Fény Ünnepe 2011 – Chanuka 5772

Egy szabadságharc 2174. évforduláját ünnepeljük kedd estétől. Akkor a zsidók országát nem Izraelnek (ישראל), hanem Júdeának (Jehudá, יהודה) nevezték. Jeruzsálemben, a már akkor ezer éves fővárosban, a Morijá hegyen ott állt a Szentély. Nem az eredeti, a Salamon király által épített Első, azt már több, mint 400 évvel korábban lerombolta a kelet felől, Babilóniából jött ellenség. Ez az Ezra és Nechemja vezetésével az ugyanonnan, vagyis a Folyamközből (kb. a mai Irak) a Jeruzsálembe visszatértek által megkezdett Második Templom volt, ugyanazon a helyen, ahol az Első Templom állt, de már a varázstevő Frigyszekrény nélkül.

Ezt a templomot és a hozzá tartozó nagy Menóra gyertyatartónak korsókban tartalékolt olivaolaját szentségtelenítették meg az országot északról meghódító szírek. Uralkodójuk, a görög nevet viselő IV. Antiochus a zsidók többségét az Egy Isten hitétől és szolgálatától erőszakkal térítette el, egyebek között disznóhús-evésre kényszerítve az előkelőket, halállal büntetve a Szombatnap és a körülmetélés parancsainak a megtartását.

A kis Júdeát nagy megszálló sereg segítségével terrorizáló Szíria ellen egy lévita pap, Matitjáhu vette fel a küzdelmet és gerilla-hadviseléssel sikerült kivonulásra kényszeríteni az ellenséges seregeket az országból.

A Templom újraavatására a mai időszámítás kezdete előtt 164-ben került sor. Innen az ünnep neve: chanuka – חנוכה – felavatást jelent. A parancsnok ekkor már Matitjáhu fia, Jehuda volt, akit Makkabinak neveztek.

A hagyomány szerint a Templomban álló hétágú Menóra-kandelláber meggyújtására szolgáló korsónyi olajjal megtörtént a csoda: az egy napra elegendő mennyiség nyolc napig égett, éppen annyi ideig, ameddig a frissen sajtolt olajbogyóból elő tudták állítani a további napokra szükséges olajat.

Azóta – ha jól számoljuk, 2174 éve – Izrael népe nyolc napos ünneppel emlékezik a felkelők bátorságára és a lámpaolaj csodájára.

A nyolc napos ünnep (nem munkaszüneti nap) első napján egy „segéd”-gyertyával egy gyertyát gyújtunk meg (a „segéd” vagy „szolga”-gyertya neve héberül sámás, az askenázi zsidók a szót samesz-szé torzították), a második napon a „segéd” segítségével már két gyertyát, a harmadik napon három gyertát, és így tovább, a nyolcadik napig, amikor a samesszal együtt összesen már 9 gyertya ég az erre rendszeresített „chanukijá”-ban (ami nem tévesztendő össze az Izrael Állam címerében megjelenő hétágú Menórával).

Ahol nincs chanukijá, ott megfelel egy fém- vagy fatálca is, arra tehetjük rá a gyertyákat: Izraelben kis, színes gyertyákat használnak.

A gyertyáknak a hagyomány szerint legalább fél órán át kell égniük. A jobb szélre tesszük az első gyertyát, az új gyertyákat mindig balról tesszük a többihez és balról jobbra haladunk a gyertyák meggyújtásával.

Chanuka nyolc napjába legalább egy Szombatnap is belefér. Ekkor a Chanuka-gyertyákat a szombati gyertyák előtt gyújtják meg, a következő napit pedig a Szombatnap kimenele után. (A Szombatnapnak magasabb a „rendfokozata”, mint a Chanukának.)

Kellemes Fényünnepet – chág urim száméách! ◙

Leálltak az Izraeli Vasutak – este helyreállt a közlekedés

Hétfőn délben Kfar Habad közelében kábelhiba történt az Izraeli Vasutak (Rákevet Jiszráél) jelzőrendszerében, ami fatális hibát okozott az ország teljes vasúti közlekedésében.

A vasutak országszerte leálltak. A tanácstalan utasok ezreit autóbuszokkal szállították el a célállomások felé.

A vonatra várók hosszú sorokban álltak a pénztárak előtt jegyeik visszaváltására várva – a tömegeket látva a pénztárosok, felkészületlenül az eddig példátlan szituációra, több állomáson lehúzták a rolót, a jegyárusító automatákra pedig "ne vásároljanak" táblát tettek ki.

Az Izraeli Vasutak hétfő délután csak a Naharia – Natanja, Haifa – Natanja, Naharia – Beér Séva (megállás nélkül Tel Avivban), Hof Karmel – Kirját Mockin és Lodd – Askelon vonalakon üzemeltek. Az esti órákban fokozatosan helyreállt a menetrend szerinti közlekedés. A hibát valószínűleg egy, a sínek közelében dolgozó markológép okozta, amely elszakította a vasúti jelzőkábeleket. ◙

A legfrissebb hírek Izraelből

• A Salit-ügylet második fordulója: Izrael további 550 palesztin biztonsági foglyot engedett szabadon
Hétfőn (december 18) az izraeli börtönökből 550 palesztin arabot engedtek szabadon, akik Ramallah-ba, Gázába és Jordániába távoztak.

Egyikük sem követett el személyesen gyilkosságot, egyikükre sem róttak ki életfogytiglani elzárást. Legtöbbjük nem a Hamasz, hanem a Fatach tagja.

A mostani aktus a Gilád Salit két hónappal ezelőtti elengedését eredményező megállapodás második fordulója. Izrael összesen 1027 palesztin arab személyt engedett el börtöneiből.

♦

• Incidens a buszon: hol üljenek a nők?
Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter utasítást adott egy incidens kivizsgálására, amely pénteken történt az Asdodból Jeruzsálembe tartó 451. számú Egged-autóbuszjáraton.

Amint a 28 éves, világi felfogású Tanja Rosenblit jegykezelés után körülnézett a buszon, már érezte a feszültséget. Az első üléseket “chárédi”, vagyis kalapot, oldaltincset és fekete kaftánt viselő férfiak foglalták el. Amikor pedig leült az egyik szabad ülésre néhány hellyel a vezető mögött, kitört a botrány.

“Semmiféle módon nem provokáltam senkit. Illendő viseletben voltam, igyekeztem környezetemben ‘alacsony profilt’ felvenni. A körülöttem ülőktől mégis megvető pillantásokat fogtam fel. Percek sem teltek el az első hangos megjegyzésig. Valaki felém kiáltott: ‘Siksze!’ (a nem vallásos zsidó, vagy nem zsidó lányok-nők gúnyos elnevezése). Ezután az illető felém fordult és követelte, hogy üljek át a busz hátsó felébe, mert, mint mondta, zsidó férfinak tilos asszony mögött ülnie. Én azonban nem mozdultam helyemről: ugyanolyan jegyet vettem, mint bárki más, ami ugyanolyan jogokat biztosít nekem. Azt is, hogy oda üljek, ahová akarok” – hangzik a beszámoló, amit a Jediot Ahronot napilap leközölt.

A konfliktus a kormány elé került. Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter az incidens, illetve az utast ért inzultus kivizsgálására utasította az Egged autóbusz-társaságot. Mint mondta, amennyiben kiderül, hogy a jármű vezetője elmulasztotta az Egged szabályzatában rögzített rá vonatkozó rendelkezéseket, a törvény szigorával járnak el ellene és minden szabálysértő ellen.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök is nyilatkozott a nagy port felvert üggyel kapcsolatban. “Izraelnek nyitottnak és biztonságosnak kell maradnia minden polgár számára. A mi társadalmunk bonyolult szövedéke zsidóknak és araboknak, világiaknak és vallásosoknak és ultravallásosoknak. Senki nem tagadhatja meg a közös nevezőt.”

A két országos főrabbi is megszólalt. Jona Metzger askenázi főrabbi szerint “Ez nem egy ultraortodox állam. Senki sem kényszerítheti nézetét a másikra.”

Slomo Ámár szefárd főrabbi gyakorlatiasabb javaslattal állt elő. “Aki nemek szerint különválasztott közlekedést akar, ám alapítson privát autóbusztársaságot. Bárki választhat szigorúbb vallási normákat magának – de sohasem másnak...” ◙