Jó szombatot! Hetiszakasz: Softim

 

שבת שלום

פרשת השבוע: שופטים

Szép Szombatot!

Hetiszakasz: Softim (Jelentése: Bírák)

 

Olvasóimhoz!

 

Amint azt a Facebookra is feltettem, blogomból augusztus 1-én eltűnt a szerkesztési ikon (franciakulcs-csavarhúzó ábrácska, kinagyítva fent).

Ezért csak új cikkeket tudok feltenni, de a "post"-okat, pl. az időjárási előrejelzést vagy a "Szép napotok legyen" illetve a szombati köszöntést az aktuális Hetiszakasszal és a Szombat beálltával és kimenetével nem tudom frissíteni.

Aki ért a Blogspot-hoz, kérem segítsen, hogyan hozzam vissza!

A mostani hetiszakasz a "Reé".

Sabat salom!

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Meleg van, nagyon meleg

 

Meleg van bizony. Nagyon meleg. Chám möod (חם מאוד). A forróságra inkább a chom (חום) kifejezést használják. Ugyanez a szó lázat is jelent.

A hőhullám héberül gál chom (גל חום). A gál szó jelenti a hullámot: tengerhullámot, rádióhullámot, időjárási hullámot. Várhatóan szerdán tetőzik: ekkor a tengerparti régióban 35 fok körül lesznek a délutáni maximumok, de a Kineret partján, vagyis Tverján, a Holt-tenger vidékén és a Vörös tenger vizében lubickoló Eilaton elérheti a 40 fokot is.

Ha szomszédunktól halljuk az ávir lách (אויר לח) kifejezést, akkor a nedves, párás levegőre panaszkodik, ami a nagy melegben fokozza a kellemetlen közérzetet, főleg a tengerparti régióban. A párásság héberül láchut (לחות).   

A nyár a héber nyelvben kájic (קיץ). Ez kapcsolatban lehet a kéc (קץ) szóval, ami véget jelent, hiszen a nyár a gyümölcsök „végének”, beérésének és szüretelésének az ideje.

És a forró napoké. Maga a Jóisten ígérte Noénak az Özönvíz elmúltával, Mózes I. könyve (8:22) szerint: „Vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnik soha”, eredeti szavaival „Zerá vökácir, vökor váchom, vökájic váchóref vöjom válájlá lo jisbotu”            (זֶרַע וְקָצִיר וְקֹר וָחֹם וְקַיִץ וָחֹרֶף וְיוֹם וָלַיְלָה לֹא יִשְׁבֹּתוּ).

A zerá (זרע) magot, magvetést, a kácir (קציר) aratást jelent. A kor (קור) hideg, a chom (חום) a meleg, a kájic (קיץ) nyár, a chóref (חורף) pedig a tél.

A jövőidejű, többesszámú „jisbotu” a SIN-BÉT-TÁV (ש-ב-ת) gyökből származik, jelentése megszünni, abbahagyni. Innen származik a szombat, a sábát (שבת) is, a mindennapi munka szünete, de a modern idők svitá (שביתה) szava is, ami sztrájkot, munkabeszüntetést jelent.

A melegítés szava a chimum (חימום). A hűtésé a kirur (קירור). Az errefelé nélkülözhetetlen légkondicionáló berendezés mindkét feladatot ellátja. A megújult héber nyelv a mázgán (מזגן) szóval illeti őket. A mezeg (מזג) vérmérsékletet, temperamentumot jelent, a mezeg háávir (מזג האויר) időjárást.

Az időjárási előrejelzés: tácházit mezeg háávir (תחזית מזג האויר). A tácházit a chozé (חוזה)  látnok, jós jelentésű szóból alakult.

A forró keleti szeleket hozó sáráv (שרב) már a bibliai időkben is próbára tette a testet és a lelket. Ézsajás, héberül Jesájá szerint (49:10) az utolsó időkben ettől is megszabadulunk: „Nem éheznek és nem szomjaznak, és nem sújtja őket sáráv és a Nap heve”: Lo jir’ávu völo jicmáu völo jákém sáráv vásámes (לֹא יִרְעָבוּ וְלֹא יִצְמָאוּ, וְלֹא־יַכֵּם שָׁרָב וָשָׁמֶשׁ).

Ezt még megvárjuk. Remélhetőleg. ◙