Jeruzsálem, 2012 nyár

Vasárnap, mint minden évben, megemlékeztünk a két jeruzsálemi Templom pusztulásáról. Két, az ókor különböző időszakaiban állt Szentélyről, amelyet egy-egy, az országra törő nagyhatalom az állami léttel együtt megsemmisített. 

A két Templom elpusztítása a zsidó hagyomány szerint ugyanarra a napra, Áv hónap 9.-re esett: az elsőt Nebukadnécár babilóniai hadai rombolták le a keresztény időszámítás előtt 587-ben, a másodikat Titusz római légiói, a keresztény időszámítás 70. évében.

A modern Izrael zsidó lakossága különbözőképpen viselkedik ezen a napon. (És ezen a ponton idéznem kell a feledhetetlen Popper Pétert, aki elmesélte, hogy egy indiai ’asram’-ban megmagyarázták neki, mi az, hogy ’vallás’. Vallás az, ahogyan viselkedsz, amikor egyedül vagy.)

Az évszázadok alatt kijegecesedett hagyományt követők egész napos böjtöt tartva a zsinagógákban, földön, vagy felfordított székeken ülve mondták az „Éjchá” kezdetű sirámokat.

A kevésbé vallásosak, de a zsidóságot nemzeti azonosságként megélő többség böjtölve, bár kevésbé imádkozva emlékezik a minden későbbi „soá”-t megelőlegező vészkorszakokra.

Mások – köztük amúgy büszke izraeliek – teljesen negligálják az emléknapot. Úgy gondolják, hogy a zsidó állam feltámadt, Jeruzsálem megépült, az országban virágzó városok és községek százaiban él a nép – a gyász és a böjt ideje lejárt.

Ha segítségül hívjuk a logikát, kideríthetjük, hogy utóbbiak nem járnak el helyesen. Jeruzsálem még nem épült meg. Még nem ép.

A „Jiszráél” nép- és országnév, a „Jehuda” személynév (ebből származik a magyar „zsidó” népnév is), és, persze, Jerusálájim, azaz Jeruzsálem neve mind, mint a héber Szentírásból származik, amelyet minden kultúrnép ismer. Akkor is ismer, ha nem ismeri el (ami az ő baja, nagy baja).

Ennek az Írásnak az alapján voltunk itt, vagyunk itt, leszünk itt, és a bennünket ért katasztrófák is az Írás függvényében értelmezhetők, ha nem is mindig érthetők.

Ugyanez az Írás hagyományozta Izraelre a Templom megépítését, majd az Első Templom lerombolása után hetven évvel a Második megépítését.

És a Második lerombolása után közel 2000 évvel az Írás-tudók vitatkoznak a Harmadik megépítésén. Nem a szükségességén, arról nincs vita. A módján és a lehetőségén. Mint ismeretes, a Templomhegyen ma, több mint 1300 éve, két muzulmán mecset áll.

A Templomnak a zsidó léthez nélkülözhetetlen voltát a közismerten ateista Herzl Tivadar (1860 – 1904) is felismerte. Lapozzuk csak fel Herzl „Ősújországát”, fantasztikus regényét, amelyben a megvalósult zsidó államot álmodja meg:

Beteljesült az Idő, és a Templom újra állott. Úgy, mint egykor, a történelem kezdetén, ismét az ég felé törtek az ércoszlopok Izrael szentélye előtt. Balról Boáznak hívták, a jobboldalit pedig Jáchinnak. Az előcsarnokban óriási ércoltár emelkedett s a víztartó medencék, amiket vastengernek neveztek, úgy voltak lehelyezve, mint Salamon király dicsőséges napjaiban. A hatalmas csarnokban most ének és lant zendült fel.

A Templom lényegének és feladatának kutatása az elhivatott bölcsek feladata, de a zsidó történelem mindenkinek sejtet lehetséges, járható utat a jövő felé. Jeruzsálem a Templom megépülésével „ép”, teljes, héberül „slémá”, amely szót és fogalmat maga a városnév is feltételez.

Templom a Templomhegyen

A jeruzsálemi Óvárossal kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni.

A külső fal a ma Óvárosként ismert muszlim- zsidó- örmény- keresztény-negyedeket fogja körbe 4 kilométer hosszan. „Dicsőséges” Szulejmán török szultán építtette a 16. században. Ennek a falnak a héber neve: „chomá”.

A közel 1 négyzetkilométer területű Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek nevezett 18 hektáros térség. Nevével ellentétben nem hegy, hanem lapos tér. Ezen a térségen állt a keresztény időszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített monumentális Szentély, a „Bét Hámikdás”. E térség közepén áll több, mint 1300 éve a Sziklamecset (feltételezik, hogy a Szentély helyén), a tér szélén pedig az Aksza-mecset áll (Salamon király palotájának a feltételezett helyén).

A Templomhegyet egy sokkal régebbi fal vette körül, amelyet Heródes korában emeltek. Ennek a falnak a héber neve: „kotel”. Mára csak a nyugati és déli részéből maradtak meg szakaszok.

A kétféle fal az Óváros déli falainál egy néhány száz méteres szakaszon megegyezik; Szulejmán építészei a Heródes-féle „kotel”-falat felhasználták az egész Óvárost körbevevő „chomá” fal építéséhez.

A Templomban nem imádkoztak. A szertartás látványosság volt, mely megrendült áhitatot keltett a félmillió emberben, akik Pészách (az egyiptomi kivonulás), Sávuot (Hetek ünnepe) és Szukot (Sátoros ünnep) alkalmával Jeruzsálembe zarándokoltak. (A ma gyakorolt zsidó vallás ennek az Isten-szolgálatnak a pótléka.)

A zarándok-tömegek befogadására hely kellett.

Heródes újjáépítette az ő ideje előtt fél évezreddel épült Második Templomot, amely a még korábbi, Salamon király által épített Első Templom helyén épült.  Az egész Moriá-hegyet, amely az Even Ha-stijját, a világ alapját jelző sziklát hordta a hátán, laposra gyalultatta és a környéket feltöltette. (A sziklát ma az aranykupolás Sziklamecsetben mutogatják. Innen a mecset neve. Eredeti a szikla? Ki tudja…)

A feltöltés után a sok százezer tonnányi földet meg is kellett tartani. E célból négy grandiózus támfallal, más néven gyámfallal (ez héberül a „kotel”) vétette körül a területet: észak, kelet, nyugat és dél felől. A támaszfalak ciklopsz-kövekből épültek és a legalsó sort az alapsziklába vájt vályúkba mélyesztették. Ezeknek a támfalaknak a legnagyobb megmaradt része a Nyugati fal: Hákotél hámáárávi.

Az egyes kövek méretei lenyűgözőek: 12 méter×1,2 méter×4 méteresek; súlyuk meghaladja a hetven tonnát!

A Nyugati fal kétharmadára a muzulmán negyed házai könyökölnek. A szabadon maradt 180 méteres szakasz része az ismert Siratófal: 57 méter széles, 18 méter magas, amelynek látható hét alsó kősora Heródes korából való. A hétből a két legalsót 1967, a Templomhegy bevétele utáni ásatások tárták fel. További tizenkilenc sor a föld alatt van. A föld alatti kősorok egy szelvénye a Fal szélén nyíló boltíves bejárat mögött, a fedett folyosóban, a Fal folytatásában, egy kivilágított aknába lenézve megtekinthető.

A támfalak nemrégen felfedezett legalsó sorai a Templomhegy alapjával érintkeznek. A legfelső sorok a templomhegy szintjének a magasságáig emelkedtek: ez volt az a bizonyos „legyalult”, planírozott sík terület. Ebből a  szintből emelkedett ki a Templom, és az azt körülvevő oszlopcsarnokok – ma pedig a helyén álló Szikla- és Aksza-mecset.

A Templomhegy térsége trapéz alakú volt. Északon szélesebb, 313 méter; délen keskenyebb, 280 méter; hossza nyugaton 485 méter, keleten 470 méter.

Az utolsó fejezet

Mota Gur tábornok „fiai”, az 55.-ös ejtőernyős dandár katonái 1967. június 7-én, kedden reggel 10 óra után foglalták el az Óvárost, benne a Templomhegyet a jordániai légiótól. Röviddel ezután kitűzték az izraeli zászlót a Sziklamecset félholdja mellé, majd a Fal egyik kiemelkedő pontjára.

A mecsetről Mose Dajan honvédelmi miniszter rövid idő múlva levetette a zászlót. A békülékeny és jóhiszemű izraeli vezetés a Templomhegy fölötti védnökséget a zsidóság iránt egyértelműen gonosz szándékú Wakf-nak, a muzulmán hitbizományi testületnek adta át.

Azóta a hegy gyomrában palesztinok által folytatott úgynevezett „területrendezési munkák” örve alatt a szándékosan megsemmisített, darabokra zúzott két-háromezer éves zsidó eredetű régészeti leleteket a kelet-jeruzsálemi szeméttelepre szállítják. Izraeli régészek vezetésével önkéntes fiatalok ezrei túrják át a szemétdombot, mentve próbálva a nehezen menthetőt.

Palesztin és más muzulmán hangadók naponta ismétlik: a jahud-nak, a zsidónak nincs köze „Palesztinához”, még kevésbé Jeruzsálemhez, ahol – szerintük – soha nem állt zsidó szentély.

Gyakran hangoztatott közhely: a Templomhegy a Közel-Kelet gyújtópontja. Pontosítani kell: a Templomhegy Föld bolygó gyújtópontja.

A Templomhegy és körülötte Jeruzsálem regéje befejező fejezete előtt áll. A történelem – illetve eseményei által a Tér és az Idő Teremtője – elmondja még a magáét. ◙

A tanulmányhoz felhasználtam 

dr. Jesurun Élijáhu z”l „Jeruzsálem” 
című könyvét

A Netanjáhu kormány 20:9 arányban elfogadta a gazdasági megszorításokat

Hétfőn, július 30-án a kormányülésen húszan mellette, kilencen ellene szavazattal elfogadták az idei és a jövő évi költségvetési hiány „betömését” célzó szigorú gazdasági megszorításokat. Az adóemelési és költségvetés-visszafogási csomagot a pénzügyminisztériumban dolgozták ki. A változtatásokat Juvál Steinitz pénzügyminiszter úgy indokolta, hogy bár Izrael gazdasága jól teljesít, a negatív globális tendenciák Izraelre is hatást gyakorolhatnak akár a közeljövőben is, amire az országnak fel kell készülnie.

Ehud Barak honvédelmi miniszter és 'Ácmáut' frakciójának három minisztere ellene szavazott. Amint ez Steinitz pénzügyminiszter tudomására jutott, haragra gerjedt, az ülés végén Binjámin Netanjáhu miniszterelnökhöz fordult, aki a kormány beleegyezésével levont a honvédelmi minisztérium költségvetéséből 100 millió sékelt, bár ez nem szerepelt a tervben. Az összeg felét az askeloni 'Bárziláj' kórház épületeinek megerősítésére fordítják rakétatámadások ellen (Askelon közel fekszik a Gázai-övezethez), másik felét a közoktatási büdzséhez csapják.

Barak az ipar- kereskedelem- és foglalkoztatásügyi minisztérium költségvetésének a csökkentése miatt tiltakozott, amelynek minisztere, a szintén „ellene” szavazatot leadó Salom Szimchon ugyancsak az ő 'Ácmáut' frakciójához tartozik. „A kis és közepes vállalkozók keményen dolgoznak, ők hordozzák a hátukon az államot, miközben alacsony vagy közepes jövedelmeket visznek haza” – hangzott az indoklás.

Az ellenszavazók között voltak a SASZ keleti ortodox párt miniszterei – az afrikai és ázsiai származású izraeliek közül sok a szegény sorsú –, valamint Mose Káchálon, a szociális ügyek minisztere is, aki azt mondta: „Nem vitt rá a lélek, hogy mellette szavazzak, amikor olyan sok idős és rokkant állampolgár él itt havi 2100 sékelből!”

Saul Mofáz, az ellenzék vezére így nyilatkozott: „A miniszterelnöknek meg kell kérdeznie önmagát, miképpen juttatta az ország költségvetését ekkora hiányba, és miért a nagyközönségnek kell ezért fizetnie?”

Netanjáhu felelősségteljes lépésnek nevezte a pénzügyminisztérium által kidolgozott megszorító csomagot, amely, szavai szerint, stabilan tartja Izrael gazdaságát, munkahelyeket teremt és, mint mondta, „a legalacsonyabb jövedelműeknek és a középrétegeknek több pénz marad a zsebében”.

A megszorítások két eleme (a cigaretta és a sör árának az emelése) a múlt héten már végrehajtásra került, más része augusztus elsején lép életbe, ismét más elemei csak 2013. január elsején.

A lényeges változásokat – a ynet hírportál tájékoztatása alapján – az alábbi táblázatban közöljük.

A változás	Hatályossága	Becsült bevétel az államnak (sékel)	Következménye a polgárnak
5%-os visszavágás a minisztériumi költségvetésekben	azonnali	1.3 milliárd	Állami szolgáltatások csökkenése, nagy-beruházások (Tel Aviv-i villamosvasút, egyetemek fejlesztése stb.) elhalasztása
3%-os visszavágás a minisztériumi költségvetésekben	2013. január 1
Értéktöbblet-adó (máám) 1%-os növelése 17%-ra	2012. szeptember 1	4,4 milliárd	Alapvető élelmiszerektől (zöldség-gyümölcs kivételével) az üzemanyagon, közlekedésen át a  lakásokig minden drágul
Jövedelmi adó 1%-os emelése	azonnali	4,4 milliárd	A 8881 sékel feletti jövedelmek után több adót fizetnek
Cigaretta-adó növelése	július 26 óta hatályos	500 millió	2,50 … 3 sékeles drágulás dobozonként
Sör-adó növelése	július 26 óta hatályos	500 millió	kb. 4 sékeles drágulás fél literenként
0.6%-os foglalkoztatási adó	2013. január 1	950 millió	érvágás a munkáltatóknak, elbocsátási hullámmal járhat
Adóbeszedés erősítése további ellenőrök baállításával	vonatkozó törvény meghozatala után	2 milliárd	–
Ingatlanszerzési adó (mász rechisá)  érvényességének a meghosszabbítása második lakástól	már hatályos	300 millió	kevésbé érdemes ingatlanba befektetni
„Gazdagok adója”	2013. január 1	500 millió	67 ezer sékelesnél magasabb havi jövedelmek 2%-os megadóztatása

Magas rangú Moszád tiszet pénzügyi szabálytalanságokkal gyanúsítanak

A súlyos bűncselekményeket feltáró egység nyomozói javasolták az ügyészségnek a Moszád egyik osztályvezetőjének bíróság elé állítását pénzügyi visszaélések gyanújával.

A javaslatot mintegy két hónappal ezelőtt terjesztették be, de csak most, a hírzárlat feloldása után engedték közzé tenni a sajtóban.

Az ügyészség még nem döntött eljárás indításáról, A gyanúsított tisztet azóta felfüggesztették állásából. ◙