Fedezd fel a héber nyelvet ✧ Fő a fej

A Ros (ראש), mondhatni, a legfőbb szó a héber nyelvben, hiszen főt, fejet jelent.

Nemrégen volt Ros Hásáná (ראש השנה), az újév, amit a héber úgy fejez ki, hogy az év feje. Néhány nap múlva, október 29-én megjelenik az újhold vékony sarlója az égen: Ros Chódes (ראש חודש), új hónap,  Chesván havának „feje”, elseje köszönt be. 

A hónapot jelentő chódes – חודש – egyébként a chádás (חדש), új szóból származik, de a hónap fogalomra használják a holdat jelentő járéách (ירח) szót is. A mézeshetek héberül jerách dvás (ירח דבש), vagyis mézes hónap.

Még előtte, 26-án, szombaton a Tóra legelső fejezetét, a Berésit (בראשית) hetiszakaszt olvassák fel: ezzel újra kezdődik az örök körforgás, akár az életben. Az ötödik könyv utolsó hetiszakasza, a Háázinu (האזינו) után, amely azt jelenti: „hallgassatok”, vagy inkább „figyeljetek” és amelyben Mózes elbúcsúzik a néptől, következik az első, a Berésit, a „Kezdetben”. Ez a BeRÉSit is a ROS – ראש – azaz fej szóból ered.

Az elsőt jelentő rison – ראשון – nemkülönben. A hét első napja – jom rison (יום ראשון), „fő nap”, ami a naptárban a vasárnapnak felel meg, és elég zavart okoz az új oléknak, hiszen héberül ez a hét-fő...

A Tel Avivtól délre fekvő nagy város neve Rison Lecion (ראשון לציון), amit nem „Cion fejének”, inkább a „Cionban első” szavakkal fordíthatunk legjobban magyarra. Rison Lecion az országos szefárd főrabbi méltósága, címe is.

És ha már a főrabbiról esett szó, az héberül ráv rási (רב ראשי), ami megfelel a magyar nyelv logikájának is: a fő ott is fejet és főt, főnököt, „fejest” jelent.

Ros háájin (ראש העין), vagyis Forrásfő  a neve a Petach Tikvától keletre fekvő városnak. (Az ájin – עין – szó szemet is, forrást is jelent.)

A Ros piná (ראש פינה) szegletkövet, sarokkövet jelent, és egy község neve a Gálilban. A nevet a 118. zsoltár ihlette: „A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé vált”.

A politikából se maradhat ki a fej: a ros hámemsálá (ראש הממשלה) – kormányfő, miniszterelnök, a ros háir (ראש העיר) pedig a „város feje”, vagyis polgármester. Mindkettőnél régebbi méltóság a ros jesivá (ראש ישיבה), a Tóraiskola vagy Tanház feje, dékánja.

Gyakori szó a „méros” (מראש), ami szó szerint azt jelentené, hogy „a fejtől”, de valódi értelme „jó előre”, például tudott vagy előkészített valaki valamit.

A „résit kol” (ראשית כל) jelentése: mindenekelőtt. Ugyanez a jelentése a „böros ubörisoná” (בראש ובראשונה) kifejezésnek is, csak éppen hangsúlyozottabban, minthogy a ראש, a fej kétszer szerepel benne.

A „ros pátúách” (ראש פתוח) nem verekedésben szétnyílt fejet jelent, amire szó szerinti jelentéséből következtethetnénk, hanem nyílt észt. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Drón ellen – redrón ✧ Napjaink harcászata

Van, ahol játékszer, máshol sportszer. És van, ahol harcászati eszköz.

Az első példányok rádióirányítású mini-repülők voltak. Motorjuk jellegzetes zümmögő hangja miatt az angol nyelvterületen drone-nak, méh-herének nevezték el. A magyar helyesírás fonetikusan drónnak írja.

Izraelben már a kezdetek kezdetén megismerkedtek vele: ahol repülőgépeket és rakétákat gyártanak, ott nem jelent problémát a távirányítású repülőgép megtervezése és legyártása.

A kezdetekben miniatűr repcsik voltak, ezért a héber nyelvújítás mázlát (מזל"ט)-nak nevezte el – mátosz záir lölo tájász, מטוס זעיר ללא טייס – , vagyis miniatűr pilótanélküli repülőnek.

A legutóbbi drón-nemzedék már komolyabb. Méretei az utasszállító gépekével vetekszenek, nevéből ezért kimaradt a „záir”, a miniatűr, és lett málát, vagyis mátosz lölo tájász, מטוס ללא טייס (מל"ט).

Mire használható?

Az első drónok békés célúak voltak: postaküldemények, élelmiszercsomagok ledobása távoli, nehezen hozzáférhető vidékeken, vegyi- vagy sugárfertőzés semlegesítése ember számára veszélyes területen.

Az új találmány azonban, mint oly sok más, hamar megtalálta a katonai alkalmazás lehetőségeit.

Izrael az első országok egyike, amely képes volt megtervezni és előállítani a pilóta nélküli repülő automatákat. Ám hamarosan a terrorszervezeteknél is megjelentek a drónok. Azóta a Hamasz és a Hezbollah is képes előállítani drónokat: az Izraeli Légierő már több, izraeli területre berepült ellenséges „darazsat” lelőtt. Vizsgálatukkor valamennyin nagy felbontású kamerákat találtak.

A drónok tehát kémkedésre is kiválóan alkalmazhatók.

Egy drónnal át lehet repülni határokat, földi vagy műholdas távirányítással százkilós bombákkal be lehet repíteni őket egy stadionba, egy ünneplő embertömegbe, egy irodaház ablakába. Alig néhány hete a Légierő a Holt-tenger térségében lelőtt egy drónt. Roncsainak megvizsgálása iráni eredetre utalt. Teheránból nemsokára megerősítették: ők küldték szíriai területről a dimonai nukleáris kutatóintézet fölé, fényképezési-felderítési céllal. 

A legnagyobb veszélyt az utasszállító repülőgépek számára jelentik: egy alig látható, a pilóta által csak az utolsó pillanatban észlelt, bombával szerelt drón ütközése katasztrofális következménnyel járhat.  Izrael ezért különleges erőfeszítéseket tesz a drónokkal elkövetett terror megelőzésére és kivédésére. 

Az új védelmi-elhárító technológiát Izrael már kifejlesztette.  A tervező és megvalósító cég az Elbit Systems, Izrael (és a világ) egyik vezető hi-tech vállalata.

Az ellenséges drón-támadást elhárító rendszer neve ReDrone, vagyis ellen-drón. Ugyanaz az ellenséges drónok elleni védelemnek, mint a Vaskupola a rakéták elleni védelemnek.

A fejlesztés és a gyártás ötletét egy megtörtént eset adta, amikor egy teljesen ártalmatlan izraeli drón, amely mezőgazdasági permetezést végzett, alig 700 méteres közelségbe került egy, a loddi Ben Gurion repülőtérről felszállt utasszállítóhoz.

A ReDrone kimutatja, azonosítja, nyomon követi és végül  megsemmisíti az ellenséges drónt, sőt, különböző irányokból összehangoltan, egy időben küldött több drónt is.

A rendszer úgy működik, hogy megtámadja a behatoló drón kommunikációs rendszerét, leállítja rádiókapcsolatát az irányítójával, ezáltal semlegesíti annak navigációs képességeit.

A ReDrone meg tudja fejteni a drón és annak üzemeltetője jeleit, ami által az ellenséges repülőt küldő helyet is pontosan be tudja mérni.

Nagy előnye, hogy gyorsan lehet telepíteni különböző területeken, és minden időjárási körülmények között működőképes. ◙

Szukot - Sátoros ünnep ✧ 2019 - 5780

Vasárnap, október 13-án este veszi kezdetét a Sátoros ünnep, héber nevén Szukot. Ellentétben a néhány nappal korábban tartott, komor hangulatú Jom Kipurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a tizenötödik napjától a 21. napig: "...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait midőn kivezettem őket Egyiptomból..."

A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrakat" jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb bódé-féle építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szó szerint kevesen tartják be: csak a fő étkezésekre vonul be a család, a vendégek. 

Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki. Ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A "szuká"-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti ősz még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon sok iroda félnapos szolgálatot, vagy szünetet tart. Az autóbusz- és vasúti közlekedés félünnepen működik. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi oktatás az ünnep után kezdődik. ◙