Fúziók, szakadások alakítják át az izraeli belpolitika térképét ♦ Kahlon "Kulánu" pártja negyedik erő lehet a 20. Kneszetben ♦ Szakadás fenyegeti a SASZ-t, Éli Jisáj kilépett

A TV10 televízió, az értelmiség népszerű csatornája által megbízott Camille Fuchs cég felmérése kedden a következő értékelést tette közzé:

BECSÜLT MANDÁTUMOK SZÁMA  PÁRT:             A PÁRT ÉLÉN ÁLL: 

********************* 22  Ávodá (Hámácháné) Jichak „Buzsi” Hercog

*******************   20  Likud             Binjamin „Bibi” Netanjáhu

***************       15  Bájit hájehudi    Naftali Bennett

*************         13  Kulánu            Mose Kahlon

***********           11  Jiszráél Béjténu  Avigdor Lieberman

**********            10  Jés Atid          Jair Lapid

*********              9  Arab pártok    Ahmed Tibi, Muhammad Barake

*******                7  SASZ              Arje Der’i

*******                7  Jahadut haTora  Jákov Litzmann, Mose Gafni

******                 6  Merec            Zehava Galon

-------------------------------------------------------------------
                     120  A Kneszet képviselők száma

A fenti becslés szerint a legnagyobb ellenzéki párt, az Ávodá, a Hátnuá párttal fuzionálva, kapná a legtöbb szavazatot, ám nem tűnik képesnek a 120 tagú Kneszetben az abszolut többség, 61 mandátum megszerzésére. (A Cipi Livni vezette Hátnuá párt közös listán indul az Ávodá párttal, amely a Hámácháné hácioni – המחנה הציוני – azaz "Cionista tábor" név alatt indul a választásokon.)

A Likud párt a Bájit hájehudi, a Jiszráél Béjténu, a SASZ és a Jahadut háTorá (Egyesült Tóra Párt) szövetségében már képes lehet egy szűk, 61 fős többségre alapozó koalícióra. Ennek a feltételezett koalíciónak 60 mandátuma lenne, vagyis az abszolút többség megszerzéséhez igen közel áll.

Nem világos, hogy a Likudból kivált Mose Kahlon, aki a Kulánu – Mi mindannyian – nevet adta leendő pártjának, melyik oldalra áll. Minden esetre figyelemre méltó, hogy e néhány hete még teljesen ismeretlen politikus pártja a negyedik, esetleg harmadik erő lehet a 20. Kneszetben!

A SASZ pártot szakadás fenyegeti: Árje Der'i és Éli Jisáj, a két meghatározó vezető egyéniség nem férnek meg egykönnyen egy táborban. Jisáj elhagyta a pártot és a jobboldali Uri Áriél Tkumá frakciójához csatlakozik – nem kevés elégedetlen SASZ-hívet magával ragadva. ◙

Irány a 20. Kneszet ♦ Balközép koalíció: Ávodá-Hátnuá fúzió ♦ Lieberman és Kahlon pártközi megegyezése: új centrista erő

A nagy eséllyel kialakuló jobboldali-konzervatív Likud – ultravallásos koalíció ellensúlyozására próbál meg kormányképes balközép koalíciót létrehozni Jichak „Buzsi” Herzog, az Ávodá (Munkapárt) vezetője a Cipi Livni vezette Hátnuá párttal.

A nagymúltú szociáldemokrata párt Ben Gurion vezetésével a Mápáj nevet viselte, 1968-ban vette fel az Ávodá nevet. A most még csak körvonalazódó párt vagy pártszövetség a nevét is megváltoztatná, de benne maradna az „Ávodá” szó.

Avigdor Lieberman és Mose Kahlon pártközi megegyezést írtak alá a Jiszráél selánu párt és Kahlon leendő pártja között a mandátumszerzéshez szükségesen túli szavazatok átszámításához a másik párt javára (heszkém odáfim).

Új, a középtől valamivel jobbra álló, de pragmatikus centrista párt alakulásának vagyunk tehát tanúi, amelynek két alkotója a százezres nagyságrendű oroszajkú szavazóbázissal rendelkező, legutóbb a Likuddal választási egyezségben volt Jiszráél selánu párt – amelyet Lieberman azóta felmondott – és Mose Kahlon, aki kivált a Likudból és önálló pártot szándékozik alapítani a Likud szociális politikájával elégedetlen tömegekre alapozva. ◙

Húsz hónapi hivatali idő után feloszlatta magát a 19. Kneszet ♦ Általános választások március 17-én ♦ Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások ♦ Erős a konzervatív jobboldal ♦ Netanjáhu negyedik kormánya az ultravallásosokkal?

A Kneszet plénuma hétfőn este második és harmadik olvasatban elfogadta a törvényt önnön feloszlatásáról, egyúttal törvénybe iktatta az általános választások dátumát 2015. március 17-re.

Ez, a 19. Kneszet volt az utóbbi fél évszázad legrövidebb ideig, összesen húsz hónapig hivatalban lévő nemzetgyülése.

Juli Edelstein (Likud), a Kneszet elnöke az általános választások előrehozását feleslegesnek, ugyanakkor a kisebbik rossznak nevezte, miután áthidalhatatlan véleménykülönbségek tették lehetetlenné a kormány határozatképességét.

Edelstein egyben felkérte Izrael választópolgárait, hogy éljenek szavazati jogukkal.

Jariv Levin (Likud) képviselő, aki bemutatta a plénum előtt a feloszlatási törvényt, sajnálatát fejezte ki a 19. Kneszet rövid hivatali ideje miatt, és reményét fejezte ki, hogy a soron következő választások eredményeképpen stabil, határozatképes koalíció alakul, amely kitölti rendes, négy évre szóló mandátumát.

Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a következő kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalások sora, vele a "választási gazdaság" (kálkálát bechirot, כלכלת בחירות) is: Netanjáhu kilátásba helyezte, hogy bevezeti az értéktöbblet-adó eltörlését alapvető élelmiszercikkekre – aminek az elmúlt  húsz hónap során nem látta szükségét.

Ugyanezt a kedvezményt szorgalmazta menesztett pénzügyminisztere, Jair Lapid is első lakás vásárlására.

*

Az általános választásokra 2015. március 17-én, kedden kerül sor. Minden választást kedden tartanak: a Teremtés Könyvében (Széfer Börésit) ugyanis Isten e nap, a harmadik nap (jom slisi, יום שלישי) végén kétszer mondta ki, "hogy jó" (ki tov, כי טוב), ezért ennek a napnak a zsidó hagyomány jó óment tulajdonít.

Közben útjára indult a soron következő kormány összetételét meghatározó koalíció kialakítása. Se szeri, se száma a találgatásoknak. “Képviselők bevásárlási körútjai” – némi malíciával így nevezi a héber sajtó a pártok volt és reménybeli képviselőinek az alku-tárgyalásait lehetséges koalíciós partnerek portáján.

Minden nagy izraeli napilap és internetes hírportál megjelentet “Ha ma lennének a választások” tartalmú felméréseket.

Valamennyi egyetért abban, hogy jelenleg a mérsékelt jobboldal, a Likud párttal az élén a legerősebb. Netanjáhu karizmája még mindig meghatározó, de közel sem annyira, mint az elmúlt években.

Egy két nemzedéknyi demokráciában (Izrael Állama 1948 óta áll fenn, és kezdeteitől fogva parlamentáris demokrácia) sokan túlzásnak találják, hogy egy vezető negyedszer pályázzon a kormányfőségre. (David Ben-Gurion nyolc ízben volt miniszterelnök, legtöbbször két-két évig; ő azonban mégis az államot kikiáltó országalapító volt…).

A legvalószínűbb "befutó" a Likud párt, koalíciós szövetségben az askenázi ultraortodox Tórahű Zsidóság (Jáhádut háTorá) párttal és a keleti törzsek ultravallásosait tömörítő SASZ párttal, és esetleg a nemzeti-vallásos Zsidó Otthon (Bájit Hájehudi) párt részvételével. 

Netánjáhu vezetői posztja a maga pártjában sem egyértelmű. A Likud párt közeljövőben tartandó belső választásain Netanjáhunak komoly kihívókkal kell számolnia. 

A jobboldali nézeteiről ismert Mose Feiglin képviselő kijelentette, hogy pályázik a Likud vezetésére.

Gideon Száár ugyancsak esélyes lehet Netanjáhu leváltására pártja éléről. A népszerű politikus szeptemberben leköszönt miniszteri állásáról, és közölte, hogy egy időre felfüggeszti politikai tevékenységét. Novemberben Kneszet-képviselőségét is feladta. ◙

Folytatása következik