Hétfőn, július 30-án a
kormányülésen húszan mellette, kilencen ellene szavazattal elfogadták az idei
és a jövő évi költségvetési hiány „betömését” célzó szigorú gazdasági
megszorításokat. Az adóemelési és költségvetés-visszafogási csomagot a
pénzügyminisztériumban dolgozták ki. A változtatásokat Juvál Steinitz
pénzügyminiszter úgy indokolta, hogy bár Izrael gazdasága jól teljesít, a
negatív globális tendenciák Izraelre is hatást gyakorolhatnak akár a
közeljövőben is, amire az országnak fel kell készülnie.
Ehud Barak honvédelmi
miniszter és 'Ácmáut' frakciójának három minisztere ellene szavazott. Amint ez
Steinitz pénzügyminiszter tudomására jutott, haragra gerjedt, az ülés végén Binjámin Netanjáhu miniszterelnökhöz fordult, aki a kormány beleegyezésével levont a honvédelmi
minisztérium költségvetéséből 100 millió sékelt, bár ez nem szerepelt a
tervben. Az összeg felét az askeloni 'Bárziláj' kórház épületeinek megerősítésére
fordítják rakétatámadások ellen (Askelon közel fekszik a Gázai-övezethez), másik felét a közoktatási büdzséhez csapják.
Barak az ipar-
kereskedelem- és foglalkoztatásügyi minisztérium költségvetésének a csökkentése
miatt tiltakozott, amelynek minisztere, a szintén „ellene” szavazatot leadó Salom
Szimchon ugyancsak az ő 'Ácmáut' frakciójához tartozik. „A kis és közepes vállalkozók
keményen dolgoznak, ők hordozzák a hátukon az államot, miközben alacsony vagy
közepes jövedelmeket visznek haza” – hangzott az indoklás.
Az ellenszavazók között
voltak a SASZ keleti ortodox párt miniszterei – az afrikai és ázsiai származású
izraeliek közül sok a szegény sorsú –, valamint Mose Káchálon, a szociális
ügyek minisztere is, aki azt mondta: „Nem vitt rá a lélek, hogy mellette
szavazzak, amikor olyan sok idős és rokkant állampolgár él itt havi 2100
sékelből!”
Saul Mofáz, az ellenzék
vezére így nyilatkozott: „A miniszterelnöknek meg kell kérdeznie önmagát, miképpen
juttatta az ország költségvetését ekkora hiányba, és miért a nagyközönségnek
kell ezért fizetnie?”
Netanjáhu felelősségteljes
lépésnek nevezte a pénzügyminisztérium által kidolgozott megszorító csomagot,
amely, szavai szerint, stabilan tartja Izrael gazdaságát, munkahelyeket teremt
és, mint mondta, „a legalacsonyabb jövedelműeknek és a középrétegeknek több
pénz marad a zsebében”.
A megszorítások két eleme (a cigaretta és a sör árának az emelése) a múlt héten már végrehajtásra
került, más része augusztus elsején lép életbe, ismét más elemei
csak 2013. január elsején.
A lényeges változásokat –
a ynet hírportál tájékoztatása alapján – az alábbi táblázatban közöljük.
A változás
|
Hatályossága
|
Becsült bevétel az
államnak (sékel)
|
Következménye a
polgárnak
|
5%-os visszavágás a
minisztériumi költségvetésekben
|
azonnali
|
1.3 milliárd
|
Állami szolgáltatások
csökkenése, nagy-beruházások (Tel Aviv-i villamosvasút, egyetemek fejlesztése
stb.) elhalasztása
|
3%-os visszavágás a
minisztériumi költségvetésekben
|
2013. január 1
|
||
Értéktöbblet-adó (máám)
1%-os növelése 17%-ra
|
2012. szeptember 1
|
4,4 milliárd
|
Alapvető
élelmiszerektől (zöldség-gyümölcs kivételével) az üzemanyagon, közlekedésen
át a lakásokig minden drágul
|
Jövedelmi adó 1%-os
emelése
|
azonnali
|
4,4 milliárd
|
A 8881 sékel feletti
jövedelmek után több adót fizetnek
|
Cigaretta-adó növelése
|
július 26 óta hatályos
|
500 millió
|
2,50 … 3 sékeles
drágulás dobozonként
|
Sör-adó növelése
|
július 26 óta hatályos
|
500 millió
|
kb. 4 sékeles drágulás
fél literenként
|
0.6%-os foglalkoztatási
adó
|
2013. január 1
|
950 millió
|
érvágás a
munkáltatóknak, elbocsátási hullámmal járhat
|
Adóbeszedés erősítése
további ellenőrök baállításával
|
vonatkozó törvény
meghozatala után
|
2 milliárd
|
–
|
Ingatlanszerzési adó
(mász rechisá) érvényességének a
meghosszabbítása második lakástól
|
már hatályos
|
300 millió
|
kevésbé érdemes
ingatlanba befektetni
|
„Gazdagok adója”
|
2013. január 1
|
500 millió
|
67 ezer sékelesnél
magasabb havi jövedelmek 2%-os megadóztatása
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése