Kerry amerikai külügyminiszter: illúziók nélkül jöttem, de eltökélten • Kritikus ponton az izraeli-palesztin megbeszélések • 75 milliós gyorssegély a palesztinoknak

Kedden este Izraelbe érkezett John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere, aki az indulatok forrpontján álló béketárgyalással szembesül. "Illúziók nélkül jöttem, de eltökélten" – nyilatkozott. 

Első útja a tel-avivi Rabin-térre vezetett, ahhoz a szerény emlékműhöz, amely Jichak Rabin volt miniszterelnök meggyilkolásának helyén áll.

Szerdán reggel Simon Peresz államelnöknél tett protokoll-látogatást. Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel Jeruzsálemben, majd Mahmud Abbász palesztin elnökkel Betlehemben folytat érdemi tárgyalásokat. Csütörtökön útja Ammanba vezet.

Kerry azzal riogatja Izraelt, hogy amennyiben a tervezett kilenc hónap alatt nem tud megegyezni a palesztinokkal, az USA nem fogja tudni megakadályozni a palesztinok csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC, International Crime Court) – ami Izraelnek igen előnytelen lenne.

A három hónapja tartó tárgyalásokról mostanában kerülnek napvilágra az első hiteles, konkrét részletek.

Hírek szerint a tárgyalást izraeli részről vezető Cipi Livni igazságügyminiszter asszony és a Netanjáhu miniszterelnök által kinevezett Jicchák Molcho jogász egymással sem tudják megfelelően koordinálni álláspontjaikat. Kettőjük között Livnit tartják dominánsabbnak, és szemléletében liberálisabbnak is, főképpen a Jeruzsálemet érintő kérdésekben.

Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatach-tisztviselők előtt kijelentette, hogy nem történt előrelépés a tárgyalásokon, és kilátásba helyezte a megbeszélések egyoldalú megszakítását. A palesztin vezető sérelmezte, hogy Netanjáhu az elítélt palesztin foglyok szabadon bocsátását összekötötte a Nyugati Part településeinek a bővítésével.

Miután a palesztin tárgyaló fél a megbeszélésévek megszakításával fenyegetőzik, Kerry 75 milliós gyorssegélyt ígért az Autonómiának útjavításokra, iskolák renoválására és egyéb életfontosságú kiadásokra – természetesen a tárgyalások folytatódásának a reményében.

Az izraeli és a palesztin tárgyalók az elmúlt három hónap folyamán összesen 15 alkalommal találkoztak, felváltva Jeruzsálemben és Jerikóban. A megbeszélések átlagosan három-négy órán át tartottak. Mióta Martin Indyk rendkívüli amerikai követ csatlakozott a tárgyaló felekhez, az elmúlt két hónapban a megbeszélések intenzívebbé váltak.

A találkozók általában úgy zajlanak le, hogy a felek előadják javaslataikat, kérdéseket tesznek fel és felvilágosításokat kérnek a másik féltől.  A megbeszélések hat alapvető vitás kérdést érintenek egyenként: a felek még nem jutottak el mind a hat kérdés megvitatásáig.

Az izraeli fél mindenek előtt a biztonsági kérdések megvitatását szorgalmazza, ugyanakkor már érintették a palesztinok által különösen fontosnak ítélt határ-megjelölés és víz-elosztási kérdéseket is.

Izrael a Ramallah közelében fekvő Bét-Él, Pszágot és Nokdim zsidó településeket kívánja a  település-blokkhoz csatolni, Jeruzsálem kérdésének megvitatását későbbre halasztaná.

A palesztin fél közös és közvetlen határt követel a leendő paleszin állam és Jordánia között, vagyis, hogy a palesztin állam keleti határa a Jordán folyó legyen.

Ezt viszont Izrael nem fogadja el. Tanult a Gázai-övezet és Egyiptom között létrejött közvetlen határ alatt ásott alagutakból, az azokon át folyó fegyvercsempészetből, az egyiptomi területen keresztül „importált” rakétákkal és terroristákkal megerősített „Hamasztán” állandó fenyegetéséből. Egy palesztin-jordániai közös határ, amelyet Izrael nem ellenőrizhetne, fegyverek és terroristák végtelen folyamát indíthatná el Jordániából a Nyugati Partra. ◙