Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. március 8., csütörtök

Perzsából – izraeli ► Honlapunk Purim alkalmából bemutatja a csodafegyvert

Az Irán és Izrael közötti feszültség békés levezetésére honlapunk ezennel bemutatja a csodafegyvert!!!


 EZ SEM PERZSA MÁR…

2012. március 7., szerda

PURIM 5772 / 2012

Purim a zsidó hagyomány örömünnepe.

A bibliai Eszter könyve szerint az ókori Perzsia uralkodójának, Ahasvérosnak volt egy főminisztere, Hámán. Ez a Hámán merő gyűlöletből a király birodalmának összes zsidó lakosát ki akarta irtani. Tervére Ádár hó 14.-ét sorsolta ki – innen az ünnep neve: Purim sorsvetéseket jelent. 

Szándéka, az említett könyvben leírt csodás fordulatoknak köszönhetően meghiúsult, és Izrael népe azóta (körülbelül 2500 éve) ennek a megmenekülésnek az emlékére vidám ünnepet tart.

Eszter könyvének további főszereplői maga a névadó, Eszter, aki árvalányból királyné lesz és az őt nevelő nagybácsi, Mordecháj.

Említsük még meg, hogy a meseszerű történet Izrael népének 70 éves babilóniai száműzetésének az idején játszódik, nagyjából akkor, amikor a Dániel könyvében megírt komor történések.

Purimkor a hagyomány szerint minden zsidó embernek a közösségben végig kell hallgatnia Eszter könyvének a felolvasását.

A vidámság, egyfajta “elengedett” hangulat ilyenkor kötelező. Ez a nap – legalábbis külső megnyilvánulásaiban – Izrael “Szilvesztere”. A hagyományt komolyan vevő zsidó ember ilyenkor jókat iszik. Olyan állapotba vidul, hogy nem képes különbséget tenni az „Áldott Mordecháj” és az „Átkozott Hámán” között.

Az „Adlojádá” néven ismert álarcos felvonulás már az állam 1948-as kikiáltása előtti kis Tel Aviv jeles eseménye volt. (Ád d’lo jádá jelentése: amíg nem tudja – mármint megtenni a fent említett különbséget.)

Az ünnep csemegéje a Hámántáska, héberül „Oznéj Hámán” (szó szerint “Hámán fülei”) Háromszög alakú tésztáját a legkülönfélébb töltelékkel árulják szinte minden utcasarkon.

A gyerekek már hetekkel előre kiválogatják a jelmezt, aminek csak a szülők zsebe szab határt, de Purimkor sok felnőtt is maskarában megy dolgozni (a Purim nem munkaszüneti nap).

Az ünnep az idén március 7-én, szerdán este kezdődik és másnap, csütörtökön este fejeződik be.

Jeruzsálemben hagyományosan egy nappal későbben tartják Purim ünnepét, és itt Susán Purimnak nevezik.

Adja a Jó Isten, hogy senki ne rontsa el a vigasságot. Hogy az újkori Perzsia, a mai Irán modern Hámánja (hátborzongató körülmény, hogy a mai perzsa „főnök” neve Hámenai!) ugyanúgy felsüljön gonosz tervével, mint elődje. ◙

2012. március 6., kedd

A washingtoni megbeszélés: Obamát az olaj ára érdekli, Netanjáhut az iráni uránium

Vezető izraeli politikusok csalódással vegyes aggodalommal értékelik a hétfői Obama – Netanjáhu megbeszélésről közzétett részleteket.

Az Egyesült Államok döntéshozói még mindig a diplomáciai és gazdasági nyomás további fokozásával remélik elérni, hogy az iráni kormányzat leállítsa az atomfegyver előállítását célzó uránium-dúsítást és az ehhez szükséges technológia végső kifejlesztését.

"Az iráni katonai és politikai vezetés teljes sebességgel folytatja az uránium-dúsítást a nukleáris fegyver fejlesztésére, és erről már a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség is ugyanúgy vélekedik, mint az izraeli titkosszolgálat. Az Egyesült Államoknak évekig tartott, amíg ezt a tényt megértette, miután végre saját titkosszolgálata is ezt jelentette. És ez az, amiért az amerikai irányvonal problémás" – közölte kedden egy magasrangú izraeli állami tisztviselő.

Izraeli kormánykörök ugyanakkor némi megnyugvással fogadták az elnök kijelentését, amely szerint Izraelnek joga van belátása szerint cselekedni. "Az amerikaiak nem diktálnak nekünk. Nem fűződik érdekük ahhoz, hogy Izraelnek piros vagy zöld vonalakat jelöljenek ki, hiszen ezáltal magukra vállalnák a felelősséget minden bekövetkező szituációért" – hangsúlyozzák Izraelben. Jeruzsálemben közölték: az izraeli kormány és hadvezetés nem hozott döntést iráni terület elleni fegyveres támadásról.

A névtelenül nyilatkozó izraeli kormánytényező a hétfői találkozó lényegét abban látja, hogy a két fél világossá tette jelenlegi álláspontját. Eszerint az Egyesült Államoknak elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy az olajárak ne emelkedjenek hirtelenül és drámai mértékben, mert ez súlyosan érintené a nemzetgazdaságát. Az izraeli kormányhoz közeli források ezt nem tartják helyes mérlegelésnek: egy atomhatalommá előlépő Irán holnap sokkal súlyosabb árat követelhet az egész nyugati civilizációtól, mint ma egy olajár-emelkedés… ◙