A
második ünnepnap az idén, amelyet a koronavírus
jegyében kell eltöltenünk. Némi vigasz, hogy Izraelben immár kiülhetünk-beülhetünk
kávéra-sütire, egy jó falatra kedvenc helyünkön. (Nem az ünnep és az azt követő szombat alatt.)
A
következő ünnepnap már csak ősszel jön el, Ros hásáná, Újév. Ki tudja, vajon
még akkor is viselnünk kell-e arcmaszkot, amely szakértők szerint csak akkor ér
valamit, ha annak pereme tökéletesen illeszkedik az arcra.
Márpedig a legtöbb maszk nem ilyen, csak a légzést nehezíti, és saját leheletünk
párás érzetét kelti.
✧
Sávuot
(שָׁבוּעוֹת) ünnepe az előző ünnep,
Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Az egykoron
volt kelet-európai – benne a magyarországi – askenázi zsidóság Sövuajsz vagy Svüesz
néven emlegette. Izraelben most csütörtök estétől péntek estéig, a szombat
bejöveteléig tart.
„Számláljátok
a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól,
amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét
utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot
az Örökkévalónak”. (Mózes
harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)
Peszách
másnapján egy mérő, héberül: ómer (עוֹמֶר) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel
későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách
második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége.
Sávuot
egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). Izraelben
ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül, „chuc
lá´árec”-ben az ünnep kétnapos.
Istennek
33 évszázaddal ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kihozatalával
az egyiptomi szolgaságból.
Az
egyik a „törvény”-nek fordított Tóra, héberül Torá (תּוֹרָה) átadása e népnek. A szó
az „útmutatás”, „instrukció” jelentésű horá´á (הוֹרָאָה) kifejezéssel rokon. A tanulást, a tudást annyira becsülő zsidó
néplélekre jellemző: a szülő, hore (הוֹרֶה) és a tanító, more (מוֹרֶה) szó is ugyanebből a gyökből
ered!
A másik
Izrael földje, Erec Jiszráél (אֶרֶץ
יִשְׂרָאֵל) örökbeadása, amelyet a
Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.
A
Tóraadás éppen hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak
negyven év múltán érkeztek meg őseink.
A
Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele azóta sem teljes. A Törvény, annak
isteni szelleme, erkölcsisége sem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael
földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg
azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj
félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy
rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.
A
kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű társadalmi
együttélés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik.
Egyik nélkül a másik sem létezhet.
✧
Sávuot
ünnepének több nevet adott a hagyomány.
Mózes
harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek (עֲצֶרֶת), a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a
napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát.
Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre. ”
Mózes
második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles
fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének
az aratásakor, héberül: bikuréj k´cir hitim (בִּכּוּרֵי קְצִיר חִטִּים) és a betakarítás
ünnepét, héberül hág há´ászif (חַג הָאָסִיף)…”
Ezért
a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.
Az
ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új
terméssel felvonuló gyerekek.
✧
Hagyomány
ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat
szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser, azaz kásér (כָּשֵׁר) azaz „alkalmas”, „megfelelő” vágás, valamint a tejes és húsos
ételek elkülönítésének a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.
Egy
másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó ország, Erec
závát háláv ud´vás (אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבַשׁ) jelképe.
Ismét
más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett
Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.
A
zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles
ágakkal díszíteni.
A
zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Megilát Rut) is felolvassák a
zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor
született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.
Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren,
Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és
az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙
