Van,
ahol játékszer, máshol sportszer. És van, ahol harcászati eszköz.
Az
első példányok rádióirányítású mini-repülők voltak. Motorjuk jellegzetes
zümmögő hangja miatt az angol nyelvterületen drone-nak, méh-herének nevezték
el. A magyar helyesírás fonetikusan drónnak írja.
Izraelben már a kezdetek kezdetén
megismerkedtek vele: ahol repülőgépeket és rakétákat gyártanak, ott nem jelent
problémát a távirányítású repülőgép megtervezése és legyártása.
A kezdetekben miniatűr repcsik voltak, ezért
a héber nyelvújítás mázlát (מזל"ט)-nak nevezte el – mátosz záir lölo
tájász, מטוס זעיר ללא טייס – , vagyis miniatűr pilótanélküli
repülőnek.
A legutóbbi drón-nemzedék már komolyabb.
Méretei az utasszállító gépekével vetekszenek, nevéből ezért kimaradt a „záir”,
a miniatűr, és lett málát, vagyis mátosz lölo tájász, מטוס ללא טייס (מל"ט).
Mire használható?
Az első drónok békés célúak voltak:
postaküldemények, élelmiszercsomagok ledobása távoli, nehezen hozzáférhető
vidékeken, vegyi- vagy sugárfertőzés semlegesítése ember számára veszélyes
területen.
Az új találmány azonban, mint oly sok más,
hamar megtalálta a katonai alkalmazás lehetőségeit.
Izrael az első országok egyike, amely képes
volt megtervezni és előállítani a pilóta nélküli repülő automatákat. Ám
hamarosan a terrorszervezeteknél is megjelentek a drónok. Azóta a Hamasz és a Hezbollah
is képes előállítani drónokat: az Izraeli Légierő már több, izraeli területre
berepült ellenséges „darazsat” lelőtt. Vizsgálatukkor valamennyin
nagy felbontású kamerákat találtak.
A drónok tehát kémkedésre is kiválóan
alkalmazhatók.
Egy drónnal át lehet repülni határokat, földi
vagy műholdas távirányítással százkilós bombákkal be lehet repíteni őket egy
stadionba, egy ünneplő embertömegbe, egy irodaház ablakába. Alig néhány hete a
Légierő a Holt-tenger térségében lelőtt egy drónt. Roncsainak megvizsgálása
iráni eredetre utalt. Teheránból nemsokára megerősítették: ők küldték szíriai
területről a dimonai nukleáris kutatóintézet fölé, fényképezési-felderítési
céllal.
A legnagyobb veszélyt az utasszállító
repülőgépek számára jelentik: egy alig látható, a pilóta által csak az utolsó
pillanatban észlelt, bombával szerelt drón ütközése katasztrofális
következménnyel járhat. Izrael ezért különleges erőfeszítéseket tesz
a drónokkal elkövetett terror megelőzésére és kivédésére.
Az új
védelmi-elhárító technológiát Izrael már kifejlesztette. A tervező
és megvalósító cég az Elbit Systems, Izrael (és a világ) egyik vezető hi-tech
vállalata.
Az ellenséges drón-támadást elhárító rendszer
neve ReDrone, vagyis ellen-drón. Ugyanaz az ellenséges drónok elleni védelemnek, mint a Vaskupola a
rakéták elleni védelemnek.
A fejlesztés és a gyártás ötletét egy
megtörtént eset adta, amikor egy teljesen ártalmatlan izraeli drón, amely mezőgazdasági
permetezést végzett, alig 700 méteres közelségbe került egy, a loddi Ben Gurion
repülőtérről felszállt utasszállítóhoz.
A ReDrone kimutatja, azonosítja, nyomon
követi és végül megsemmisíti az ellenséges drónt, sőt,
különböző irányokból összehangoltan, egy időben küldött több drónt is.
A rendszer úgy működik, hogy megtámadja a
behatoló drón kommunikációs rendszerét, leállítja rádiókapcsolatát az
irányítójával, ezáltal semlegesíti annak navigációs képességeit.
A ReDrone meg tudja fejteni a
drón és annak üzemeltetője jeleit, ami által az ellenséges repülőt küldő helyet
is pontosan be tudja mérni.
Nagy előnye, hogy gyorsan lehet telepíteni
különböző területeken, és minden időjárási körülmények között
működőképes. ◙