Sávuot 5780/2020 ✡ שבועות תש"ף

A második ünnepnap az idén, amelyet a koronavírus jegyében kell eltöltenünk. Némi vigasz, hogy Izraelben immár kiülhetünk-beülhetünk kávéra-sütire, egy jó falatra kedvenc helyünkön. (Nem az ünnep és az azt követő szombat alatt.)

A következő ünnepnap már csak ősszel jön el, Ros hásáná, Újév. Ki tudja, vajon még akkor is viselnünk kell-e arcmaszkot, amely szakértők szerint csak akkor ér valamit, ha annak pereme tökéletesen illeszkedik az arcra. Márpedig a legtöbb maszk nem ilyen, csak a légzést nehezíti, és saját leheletünk párás érzetét kelti. 

✧

Sávuot (שָׁבוּעוֹת) ünnepe az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Az egykoron volt kelet-európai – benne a magyarországi – askenázi zsidóság Sövuajsz vagy Svüesz néven emlegette. Izraelben most csütörtök estétől péntek estéig, a szombat bejöveteléig tart.

„Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak”. (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő, héberül: ómer (עוֹמֶר) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége.

Sávuot egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). Izraelben ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül, „chuc lá´árec”-ben az ünnep kétnapos.

Istennek 33 évszázaddal ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kihozatalával az egyiptomi szolgaságból.

Az egyik a „törvény”-nek fordított Tóra, héberül Torá (תּוֹרָה) átadása e népnek. A szó az „útmutatás”, „instrukció” jelentésű horá´á (הוֹרָאָה) kifejezéssel rokon. A tanulást, a tudást annyira becsülő zsidó néplélekre jellemző: a szülő, hore (הוֹרֶה) és a tanító, more (מוֹרֶה) szó is ugyanebből a gyökből ered!

A másik Izrael földje, Erec Jiszráél (אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל) örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás éppen hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele azóta sem teljes. A Törvény, annak isteni szelleme, erkölcsisége sem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű társadalmi együttélés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem létezhet.

✧

Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek (עֲצֶרֶת), a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre. ”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor, héberül: bikuréj k´cir hitim (בִּכּוּרֵי קְצִיר חִטִּים) és a betakarítás ünnepét, héberül hág há´ászif (חַג הָאָסִיף)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.

✧

Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser, azaz kásér (כָּשֵׁר) azaz „alkalmas”, „megfelelő” vágás, valamint a tejes és húsos ételek elkülönítésének a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó ország, Erec závát háláv ud´vás (אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבַשׁ) jelképe.

Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Megilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙