Földfoglalási versenyben Izrael és Izmael • Jelentget a Salom achsav

A "Salom achsav" („Békét most”) nevű baloldali csoport által közzétett adatok szerint az idei év első felében Izrael összesen 1708 ház építését kezdte el a Nyugati Part (Ciszjordánia) zsidó településein, szemben a tavalyi, 2012. év azonos időszakában megkezdett 995 házépítéssel.

Ez tekintélyes, 70 százalékos növekedést jelent. Izrael hivatalosan azt jelentette, hogy az építkezések ütemét lelassította, ami nem áll ellentmondásban a palesztinokkal idén júliusban megindult béketárgyalásokkal, miután fenti adatok a január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkoznak.

Az építkezések volumenének növekedése heves tiltakozást vált ki a Palesztin Autonómia vezetőiből, akik valamennyi zsidó település megsemmisítését követelik a Nyugati Parton, miután azt teljes egészében maguknak követelik, zsidó lakosság nélkül.

A Salom achsav szélsőbaloldali polgári társadalmi szervezet. Kinyilvánított célja „igazságos béke” megteremtése a palesztin arab néppel és a környező arab államokkal. Aktivistáik személyes kiszállásokkal és légi felvételek vizsgálatával nyomon követik a Nyugati Part zsidó építkezéseit, tüntetéseket rendeznek a településeken – gyakran palesztinokkal együtt –, és jelentéseket küldenek izraeli és nemzetközi szerveknek, amivel a többségi izraeli zsidó közvélemény szerint kimerítik a hazaárulás fogalmát.

Legutóbbi jelentésük szerint a megkezdett építkezések 61 százaléka a nagy telep-blokkokon kívül, palesztinok által sűrűn lakott területen kezdődött, amelyekről Netanjáhu elvben kész lemondani egy átfogó megegyezés keretében.

♦

A zsidó lakosság lélekszáma a Nyugati Part (Ciszjordánia) és Kelet-Jeruzsálem mintegy 6000 km²-es területén az utóbbi húsz év során megháromszorozódott. Jelenleg félmillió zsidó él két és félmillió palesztin arab mellett – nem mondhatni, hogy békességben.

Izrael fennmaradó területén – 20,000 km²-es területen – 8 millió lakos él, közülük megközelítőleg 6 millió zsidó, és másfél millió arab (a fennmaradó félmillió drúz, cserkesz és orosz).

A Gázai-övezet 360 km²-es területén másfél millió palesztin arab él.

Vagyis az egykori brit mandátumi Palesztina 26,000 km²-es területén, „a folyótól a tengerig” (a Jordán folyótól a Földközi tengerig) néhány százezer fővel több zsidó él, mint arab.

Folytatódik tehát Izrael népének történelmi visszatelepülési versenye a magukat történelmileg és etnikailag alaptalanul „palesztin népnek” kikiáltó arabokkal. ◙

Bulldózeres palesztin terrortámadás egy támaszpont ellen: három katona megsérült, a támadót megölték.

A legújabb terrorakció: palesztin lakos csütörtök délután bulldózerével áthajtott a Jeruzsálemtől északra lévő A-Ram támaszpont drótkerítésén, és megpróbálta elgázolni az őrt. A markolós földgyalu több méterre repítette a katonát, aki szerencsére csak könnyebben sérült meg. A palesztin ezek után a parkoló gépkocsiknak hajtott, és két további katonát megsebesített.

FOTÓ: AZ IZRAELI HADSEREG SZÓVIVŐJE

Mindez alig egy perc alatt játszódott le. Amikor a  katonák felfogták, hogy nem balesetről, hanem terrorakcióról van szó, tüzet nyitottak a munkagép vezetőjére, aki a helyszínen életét vesztette.

A hivatalos palesztin hírügynökség, a WAFA közlése szerint az elkövető a 30 éves Junisz al-Ubejdi (Younes al-Ubeidi), Bét-Hanina lakosa. Palesztin hírportálok közlése szerint az elkövető bátyja 2009-ben traktorral hajtott járókelők közé Jeruzsálemben. Őt egy arra járó, szabadságra eltávozó katona lőtte le. (A harci egységekben szolgáló katonák szabadságra is magukkal viszik a szolgálati fegyvert.) ◙

Gázai metró: félreérthetetlen Hamasz-üzenet Izraelbe

Két és fél kilométer hosszú, betonból megépített alagútra bukkantak csütörtökön az Izraeli Hadsereg műszaki alakulatai. Az alagút átlagosan 20 méter mélységben fut a föld alatt. Magassága 180 centiméter, vagyis egy felnőtt ember meghajlás nélkül tud közlekedni benne.

A figyelemre méltó létesítmény a Gázai-övezet déli részéből, a Khan Junisz város közelében fekvő Abszan palesztin falu egyik háza alól vezetett a Gázai-övezetet Izraelről leválasztó határzár-kerítés alatt az izraeli Éjn Háslosá kibuc közeléig.

A  robbanóanyaggal, katonai felszereléssel megrakott alagútnak több elágazása és kijárata is volt. Az energiatakarékos világítással és telefonvonallal ellátott alagút elég magas és széles ahhoz, hogy egy ember kényelmesen, meghajlás nélkül tudjon járni benne. 

Megépítésének feltételezett célja terroristák Izraelbe történő bejuttatása, és a kibuc óvodájában végrehajtandó terrorakció volt. Az építéshez felhasznált cement humánus, otthonépítési célból, izraeli engedéllyel a Gázai-övezetbe juttatott építkezési anyagból származik.

A hét végén műszaki alakulatok átfogó ellenőrzést tartottak az alagútban, hogy minden elrejtett robbanóanyagot megtaláljanak. 

A jelentős költségekkel, vélhetően egy évig tartó munkával készített alagutat a katonai elhárítás és hírszerzés tudomása szerint a Hamász "stratégiai célokra” ásatta, egy következő összecsapás kiprovokálására.

"Az alagutat időben fedezték fel, komoly katasztrófa hárult el" – mondta Chájim Jalin, a Gázai-övezettel határos Eskol regionális tanács vezetője.

Sem a hadsereg, sem a helyi önkormányzat nem részletezte az alagút kijárata felfedezésének a körülményeit, de Jalin annyit hozzátett, hogy a szántást végző mezőgazdák és a határőrség együttműködése ezúttal is sikert bizonyított.

Eitan Dangot vezérőrnagy, a Területeken folyó kormányzati tevékenységek civil adminisztrációs egysége (COGAT) parancsnoka elrendelte, hogy újabb helyzetértékelésig állítsák le építési anyagoknak a Gázai övezetbe történő szállítását.

Izraeli elhárítási értékelések szerint sok, a Gázai-övezetből izraeli területre vezető, terror-céllal épített alagút még feltárásra vár. Ezt látszik megerősíteni a Hamász közzétett üzenete: „Alagutak százai rejtőznek a föld alatt és még százakat fogunk ásni”.

A legemlékezetesebb terror-alagút az volt, amelyen át egy Hamasz különítmény a határ izraeli oldalára lopózva 2006 júniusában meglepett egy izraeli katonai egységet, megölt két katonát, és egy harmadikat – Gilád Salit tizedest – sebesülten az alagúton át a Gázai-övezetbe hurcolt, ott öt éven át fogságban tartott, majd szabadon bocsátásáért elérte több, mint ezer, Izraelben elítélt palesztin terrorista szabadon engedését.

Az alagút-hadviselés így – egyelőre – kifizetődő stratégiának tűnik a Hamasz számára. 

Kedden egy újabban felfedezett alagút berobbantására került sor a Gázai-övezet izraeli határán.

Slomo "Számi" Turgemán vezérőrnagy, a Dél hadseregparancsnokság (Pikud hádárom) parancsnoka minden esetre kijelentette: ha a terroristák beváltják fenyegetéseiket, Gáza utána másképpen fog kinézni... ◙