeznek, a zsidó időszámítás szerint.

A Gergely naptárban az esemény 1967. június 7-én történt.

Ezen a napon, a Hatnapos Háború harmadik napján űzte ki a Cáhál, az Izraeli Hadsereg a "Jordán Légió" (a néhai Husszein király beduin hadserege) katonáit a Város történelmi negyedéből, ahol 19 éves jelenlétük alatt minden zsinagógát leromboltak.

Szombat estétől vasárnap estéig országszerte ünnepségekkel emlékeznek meg a főváros újraegyesítéséről. ◙

Nincs koalíció, vissza az urnákhoz! ✷ Lieberman nem alkuszik💥 Másodszor robbantotta a jobboldali kormányt ✷ Egy hónappal felesküdése után a 21. Kneszet feloszlatta magát

A legutóbbi választások április 9-én Binjámin Netanjáhu miniszterelnök győzelmével végződtek, így Reuven Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással. 

Az Állam történetében első ízben történt meg, hogy az államelnök által kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az erre adott négy hét, majd az adható további két hét alatt képtelennek bizonyult kormányképes koalíciót létrehozni. A Likud ekkor a Kneszet feloszlatását kezdeményezte, hogy Netanjáhunak ne kelljen visszaadnia a megbízatást az államelnöknek, aki azt más jelöltnek adhatta volna.

Így éppen egy hónappal azt követően, hogy Izrael Állam sorban huszonegyedik országgyűlése felesküdött, ugyanez a Kneszet csütörtökre virradó éjjel feloszlatta magát. 

Ez azt jelenti, hogy megismételt választásokra kerül sor, amelyre szeptember 17-ét jelölték ki. Ez a keddi nap kevesebb, mint két héttel előzi meg Ros hásáná-t, a „zsidó újévet”, a zsidó nép egyik legnagyobb ünnepét.

✷

A hetekig tartó dráma „főhőse” kétségkívül Avigdor Lieberman, a főleg oroszországi hátterű izraelieket tömörítő „Jiszráél béjténu” (Izrael az otthonunk) párt erősen jobboldali szemléletű alapító elnöke, akinek másodszorra sikerült robbantania egy jobboldali kormányt.

Lieberman pártja csatlakozása feltételéül szabta, hogy a sorköteles-korú jesiva-tanulók (ultraortodox fiatalemberek) katonai szolgálatáról 2018. februárjában általa beterjesztett és első olvasatban elfogadott törvényt változtatás nélkül bocsássák második és harmadik olvasatra. A két ultraortodox párt, a Jáhádut háTorá és a SASZ tiltakozott: ők az említett törvényjavaslatban változtatásokat követelnek.

Ebből Lieberman az utolsó percig nem engedett, Netanjáhu pedig nem volt képes kompromisszumra bírni a chárédi pártokat.

A Jiszráél béjténu 5 mandátumával együtt a koalíció összesen 65 mandátummal kormányozott volna a 120 tagú Kneszetben. 

Járiv Levin, a koalíciós megbeszélések vezetésével megbízott turisztikaügyi miniszter (Likud) csütörtökön azt állította, hogy fentieken kívül Lieberman három miniszteri állást és öt minisztériumot is kért Netanjáhutól.

Az új választások várható összköltségét – közpénzen finanszírozott agit-prop, szervezés, munkaszüneti nap – két- és ötmilliárd sékel közé becsülik.

✷

Mint emlékezetes, tavaly Lieberman volt az, aki tiltakozásként lemondott honvédelmi miniszteri állásáról és pártjával kilépett a kormányzó Likud-koalícióból, amiért a Hamasz hetekig tartó rakétaháborúját Netanjáhu – szerinte – nem torolta meg kellőképpen, és még jelentős pénzeket is átengedett Gázába Katarból és más forrásokból.

Ezek után tavaly, december 24-én a kormánykoalíció frakció-vezetői egyhangúlag döntöttek a Kneszet feloszlatásáról, amelyet a következő napon megszavaztak meg, majd azt törvényerőre emelték. 

A negyedik Netanjáhu-kormány megbízatása idén  novemberben járt volna le. 

✷

Egy nagyobb hadjárat Gázában, a "Területek" annektálása, a chárédi sorkötelesek bevonultatása, a költségvetési hiány kezelése – igen vagy nem...

Iszonyú tétjei vannak a következő választásoknak! ◙