Egyiptom: életfogytiglani az alagútásókra ♦ A „gázai metró” vége: egekbe szöknek a csempész-áruk árai ♦ A Szináj-félsziget lakosai: „ebből élünk!”

CSEMPÉSZALAGÚT A HATÁR ALATT: VASÚTI SÍNEK, VILÁGÍTÁSI- ÉS TELEFONHÁLÓZAT

A kairói kormányzat további kemény lépéseket foganatosított a Gázai-övezetet 2006 óta kormányzó Hamasz ellen, amelyet Egyiptom terrorszervezetként tart nyilván és úgy is kezel, mint halálos ellenségét.

A Hamasz a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként jött létre a 1987-ben.

A MENA egyiptomi hírügynökség vasárnap közölte: az ország büntető törvénykönyve módosítása alapján ezentúl életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtják nem csak azt, aki alagutat ás az egyiptomi Szináj-félsziget és a Gázai-övezet határa alatt, de azt is, aki ilyen tevékenységről tudomást szerzett, és nem jelentette a hatóságoknak.

Az egyiptomi hadsereg szükségállapotot hirdetett ki a Szináj-félszigetnek a Gázai-övezettel határos régiójában, miután az utóbbi hónapokban egymást érik a robbantásos és lövöldözéses merényletek az egyiptomi biztonsági erők emberei ellen.

Tavaly összesen 33 egyiptomi katona és rendőr vesztette életét terrortámadások következtében a Szináj-félszigeten.

A legfőbb veszteségek El Aris városban és környékén érik az egyiptomi rendfenntartó erőket.

A félszigeten évek óta garázdálkodó Anszar Beit al-Makdisz terrorcsoport tavaly – területi összefüggés híján – elvben csatlakozott az Iszlám Államhoz, és a napokban lefejezéses videót tettek közzé.

Az utóbbi félévben az egyiptomi hadsereg és határőrség a legtöbb, a Gázai-övezetből ásott, egyiptomi kijárattal rendelkező alagulat berobbantotta.

Rafiach (Rafah) város nyugati, egyiptomi negyedeinek a határ felőli házait az egyiptomi hadsereg műszaki alakulatai október óta sorra robbantják fel, hogy egy másfél-két kilométer széles „tiszta” ütközőzónát teremtsenek a határ egyiptomi oldalán, megnehezítve, vagy éppen lehetetlenné téve az alagutak működtetését. Az érintett területsáv lakosságát távolabbra költöztetik.

(A város keleti része a Gázai-övezethez tartozik.)

Néhány felfedezett alagút több kilométer hosszan húzódott a határkerítés alatt, és volt olyan, amelyben vasúti sínek vezettek, világítással és telefonhálózattal.

Az alagutak részben a terrortevékenységet, részben pedig az árucsempészetet szolgálták. Amióta szinte valamennyi csempész-alagutat megsemmisítették, a Gázai-övezetben sokszorosára emelkedett az Egyiptomból becsempészett üzemanyag, cigaretta és egyéb fogyasztási cikkek ára.

Egyik-másik alagúton még autókat is szállítottak eladásra.

A rafiachi átkelő a Gázai-övezet egyetlen kapuja Egyiptom és a nagyvilág felé, ezt a kaput azonban Egyiptom október óta zárva tartja. Az idén mindössze két napon át tartották nyitva, így több ezer gázai lakos képtelen külföldre jutni, beleértve a muzulmán zarándokokat  és a külföldi egyetemeken tanuló diákokat.

Az egyiptomi hatóságok intézkedése igen súlyosan érinti a Gázai-övezet amúgy is nyomorúságos gazdasági helyzetét, és tovább súlyosbítja a munkanélküliséget.

“Minket Kairó elhanyagol, és jobb jövedelemforrás híján a csempészetből élünk!” – panaszolják a Szináj-félsziget lakosai, akik a rendelkezés fő kárvallottajainak tartják magukat. ◙

FORRÁS: ASSOCIATED PRESS, REUTERS, JEDIOT AHRONOT

Teherán visszalép, vagy zsarolni próbál? ♦ Rohani: Csak akkor írunk alá végső egyezményt, ha minden szankciót azonnal feloldanak ♦ Eltérések a Lausanne-i keretmegállapodás nyugati és iráni értelmezésében ♦ A Kongresszus beleszólást akar a végleges megegyezésbe

JOHN KERRY ÉS DZSAVAD ZARIF. 
FÉLREÉRTÉS A PERZSA FORDÍTÁSBAN?

Alig egy héttel a keretmegállapodás kihirdetése után ellentmondó beszámolók jelennek meg az amerikai, illetve az iráni sajtóban a felek által két nyelven – angolul és perzsául – aláírt dokumentum különböző értelmezéséről.

A problémát jelek szerint a dokumentum félreérthető perzsa nyelvű fordítása okozza.

Mint emlékezetes, az Izrael által igen rossznak tartott keretegyezményt Barack Obama elnök jó egyezségnek ("good deal") nevezte, és még Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy „elég sok mindent sikerült elérnünk" .

A legfőbb félreértés az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más nyugati tényezők által Irán ellen foganatosított szankciók feloldásával, illetve annak időpontjával kapcsolatos.

A nyugati értelmezés szerint a szankciókat fokozatosan, az irániakkal szemben támasztott követelések teljesítésétől függően szüntetik meg; iráni értelmezés szerint viszont a június 30-án esedékes végleges egyezmény aláírása után azonnal.

Hasszán Rohani, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke kijelentette: országa nem fogja aláírni a végleges egyezményt, amennyiben a másik fél nem garantálja a szankciók azonnali feloldását.

"A tárgyalások célja, hogy megőrizze a nemzet nukleáris jogait. Szeretnénk, hogy az mindenki javára szolgáljon. Az iráni nemzet mindig győztes volt a tárgyalásokon, és győztes is marad"  – szónokolt Rohani az iráni "Nukleáris napon".

Barack Obama elnök a múlt héten hangsúlyozta: az Irán ellen hozott szankciókat csakis abban az esetben függesztik fel, ha a nemzetközi felügyelők úgy találják, hogy Irán valóban eleget tett a megállapodásban lefektetett követelményeknek, és az ellenőrzés úgy találta, hogy Irán a megfelelő számúra korlátozta az urándúsító centrifugák számát, azokat nem újította fel, és leállította a nukleáris fejlesztést.

Wendy Sherman, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a politikai ügyekért felelős államtitkára egy interjúban beismerte: az ellentmondó értelmezések "sötét felhőt borítanak" a végleges egyezmény kilátásaira.

"Nyilvánvaló volt, hogy a különböző nyelvű verziók némileg eltérőek lesznek egymástól, de vigyáztunk rá, hogy ne legyenek ellentmondóak" – magyarázta az államtitkár.

Egy bizonyos: nagyon sok munka van még hátra a június 30-i határidő elérkezéséig.

A fő nyomás most a Fehér Házra nehezedik, hogy ezt és a jövőben felmerülő problémákat és nézeteltéréseket elsimítsa, és hogy egy valóban "jó egyezség" jöhessen létre, amely hatékonyan meggátolja Iránt a nukleáris fegyver birtoklásában.

Mark Kirk republikánus szenátor pénteken bejelentette, hogy az Irán elleni szankciókat meghosszabbító Kirk-Menendez-féle  törvénytervezet benyújtását elhalasztják, de nem tovább, mint a végleges megegyezés aláírására kijelölt június 30-i határidőig.

Az Egyesült Államok törvényhozásában tárgyalás alatt áll egy kétpárti törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a Kongresszus jóváhagyja, vagy akár elutasíthassa az Obama elnök által elfogadott végleges megállapodást Iránnal.

Bob Corker, a Szenátus külügyi bizottságának az elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a Bizottság a törvénytervezetet április 14-én terjeszti be, és arról későbben szavaznak. ◙

Ben Gurion repülőtér: a kisgép kigyulladt, a tűzoltók pillanatokon belül megérkeztek ♦ A hat utas sértetlen

Szerdán délben a loddi Ben Gurion nemzetközi repülőtéren egy kisgép Oroszországba készült felszállni, de eddig ismeretlen okokból kigyulladt.

A kisgépen pilóták és orvosok utaztak volna Oroszországba, hogy onnan egy beteget hozzanak sürgős kezelésre Izraelbe.

A repülőtéren a legmagasabb, 3.-as készültséget léptették életbe. A tűzoltóautók pillanatokon belül a helyszínre érkeztek, a tűzoltók néhány perc alatt eloltották a tüzet. A gép hat utasa sértetlenül hagyta el a gépet. A kiérkező mentőautókra nem volt szükség.

Shmuel Zakai, a repülőtér igazgatója elismeréssel emlékezett meg a vészhelyzet-csapat embereiről, akik feladatuk magaslatán álltak.

A rendkívüli eset kivizsgálása folyamatban van. ◙