Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. szeptember 5., szerda

Izrael terrorakcióktól tart Görögországban, Cipruson


Tíz nappal a zsidó ünnepek és az azzal egy időben induló turistaáradat előtt Izrael kéréssel fordult a görög és a ciprusi hatóságokhoz, hogy fokozott elővigyázatosságot tanusítsanak azokon a helyeken, amelyeket izraeli turisták előszeretettel látogatnak.

„A bulgáriai Burgaszban nemrégiben végrehajtott terrormerénylet nem volt elszigetelt akció” – nyilatkozott az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Hasonló okból beszélik le az izraeli turistákat a Sínai-félsziget sokak által kedvelt és közeli, olcsó tengerparti üdülő- és táborozóhelyeiről is.

Thaiföld sem ajánlott helyszín Izrael polgárainak. 

Ez is az Izraeli Elektromos Művek gondja: napi húszezer számítógépes támadás

Nem csak a nyári hőség által felfokozott áramfogyasztás és a generátorok korlátozott kapacitása gyarapítja az Elektromos Művek (Chevrát Chásmál) vezetőinek a fején az ősz hajszálakat. Létezik egy másik front is, ahol az óriásvállalat szakembereinek ugyanígy, sőt, „ígyebben” meg kell állniuk a helyüket. Egy percnyi figyelmetlenség, egy rossz szakmai analízis, és a villamos ütőerekben leáll az áramló élet, az ország elsötétül, a közlekedés leáll.

Az elektromos hálózat Izrael legfontosabb infrastruktúrális létesítménye. Az összes többit ez hajtja meg termékével, az elektromos árammal.

Jichák Ron-Tál, a Nemzetbiztonsági Intézet elnöke nyilvánosságra hozta: az Izraeli Elektromos Művek számítógépes hálózatát húszezer kibertámadás éri naponta (!) a Földkerekség legkülönbözőbb pontjairól.

„A komputeres világhálón vívott kiber-háború veszélyesebb a  gazdaságra, a védelem ellene körülményesebb, az elhárítás hosszadalmasabb, mint egy hagyományos háborús támadás kivédése és a károk helyreállítása” – állítja Ron-Tál.

Az Elektromos Művek ellen komputeres vírusokat vetnek be, hamis belépési jelszavakkal próbálnak betörni az áramelosztó és szabályzó rendszerekbe. A támadási kísérleteket a rendszerbe ágyazott, igen fejlett védelmi rendszer képes felismerni, detektálni, csak egy valamire nem képes: nem tudja megállapítani, hogy pontosan honnan érkezett a rosszindulatú próbálkozás.

Tényleg, honnan?

A mindennapi újság- és hírportál-olvasó rávágja: bizonyára Iránból. A kiber-védelemmel megbízott szakemberek azonban csalódást és meglepetést okoznak az átlag-olvasónak. A legtöbb és legveszélyesebb támadások az Egyesült Államokból, Kínából, Oroszországból, Dél-Koreából és – most kapaszkodjanak meg – Izraelből érkeznek.

Mi motiválhatja az Elektromos Művek komputeres rendszerébe behatolni vágyó hakkereket? Talán a kíváncsiság: látni, mi van „odabent”. Vagy a szakmai kielégülés: „lám, milyen ügyes vagyok, egy óriáskomputerbe is be tudok lépni”.

Iránból és Libanonból „csak” néhány száz behatolási kísérletet regisztrálnak naponta a rendszert védő „tűzfalak” adminisztrátorai.

A védelem legfőbb és leghatékonyabb eszköze a rendszert irányító és ellenőrző komputerek szétszórása az országban. Egy 64 gépből álló rendszerbe nehezebb kívülről beavatkozni, mint egyetlen gépbe.

A 21. század legfontosabb harctere a komputerek, számítógépek világa. A programok által vezérelt, adminisztrált, ellenőrzött és védett rendszerek közel vannak a fantázia világához. Itt nincsenek bombák és rakéták, gépkarabélyok sem kattognak, a vezényszavakat pedig jelszavak helyettesítik.

A földrajzi értelemben törpeország Izrael a maga 22 ezer négyzetkilométeres területével – kibernetikai-számítástechnikai nagyhatalom. Eddig minden nagyobb támadást hárított, viszont az ellene fenekedő, nála aránytalanul nagyobb és népesebb Irán nukleáris berendezéseit – állítólag – izraeli komputer-vírusok tették és teszik tönkre.

A jövő fegyvere a számítógép-billentyűzet és a monitor-képernyőt vezérlő „egér”, az elektronikus agy – de legfőképpen az emberi agy.

FORRÁS: ynet hírportál

2012. szeptember 2., vasárnap

A hadsereg kiürített egy telepes előörsöt

A Legfelsőbb Bíróság 2011. augusztus 2-i ítélete alapján vasárnap, szeptember 2-án az Izraeli Hadsereg katonái kiürítették a Jeruzsálemtől 14 kilométerre északra épült Migron előörsöt, és eltávolította mintegy 300 lakosát. Az ítélet megállapította, hogy az előörs (héberül „máácház”) arab tulajdonú telkeken épült, s mint ilyen, felépítése az adott helyszínen törvénybe ütközött.

Egy palesztin csoportnak dokumentumokkal sikerült bebizonyítani, hogy 1967. előtt arabok vásárolták meg a területet, bár a zsidó telepesek is dokumentumokkal bizonyították, hogy ugyanazt a területet törvényesen megvásárolták volt tulajdonosaiktól.

A telepes-előörsöt 1999-ben alapították, majd 2001-ben újraalapították.

A kiürítésre két nappal a bíróság által előírt határidő előtt került sor.

A kiürítési határozat augusztus 1-re szólt, amelyet addig elhalasztottak, ameddig nem rendeződik valamennyi lakos alternatív lakhatása.

A kiürítési parancsot végrehajtó katonaságnak csak néhány tizenéves állt ellen, akiket végül több órás győzködés után a háztetőkről szedtek le. Négyet közülük előállítottak.

A nemzeti-vallásos közönség hevesen tiltakozott a kitelepítés ellen; egy rabbi lapértesülések szerint „Vágassék le a kar, amely Migron lakóihoz nyúl” átokkal sújtotta a katonákat.

Migron egy stratégiailag fontos dombon épült az Izraelt a Palesztin Autonómia területétől elválasztó biztonsági kerítéstől alig 7 kilométerre keletre, vagyis már a „Területeken”, ahonnan a 60. műút hosszú szakasza belátható. A műúton palesztin fegyveres terroristák a múltban számos támadást intéztek izraeli járművek ellen.


A Migronból kitelepítettek a közeli, 3500 lakosú Ofra városba költöztek, amely ugyancsak a "Területeken" épült. ◙