Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2019. október 11., péntek

Török-szír határvidék: a kivonuló amerikaiak a bevonuló törökök martalékául hagyják a kurd népességet ✦ Izraeli aggodalom: bennünket is magunkra hagynak Iránnal szemben?

SZÍRIA: ÉSZAKON A KURD NÉPESSÉGŰ TÖRÖK HATÁR.
A TÉRKÉP LEGALJÁN, BALOLDALT IZRAEL: GALILEA ÉS A GOLÁN

A török légierő csütörtökön bombázta a szíriai határ túloldalán található kurd településeket, a tűzérség csapásokat mért kurd harci állásokra, majd a hadsereg szárazföldi előörsei is átlépték a határt.

Észak- és északkelet Szíria jórészt kurdok-lakta területe az ugyancsak kurd többségű Anatóliának, délkelet-Törökországnak mintegy a határon átnyúló folytatása.

Itt vetette meg a lábát az ISIS, hogy Szíriában és Irakban, majd az egész Közel-Keleten iszlám kalifátust létesítsen. Az Egyesült Államok hathatós segítségével a helyi kurd autonómia hadserege sokezres áldozat árán megállította a terror-világszervezet előretörését.

A kurdok joggal tartanak egy "etnikai tisztogatástól", amelyben a törököknek hírhedt gyakorlata van a száz éve végrehajtott  örmény népirtás óta.

Trump elnök a napokban bejelentette, hogy az USA erőit kivonja a térségből: ezzel pedig máris felborult egy erőegyensúly a területet védő kurd fegyveresek és a még mindig jelenlévő, bár defenzívába szorult ISIS között.

A megtámadott kurdok abbahagyták az ISIS elleni harcot, és partizánháborúra rendezkedtek be a fatális túlerőt jelentő török behatolók ellen. Jelentések szerint elhagyták a terroristákat fogva tartó táborok őrhelyeit is: a távozó amerikaiak csak annyit tettek, hogy két ismert ISIS tömeggyilkost magukkal vittek valahová, talán Irakba.


Izraelben általános megdöbbenést keltett az amerikai fordulat. A velünk  ellenséges Szíria – északi szomszédunk. A drámai fordulat és következményei egyelőre csak az ország tőlünk legtávolabbi régióit sújtják, de az USA vezetésének hirtelen és váratlan stratégiai fordulata értetlenséget és aggodalmat váltott ki Izraelben.

A – mondhatni – millió dolláros kérdés: vajon az Izrael és Irán, illetve annak hozzánk közeli szövetségesei között kirobbanó nagyon is lehetséges konfliktusban is távol tartaná magát azt USA hadserege?

Izraelnek 2019-ben 9 millió lakosa van, területe 21 ezer km². Iránnak 82 millió lakosa van, 1.6 millió km² területen.

Irán politikai és katonai hatalmának a háttere óriási nyersolaj-tartaléka, amellyel képes szembeszállni az Egyesült Államok és részben Európa bojkott-politikájával.

Izrael önmagában csak az információ-technológia terén remélhet győzelmet egy Irán elleni háborúban: emlékezetes az állítólag izraeli fejlesztésű Stuxnet számítógépes “féreg”, amellyel százezer iráni katonai komputert sikerült megfertőzni. Az Iszlám Köztársaság viszont gőzerővel növeli cirkáló rakéta-arzenálját, és Észak-Korea know-how-ja segítségével nukleáris fegyvert fejleszt.

Ellentétben a kivonuló amerikaiakkal, Oroszország tevőlegesen beavatkozik a 2011 óta tartó szíriai polgárháborúba. Izraelt jogosan nyugtalanítja a szíriai tengerparton, a libanoni határ közelében fekvő Tartusz városában kiépített hatalmas orosz támaszpont, amelyből egy háború folyamán képesek megzavarni az izraeli rakétavédelmet, de az izraeli légierő gépeit is megtámadhatják.

Az amerikai politika legújabb fordulata növelte a közel-keleti közeljövő bizonytalanságát. Trump elnök az utóbbi órákban “közös nevező keresésére” utasította a török és a kurd feleket… ◙

1 megjegyzés:

  1. Izraelnek nem kellene izmoznia Iránnal, mert eddig sem ment semmire - Észak-Koreával kifejlesztették az atomfegyvereket - viszont Irán jelentősen megerősödött katonailag. Jövőre lejár a fegyverszállítási tilalom, biztosan ugrásszerűen növelni fogják fegyveres beszerzéseiket !
    Valamikor együtt tudtak működni - Irak-Irán háborúban - nem a szembenállást kellene keresni !
    Az USA meg csak azokat árulja el akik a "szövetségesei" illet az érdekeiket védi !

    VálaszTörlés