Közvetlen iráni-amerikai légijárat?

Magas rangú iráni kormányzati tisztviselő szerint Hasszán Rohani, Irán elnöke felkérte országa légiközlekedési hatóságait, hogy  tanulmányozzák a közvetlen légijáratok újraindításának a lehetőségeit az Egyesült Államok és Irán között. A közvetlen légijáratok 1979, az iszlám forradalom óta szünetelnek.

A felkérés tükrözi a legújabb iráni erőfeszítéseket a Washingtonnal fennálló viszony normalizálására. Míg Irán amerikai részről szeretne enyhítést elérni az ellene irányuló szankciókon, a légikapcsolat felújításának a felvetése Irán részéről lenne jószándék-kinyilvánítás.

Az Egyesült Államokban több, mint egymillió iráni-amerikai él, zömük Kaliforniában.

*

A CNN hírtelevízió legutóbbi közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államok lakosainak a háromnegyede a közvetlen diplomáciai tárgyalásokat részesíti előnyben Iránnal, az iráni nukleáris fegyverek feltételezett fejlesztésének a leállítása érdekében.

Egy másik, nemzetközi felmérés eredménye szerint minden ötödik megkérdezett amerikai ellenzi a Teheránnal folytatandó tárgyalásokat. ◙

Obama és Rohani telefonbeszélgetése és a visszhangok

Amerika és Irán:  a Föld két ellentétes pólusa, legalábbis politikai szinten. A legutóbbi évtizedek legnagyobb politikai és ideológiai ellentétének szimbólumai. Amerika a „gonosz tengelyéhez” sorolja Iránt, Irán az Amerikai Egyesült Államokat „nagy sátán” néven szokta emlegetni. (A „kis sátán” mi volnánk, Izrael.)

A kibékíthetetlennek tűnő ellentétek forrása az iráni iszlám forradalom 1979. februári győzelme, Reza Pahlavi sah bukása, Ruholla Homeini ajatolla és vele a siita iszlám doktrina korlátlan uralomra jutása.

Az ellentétek kifejezett ellenségeskedésbe csaptak át, amikor 1979. november 4-én Iránban egy fanatikus homeinista csoport megrohamozta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és túszul ejtettek 63 amerikai állampolgárt, majd további hármat az iráni külügyminisztériumban. Később 13 asszonyt és afro-amerikait szabadon engedtek, de 50 férfit és két nőt egy és negyed évig fogva tartottak. A szituációt egy balsikerű amerikai kommandós szabadítási kísérlet is súlyosbította.

A mélypontot talán Mahmud Ahmadinezsád nyolc évig tartó elnöksége alatt érte el a két ország kapcsolata. Ahmadinezsád gyakran hallatott alpári hangokat Amerikával és Izraellel kapcsolatban: a Holokausztot például mítosznak nevezte.

Őt idén augusztus elején Hasszán Rohani váltotta fel tisztségében. Már első megnyilatkozásainak a stílusa is erősen elütött elődjéétől. Diplomáciai rátermettségét nyugati hírügynökségeknek és hírtelevízióknak adott válaszai is bizonyítják, amikor például a Holokausztról alkotott véleményéről érdeklődtek. Válaszai semlegesek, semmitmondóak voltak: annak megtörténtét elismerő és azt elítélő mondatait Iránban sorra megcáfolták, azzal az ügyes, de nívótlan kifogással, hogy az interjúkat angolra fordítók kiforgatták Rohani szavait...

A drámai változást az Egyesült Nemzetek közgyűlésétől várták, amelyen mind Obama, mind Rohani részt vett. Személyes találkozóra azonban nem került sor.  („Túl bonyolult lenne” – hangzott az iráni kifogás.)

A drámai kibontakozás pénteken játszódott le, amikor Rohani iráni elnök negyedórás telefonbeszélgetést folytatott Obama elnökkel.

A világlapok megjegyzik: több, mint három évtizedes szünet után ez volt az első hivatalos kapcsolat-felvétel a két ország között, éspedig a legmagasabb szinten.

„Megismételtem Rohani elnöknek, amit New Yorkban már elmondtam: bizonyára akadnak még komoly akadályok az előrehaladás előtt, a siker sem garantált, de hiszem, hogy elérhető egy átfogó megoldás”.

Obama közölte, hogy mindketten utasították a maguk tanácsadói csoportját, hogy tegyenek erőfeszítéseket  a nukleáris üggyel foglalkozó egyezmény  gyors kidolgozására.

A világlapok kiemelik a két elnök búcsúszavát. Rohani (állítólagos) Twitter-oldala szerint „Have a nice day” (Legyen jó napod) köszöntéssel búcsúzott amerikai kollégájától, míg Obama perzsául válaszolt: „Khodahafez” –  amelynek jelentése „Isten áldjon” (a perzsa „Khoda” rokona az angol „God”, vagy a német „Gott” szónak, lévén a perzsa nyelv közel áll minden indo-európai nyelv eredetéhez, a szanszkrithoz.

Fenti Twitter-bejegyzés szerint a két államfő „kölcsönös politikai akaratot fejezett ki a nukleáris ügy mielőbbi megoldására”.

Vajon mi a súlya ennek e negyedórás telefonbeszélgetésnek? Nyugati megfigyelők szerint nincs ok túlzott lelkesedésre. Általános a vélemény, miszerint az új iráni elnök „mosoly-offenzívája” nem egyéb, mint PR-fogás, az Iszlám Köztársaság szigorúan a külvilág felé mutatott arculatváltása, melynek célja az Egyesült Államok által bevezetett súlyos szankciók feloldásának elérése.

Másik, nem elhanyagolható probléma: Hasszán Rohani hiába köztársasági elnök, a valódi hatalom Ali Hamenei ajatolla, a legfelsőbb vezető kezében van.

Sok iráni számára Rohani ezzel  a meglehetősen kétes mosoly-diplomáciával is túl messzire ment: hazatérte után fanatikus iszlamisták tojásokkal  és cipőkkel dobálták meg kocsiját.

Nyugati felmérések szerint az iráni nép mintegy 70 százaléka követel nagyobb szabadságot, élhetőbb életet, míg a fennmaradó 30 százalék a szigorú iszlamista kormányzat híve. ◙

Ben Gurion repülőtér: kémgyanús férfit kapcsoltak le

ALI MANSZÚRI: KÉM NEGLIZSÉBEN?

Vasárnap, szeptember 29-én hozták nyilvánosságra: szeptember 11-én az izraeli biztonsági hatóságok a loddi Ben Gurion repülőtéren letartóztattak egy Ali Manszúri (Ali Mansouri) nevű, perzsa nemzetiségű belga állampolgárt, aki éppen elhagyni készült Izraelt.

A férfi holmijai között az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségéről készült fényképekre akadtak. A Sin-Bét, az izraeli belbiztonsági elhárítás kémkedéssel gyanúsítja a férfit, aki feltevések szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda kötelékébe tartozik, és Iránnak dolgozó hírszerzési hálózatot tervezett létrehozni Izraelben.

Az eddig nyilvánosságra hozott részletek szerint az Iránban született férfi Alex Manes néven belgiumi útlevéllel és okmányokkal üzletemberként tartózkodott Izraelben, és a tel-avivi Hájárkon utcában, az Egyesült Államok nagykövetségével szemben lévő szállodában alakította ki bázisát. Szobafoglaláskor kikötötte, hogy a tengerre néző szobát akar. (A Hájárkon utca a tengerpart közvetlen közelében, azzal párhuzamosan halad, több tucat szálloda és számos követség található az utca hosszában.) Szobája erkélyéről nem csak a követség tömbjét tartotta szemmel és fényképezte, hanem annak biztonsági napirendjét is követni tudta.

Manszúri-Manes hivatalos irataiból minden, Iránra utaló részletet eltüntetett. A nyomozás jelenleg legfontosabb feladata kideríteni, küldött-e megbízóinak a gyanúsított érzékeny biztonsági adatokat: fényképeket, leírásokat, például e-mailen, Skype-on vagy egyéb elektronikus médián. ◙