Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. december 13., szombat

Nem nyugszanak… ♦ A Hamasz sorozatban lő ki "kísérleti rakétákat" a Földközi tenger felé ♦ A cél: a gázai rakétagyártás újraindítása

A Hamasz “katonai szárnya” minden erejével igyekszik helyreállítani a nyári “Cuk ejtán” hadművelet során alaposan megrendült katonai potenciálját. Ennek az igyekezetnek a része az Izz ad-Din al-Kasszám Brigádok javarészt megsemmisült rakéta-tartalékainak feltöltése helyben gyártott rakétákkal.

Gázai források beszámoltak róla, hogy szombaton három rakétát lőttek ki a Földközi tenger felé. Ez volt sorban a harmadik nap, amelyen teszt-kilövésekre került sor.

A rakéták tesztelése hetek óta folyik, de nem minden kísérlet sikerül. A kedden reggel kilőtt két rakéta robbanásának a zaja az egész Gázai-övezetben hallható volt, olyannyira, hogy téves közlést adtak ki izraeli tűzérségi támadásról.  

Músza Abu Marzuk, a Hamasz kairói képviselője megerősítette a rakétakísérletek tényét, és hozzátette, hogy azok nem sértik a tűzszüneti megállapodást a Gázai övezet és Izrael között, miután a tűzszünet nem vonatkozik rakéták kísérleti kilövésére.

Amióta Egyiptom következetes terror-ellenes politikát folytat, tucatjával semmisítette meg az Egyiptomba vezető alagutakat. Ezeken áramlottak a szétszerelt iráni rakéta-alkatrészek a Gázai-övezetbe évtizedeken át, de mára a helyi rakétagyártás lett az egyedüli utánpótlási lehetőség a terrorszervezet számára.


A “Cuk ejtán” hadművelet előtti rakétamennyiség harmada megmaradt a Hamasz birtokában, köztük sok 100 kilométeres, vagy nagyobb hatótávolságú.  ◙

2014. december 12., péntek

Palesztin arab savval öntött le egy izraeli családot

Pénteken délben Jeruzsálemtől délre, a Gus Ecion településtömb felé vezető alagutas autópályán palesztin arab "trempre" (autóstopra) várakozott, majd amikor egy izraeli gépkocsi megállt, savas anyagot öntött az autóban ülő izraeli család tagjaira.

A támadás során összesen heten sérültek meg: a családfő arcán szenvedett közepes sérüléseket, gyermekei lábukon, ők könnyebben sebesültek meg. Egy közelben várakozó izraeli is megsérült: lehetséges, hogy ő is "trempelt", vagyis várakozott egy autóra, aki felvegye, és az autó vezetője neki állt meg.

Őt, az arab mellett álló izraelit az arab "Allahu akbar" kiáltásokkal üldözni kezdte, kezében a savat tartalmazó edénnyel. Egy, a történteket észlelő határőr rálőtt a terroristára, akit közepes-súlyos állapotban szállítottak kórházba. 

A támadó Dzsamal Saharna, a Betlehem melletti Nahalin falu lakosa. A hatóságok kutatást tartottak az elkövető házában. Az eset tüzetes kivizsgálása folyamatban van. ◙

Ziad Abu Ein halála és múltja ♦ A terrorista gyilkos palesztin miniszter halálát szívroham okozta ♦ Pokolgépe 1979-ben két izraeli fiatalt ölt meg


Ziad Abu Ein (55), a Palesztin Önkormányzat “fogolyügyi” minisztere szerdán, egy 300 fős Izrael-ellenes palesztin tiltakozó felvonulás során szívrohamot kapott és meghalt.

Palesztin vélekedés szerint egy izraeli katona meglökte, megsérült, és abba halt bele.

A jordániai szakértők jelenlétében végzett boncolás kimutatta, hogy Abu Ein cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő szívbeteg volt, és halálát ezek a betegségek okozták.

Mahmud Abbász, a Palesztin Önkormányzat elnöke az izraeli rendfenntartó erőket brutális támadással vádolta, és a minisztert mártírnak nevezve háromnapos gyászt rendelt el. Abu Ein temetésén csütörtökön néhány százan vettek részt.

A palesztin vezetés "megfelelő intézkedések meghozatalán dolgozik": szóba került az izraeli hatóságokkal fenntartott közös biztonsági együttműködés felfüggesztése.

Ziad Abu Ein egyebek között tagja volt a Fatach mozgalom Forradalmi Tanácsának, más néven az Abu Nidál szervezetnek, amelyet az Egyesült Államok terrorszervezetnek tekint a 80-as években elkövetett véres terrortámadásokért.

Abu Ein maga is gyilkos terrorista volt: 1979-ben Tibériáson pokolgépet rejtett el, amelynek a robbanása két izraeli fiatalember, Boaz Lahav és David Lankri halálát okozta. Ezt követően Abu Ein az Egyesült Államokba utazott. Az amerikaiak 1981-ben kiadták Izraelnek. Itt 1982-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1985-ben az úgynevezett Ahmed Dzsibril fogolycsere-ügylet során szabadon engedték.

Évtizedekkel szabadulása után, immár a Palesztin Autonómia minisztereként is az erőszak szószólója maradt. Egy 2006-os interjúban egy televíziós interjúban elmondta: azért támogatja az oslói megállapodásokat, mert megkönnyítette a hozzáférést a fegyverekhez az “ellenállás” számára… ◙