Eredmény nélkül zárultak a genfi tárgyalások • Fabius a sarkára állt • Folytatás következik

Megegyezés nélkül zárultak szombaton Genfben az éjjeli órákba nyúló megbeszélések az iráni nukleáris programról.

A részletektől, a „hatok” és Irán képviselői közti megállapodás értelmében nem tettek közzé részleteket. Csak annyit közöltek, hogy a megbeszéléseket november 20-án folytatják.

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken közel-keleti látogatásáról érkezett Genfbe, ahol Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere, Guido Westerwelle német, William Hague brit, Laurent Fabius francia, valamint Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter folytatott megbeszéléseket.

Kerry, Ashton és Zarif pénteki ötórás, eredménytelen tárgyalása után szombaton reggel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és a kínai külügyminiszter-helyettes is csatlakozott a tárgyalókhoz.

Szombaton szünet nélkül folytatódtak a megbeszélések a „hatok” és az Iszlám Köztársaság között utóbbi vitás nukleáris programjáról.

Míg az irániak kezdetben jelentős előrehaladásról és hamaros megegyezésről küldtek híradásokat, a szombat délutáni órákban a nyugati tárgyalófelek már körvonalazódó nehézségekről számoltak be.

Laurent Fabius francia külügyminiszter a France Inter rádiónak adott riportban úgy nyilatkozott, hogy semmi bizonyosat nem tud mondani a megbeszélések hamaros befejeződéséről. Hozzátette, hogy Franciaország nem fog elfogadni egy, szavai szerint „balek egyezményt” Iránnal.

Fabius elmondta: Franciaország azt akarja, hogy Irán még a megbeszélések alatt állítsa le az Arak-i atomreaktort, és azt is közölte, hogy problémák merültek fel az Irán birtokában meglévő, 20 százalékosra dúsított uránium-készlettel kapcsolatban. A francia külügyminiszter azt a véleményét is kifejezte, hogy a tárgyalások során figyelembe kell venni Izrael és más közel-keleti államok aggodalmát Irán nukleáris programjával kapcsolatban.

A Los Angeles Times is úgy értesült, hogy  „váratlan nehézség” merült fel, ami miatt a megbeszélések minden bizonnyal átnyúlnak a hónap második felére.

Megfigyelők szerint a tárgyalást Fabiusnak a többieknél határozottabb fellépése „robbantotta”. ◙

Avigdor Liebermant felmentette a bíróság – szabad a visszatérés útja a külügyminiszterséghez

LIEBERMAN TÁVOZIK A TÖRVÉNYSZÉKRŐL

A jeruzsálemi Törvényszék háromtagú bírói panelje november 6-án, szerdán reggel egyhangú ítélettel felmentette Avigdor Liebermant, a kormányzó Likud párttal választási szövetségben álló "Jiszráél Béjténu" (Izrael az otthonunk) jobboldali párt alapító vezetőjét, a legutóbbi – második – Netanjáhu-kormány külügyminiszterét "csalárdság és bizalommal való visszaélés" vádja alól.

A felmentéssel elhárult az akadály, hogy a jelenlegi, harmadik Netanjáhu-kormányban is átvehesse a külügyminiszteri posztot, amelyet a kormányfő átmenetileg magának tartott meg.

Az ítélet megindoklása szerint nem volt szándékos visszaélés abban, hogy Lieberman Rigába utazva személyesen találkozott a helyettesével, Dani Ajalonnal oda kineveztetett Ben Árje nagykövettel, akitől átvette az ellene különböző korrupciós ügyekben folyó rendőrségi nyomozás titkos iratait.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök, Simon Peresz államelnök, Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony és a kormány több tagja üdvözletét küldte a politikusnak felmentése alkalmából. A köszöntők között volt Árje Deri, a keleti ortodox párt vezetője is.

Seli Jechimovics, az ellenzék élén álló szociáldemokrata Munkapárt főtitkár-asszonya viszont "problémásnak" tartja az ítéletet és a Lieberman-üggyel kapcsolatos nyomozás menetét, míg magát a politikust korruptnak nevezte.

A Törvényszékről távoztában Avigdor Lieberman kijelentette: "életemben egy tizenhét évig tartó szakasz ért véget, mostantól végre a ránk váró kihívásokra összpontosíthatok."

A felmentő ítélettel egyidőben megindultak a találgatások: mennyiben fogja befolyásolni a palesztinokkal folyó megbeszéléseket, és általában a kormány hozzájuk való viszonyát a közismerten jobboldali, nacionalista politikus visszatérése a külügyminiszteri székbe.

Lieberman a múltban vehemensen ellenzett minden lemondást a palesztinok javára, az arabok békeszándékában mindig is kételkedett, a Palesztin Autonómiát pedig egy mesterségesen létrehozott, kormányzásra képtelen és alkalmatlan testületnek tartotta. ◙

Kerry amerikai külügyminiszter: illúziók nélkül jöttem, de eltökélten • Kritikus ponton az izraeli-palesztin megbeszélések • 75 milliós gyorssegély a palesztinoknak

Kedden este Izraelbe érkezett John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere, aki az indulatok forrpontján álló béketárgyalással szembesül. "Illúziók nélkül jöttem, de eltökélten" – nyilatkozott. 

Első útja a tel-avivi Rabin-térre vezetett, ahhoz a szerény emlékműhöz, amely Jichak Rabin volt miniszterelnök meggyilkolásának helyén áll.

Szerdán reggel Simon Peresz államelnöknél tett protokoll-látogatást. Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel Jeruzsálemben, majd Mahmud Abbász palesztin elnökkel Betlehemben folytat érdemi tárgyalásokat. Csütörtökön útja Ammanba vezet.

Kerry azzal riogatja Izraelt, hogy amennyiben a tervezett kilenc hónap alatt nem tud megegyezni a palesztinokkal, az USA nem fogja tudni megakadályozni a palesztinok csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC, International Crime Court) – ami Izraelnek igen előnytelen lenne.

A három hónapja tartó tárgyalásokról mostanában kerülnek napvilágra az első hiteles, konkrét részletek.

Hírek szerint a tárgyalást izraeli részről vezető Cipi Livni igazságügyminiszter asszony és a Netanjáhu miniszterelnök által kinevezett Jicchák Molcho jogász egymással sem tudják megfelelően koordinálni álláspontjaikat. Kettőjük között Livnit tartják dominánsabbnak, és szemléletében liberálisabbnak is, főképpen a Jeruzsálemet érintő kérdésekben.

Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatach-tisztviselők előtt kijelentette, hogy nem történt előrelépés a tárgyalásokon, és kilátásba helyezte a megbeszélések egyoldalú megszakítását. A palesztin vezető sérelmezte, hogy Netanjáhu az elítélt palesztin foglyok szabadon bocsátását összekötötte a Nyugati Part településeinek a bővítésével.

Miután a palesztin tárgyaló fél a megbeszélésévek megszakításával fenyegetőzik, Kerry 75 milliós gyorssegélyt ígért az Autonómiának útjavításokra, iskolák renoválására és egyéb életfontosságú kiadásokra – természetesen a tárgyalások folytatódásának a reményében.

Az izraeli és a palesztin tárgyalók az elmúlt három hónap folyamán összesen 15 alkalommal találkoztak, felváltva Jeruzsálemben és Jerikóban. A megbeszélések átlagosan három-négy órán át tartottak. Mióta Martin Indyk rendkívüli amerikai követ csatlakozott a tárgyaló felekhez, az elmúlt két hónapban a megbeszélések intenzívebbé váltak.

A találkozók általában úgy zajlanak le, hogy a felek előadják javaslataikat, kérdéseket tesznek fel és felvilágosításokat kérnek a másik féltől.  A megbeszélések hat alapvető vitás kérdést érintenek egyenként: a felek még nem jutottak el mind a hat kérdés megvitatásáig.

Az izraeli fél mindenek előtt a biztonsági kérdések megvitatását szorgalmazza, ugyanakkor már érintették a palesztinok által különösen fontosnak ítélt határ-megjelölés és víz-elosztási kérdéseket is.

Izrael a Ramallah közelében fekvő Bét-Él, Pszágot és Nokdim zsidó településeket kívánja a  település-blokkhoz csatolni, Jeruzsálem kérdésének megvitatását későbbre halasztaná.

A palesztin fél közös és közvetlen határt követel a leendő paleszin állam és Jordánia között, vagyis, hogy a palesztin állam keleti határa a Jordán folyó legyen.

Ezt viszont Izrael nem fogadja el. Tanult a Gázai-övezet és Egyiptom között létrejött közvetlen határ alatt ásott alagutakból, az azokon át folyó fegyvercsempészetből, az egyiptomi területen keresztül „importált” rakétákkal és terroristákkal megerősített „Hamasztán” állandó fenyegetéséből. Egy palesztin-jordániai közös határ, amelyet Izrael nem ellenőrizhetne, fegyverek és terroristák végtelen folyamát indíthatná el Jordániából a Nyugati Partra. ◙