Palesztin vereség: a Biztonsági Tanács nem szavazta meg az izraeli „megszállás” végét előíró javaslatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ellentétben az egész muszlim és arab világ reményeivel, nem szavazta meg a Jordánia által benyújtott palesztin javaslatot, amely Izraelt három éven belül, 2017. végéig az 1967-ben elfoglalt Nyugati Part (Ciszjordánia) teljes kiürítésére kötelezte volna, és amely területen független palesztin államot hoztak volna létre Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

A javaslatot a szükséges minősített többségnél, vagyis kilenc államnál eggyel kevesebb, azaz nyolc állam támogatta, köztük Oroszország, Kína, és Franciaország.

Az Egyesült Államok és Ausztrália ellene szavazott, Nagy Britannia, Dél-Korea, Litvánia, Nigéria és Ruanda tartózkodott a szavazástól.

A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Netanjáhu megbeszélést folytatott a két afrikai állam, Nigéria és Ruanda elnökeivel: végül az ő tartózkodásuk buktatta meg a palesztin javaslatot.

Jiszráél Nicán, az ENSZ-be delegált izraeli diplomata elmondta: a palesztin vezetők minden alkalmat megragadnak, hogy megkerüljék az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokat, de ez a politika nem vezet a palesztin önállósághoz.

Száeb Erekát vezető palesztin politikus, akinek a pozícióját „főtárgyalóként” szokták emlegetni, a sikertelen próbálkozás után úgy nyilatkozott az Al Dzsazira hírtelevíziónak, hogy az eredmény a nemzetközi ítélkezés „Kájin-bélyege”.

Ennek ellentmond, hogy szerinte a helyes stratégia a palesztinok számára a minél több nemzetközi szervezethez történő csatlakozás.

Egy másik palesztin politikus közölte, hogy Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke már december 31-én aláírta az emberi szabadságjogokat rögzítő Római Egyezményt, amely lehetővé teszi a nemzetközi büntetőbírósághoz való csatlakozást.  

Palesztin források szerint diplomatáik januárban újból próbálkozni fognak a Biztonsági Tanácsnál, miután annak öt nem-állandó tagját más, reményeik szerint velük tartó országok fogják delegálni. ◙

2015 küszöbén Izrael lakossága 8.3 millió

Izraelben három alkalom kínálkozik a statisztikai összegzésekre. Magától értetődő, hogy a favorit a Jom háácmáut, a Függetlenségnap, Izrael Állam születésnapja: a most kezdődő polgári évben a 67.-et üljük meg jó órában, április 22-én, este.

Hasonló alkalom a Ros Hásáná, a zsidó naptár Újéve, és az itt "polgári évnek" (sáná ezráchit) nevezett Gergely-naptár szerinti Újév is.

Nos, az ország lakossága az Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint 8,296,000, közülük 6,218,000 zsidó (74.8 százalék).

1,719,000 az arabul beszélő (ide számítják a többségi muzulmán arabságot, valamint a keresztény arabokat, a drúzokat és cserkeszeket is) – ők az összlakosság 20.7 százalékát teszik ki. 

A fennmaradó 4.5 százalék, 359 ezer a "más", vagyis se ide, se oda nem tartozó izraeli állampolgár, többségükben oroszajkúak, akik zsidó házastárs vagy felmenők révén alijáztak, de nem tértek be a zsidóságba.

A most véget érő évben 176 ezer újszülöttet vettek nyilvántartásba és 23 ezer új bevándorló érkezett, vagyis összesen csaknem 200 ezer fővel növekedett az ország lélekszáma, ám, ha ebből levonjuk az elhalálozottak 37 ezres számát, tisztán 162 ezres gyarapodás adódik.

Ma közel másfél millió, pontosan 1.434 millió lakossal van több, mint egy évtizeddel korábban. ◙

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt a palesztin állami függetlenséget célzó dokumentum ♦ Izrael elvárja a nemzetek közösségétől a palesztin javaslat elutasítását

A Biztonsági Tanács plénuma előtt a közeljövőben megvitatásra kerül a Palesztin Autonómia által megfogalmazott és Jordánia által beterjesztett javaslat, amely a 2017. év végéig független állam megalakítását célozza a Nyugati Parton (Ciszjordánia, Júdea és Somron), vagyis azon a területen, amelyek 1948. májusától 1967. júniusáig Jordánia megszállása alatt volt, és amelyet Izrael hadserege, miután Egyiptom, Szíria és Jordánia hadserege megtámadta, a Hatnapos Háborúban elfoglalt.

A közel 6000 km²-es terület magában foglalná Jeruzsálem Óvárosát és annak Izrael által már évtizedek óta beépített negyedeit is, valamit azokat a településeket, amelyeket Izrael az elmúlt 45 év alatt épített, köztük olyanokat, amelyek a brit mandátum alatt is zsidó lakosságúak voltak.

A terület becsült lakossága 2.8 millió, köztük 2.4 millió arab és 400 ezer zsidó, utóbbi számba beleértve Nagy-Jeruzsálem lakosságát.

Izrael elvárja a nemzetek közösségétől, hogy határolja el magát az egyoldalú lépéstől, amely közvetlen tárgyalások nélkül kíván kész tényeket teremteni.

Binjamin Netanjáhu kijelentette, hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem utasítja el a követelést, úgy Izrael teszi meg a megfelelő lépéseket.

Jeff Rathke, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerint a javaslat nem építő jellegű, miután önkényes határidőt szab, és ez rontja a rendezésre irányuló közvetlen tárgyalások esélyeit.

John Kerry közölte Mahmud Abbásszal, hogy Washington szükség esetén megvétóz egy egyoldalú ENSZ-döntést, ráadásul az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal is sújthatja a Palesztin Autonómiát.

Hétfői jelentések szerint a palesztinok valószínűleg csak a Biztonsági Tanács új felállása után kezdeményeznek, amikor a BT összetétele a mostaninál is kedvezőbb lesz számukra. ◙